Kevesebből kijött a kistelepülések adósságrendezése
A konszolidáció első lépcsője a tervezett 95-100 milliárd forint helyett 74 milliárdba kerül
A korábbi tervekhez képest végül kevesebbe, 74 milliárd forintba kerül az államnak az 5000 fő alatti települések adósságának konszolidációja, ami 1710 önkormányzatot érintett - írja 2013. január 10-i számában a Világgazdaság.
Az állam az 5000 fő alatti települések konszolidációja során 1710 település vonatkozásában 74 milliárd forint összegű adósság visszafizetéséhez nyújtott támogatást - közölte a Világgazdasággal a Belügyminisztérium sajtóosztálya. Decemberben Tállai András, a tárca önkormányzati államtitkára még azt közölte, hogy ez az összeg mintegy 80 milliárd forintot tehet majd ki 1756 település esetében. Tavaly ősszel még ennél is nagyobb összeget, mintegy 95-100 milliárd forintot terveztek a kistelepülések adósságának rendezésére.
December 28-án a belügyi tárca szerint minden egyes érintett önkormányzat esetében megtörtént a tartozások rendezése. Kivétel volt az a 14 önkormányzat, amelyeknek csökkentett mértékben, de legalább 40 százalékban vállalták át az adósságát. Ezekben az esetekben június 28-áig kerül sor a konszolidációra. E településeken az egy főre jutó adósságállomány kiugróan magas (meghaladja a 200 ezer forintot) és olyan célokra vonatkozóan vállaltak adósságot keletkeztető kötelezettséget, melynek eredményeként megvalósuló beruházás jövedelemtermelő, vagy nem szolgálja az önkormányzati kötelező feladatok ellátását.
A 2011. évi költségvetési beszámoló adatok alapján 1182 olyan önkormányzat van, amely nem rendelkezett adósságállománnyal. Eddigi gazdálkodásuk elismerésének kérdésében még nem született kormányzati döntés. Az előzetes elképzelések szerint az önkormányzati fejlesztéseknél nyújthatnak segítséget. Például a hazai és uniós forrásból megvalósuló beruházások esetében differenciálhatják a pályázati feltételeket, enyhíthetik a kötelezően előírt önrészt, vagy külön fejlesztési támogatást kaphatnak.
Nem az adósságot kellett volna rendezni, hanem inkább az önkormányzatok finanszírozását kellett volna megoldani, mivel ezt a konszolidáció után sem látom megoldottnak - nyilatkozta lapunknak Romhány polgármestere, a független Terman István. Az ötezer fő alatti településeknél Romhány esetében vállalta át a legnagyobb adósságot az állam, mintegy 696,18 millió forintot.
A polgármester szerint az adósság főként annak köszönhető, hogy a 2200 lakosú település városi szinten van ellátva intézményekkel. Havi szinten ezekre mintegy 20 millió forintot kell költeniük, de csak 3,5-6,7 millió forint közötti támogatást kaptak havonta. A településnek külön veszteség, hogy kötvényükben volt még 185 millió forint, amit a kormánynak kellett átutalni. Romhány mintegy 1,3 milliárd forintnyi uniós támogatást nyert el, de ebből nem valósult meg mintegy 960 millió forint. Az idén létrejöhet a csatornafejlesztés 814 millió), az útpályázat (96 millió) és az egészségügyi központ (60 millió) megvalósítása.
Az 5000 fő feletti települések részleges adósságátvállalásában 2013. február 28-ig születik megállapodás az állam és az érintett önkormányzat között az átvállalás mértékéről. Háromoldalú szerződés keretében az Államadósság Kezelő Központ, a pénzintézetek és a település június 28-áig rögzítik az adósságátvállalás részleteit. Az érintett települések ezen a héten a Belügyminisztériumban tájékoztató előadáson vesznek részt, valamint - a pénzintézetektől kapott adatszolgáltatás alapján - jelzik a Magyar Államkincstár felé a 2012. december 31-én fennálló adósságállományukat. Ezt követően a nemzetgazdasági és a belügyi tárca konzultáció sorozatban egyeztet az érintettekkel az átvállalási mérték meghatározása érdekében.
A 2011. évi önkormányzati beszámoló adatai alapján 283 ötezer lélekszám feletti település rendelkezik adósságállománnyal, melynek összege közel 1200 milliárd forint. Az átvállalás mértéke 40-70 százalékig terjedhet, esetükben mintegy 500 milliárdos adósságrendezést emlegettek korábban.
Forrás: Világgazdaság