Káoszt nem, de jogi bizonytalanságot bőven okozott az oktatási intézmények átvétele. Az iskolák szerint a tankerületi vezetők igyekeznek megválaszolni a rájuk záporozó kérdéseket. A korábbi igazgatók mindent úgy intéznek, ahogy eddig, csakhogy ez már nem jogszerű - írja a Világgazdaság.

Állami fenntartásba kerültek január elsejétől az eddig önkormányzati működtetésű közoktatási intézmények, év elejétől az iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át. A háromezer fő alatti települések intézményeinek működtetését így teljes egészében az állam látja el, míg a nagyobb városok iskoláinál főszabály szerint csak a pedagógiai dolgozók munkáltatója, a működtetés továbbra is a helyhatóság feladata. A nagyobb települések közül azonban több száz már korábban jelezte: nem csak a pedagógiai feladatokat, hanem az intézmények minden gondját átadná az államnak, a változás tehát nem csupán a falvak iskoláit érinti. Az intézmények állami fenntartásba vétele azonban okoz némi bizonytalanságot.

„Az egyik legtöbb kérdést felvető probléma, hogy január elsejétől nincs érvényes munkaköri leírásom, vagyis nem vagyok tisztában a hatáskörömmel, azt sem tudom, hogy nyilatkozhatok-e a sajtónak" - nyilatkozta a Világgazdaságnak az egyik oktatási intézmény vezetője. Hozzátette: ennek értelmében január elsejétől nem is igazgatóként, hanem intézményvezetőként dolgozik, ám, hogy ez mit takar, azt még nem tudja.

Az egyes intézmények vezetői kaptak ugyan egy levelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Ez tartalmaz egy mellékletet, ebben a KIK összefoglalta azokat a leggyakoribb eseteket, amelyek mindennapi szakmai munka során a munkaszervezési feladatok gyakorlásával összefüggésben megjelenhetnek.

„A KIK kérte, hogy az egyes ügytípusnak megfelelően járjunk el, esetenként saját hatáskörben, mi az, amiben egyeztessünk a tankerületi vezetőkkel, és mi az, amiben nem dönthetünk. A levél azt is tartalmazza, hogy lehetőség szerint tegyünk mindent ugyanúgy, ahogy eddig tettünk" - tette hozzá a lap informátora, aki szerint vannak ugyanakkor napi problémák, amelyekre nézve nem kaptak útmutatást. „Egy kollégánk megvette a buszbérletét. Korábban ezt aláírtam, és a pénztár kifizette neki. Most az ilyen igényeket minden hónap tizedikéig kell összegyűjteni, és a tankerületnek továbbítani. Csakhogy egy kis keresetű tanár számára ez a késlekedés gondot fog jelenteni hónap végén" - említ példát az intézményvezető, aki szerint „mindennap van valami, amit alá kell írni, de nem tudjuk, hogy megtehetjük-e."

Az igazgató ugyanakkor hozzátette: „Nincs káosz, a szülők és a gyerekek nem éreznek semmit a változásból, de a bizonytalanság fennáll. A tankerületek részéről ugyanakkor látjuk a segítő szándékot, keresik a megoldásokat a kérdéseinkre, de úgy tűnik, ezekből nem egyre nincs megoldás."

PDSZ: „Nehezen, de menni fog"

„Óriási erőfeszítések árán, de működni fog a rendszer, ez biztosra vehető - nyilatkozta a Világgazdaságnak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. „Az hogy a cél, vagyis az oktatás színvonalának javulása, vagy az esélyegyenlőség erősödése megvalósul-e, ma még nem eldönthető." Az elnök hozzátette: „az intézmények átvételének fedezetét a költségvetésben továbbra sem látjuk. Valószínűleg júniusig nem változnak érdemben a dolgok, de hogy mi lesz szeptembertől, az egyelőre kérdéses."

„A tankerületi vezetők naponta több kérdést is kapnak az intézményvezetőktől, ám erre többnyire nem tudják a választ. Ők is felhívják a feletteseiket, és az eredménnyel egy-két napon belül visszatelefonálnak az intézményvezetőknek" - érzékeltette a helyzetet lapunknak Somogyi László. Az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke hozzátette: „valóban nincs káosz az oktatásban, de azért nincs, mert az iskolaigazgatók mindent ugyanúgy csinálnak, ahogy eddig. Csakhogy ez már nem jogszerű, ezért a döntéseik miatt elvileg felelősségre vonhatók. Az esélye megvan, hogy mindenkit sakkban tartsanak" - fogalmazott az elnök.

Somogyi László példát is említett: „a korábbi igazgatók ma már nem dönthetnek például a beszerzésekről egyelőre egy bizonyos értékhatár felett sem. Ha tehát a tanárok dolgozatot akarnak fénymásolni, az igazgató nem adhat engedélyt másolópapír vásárlására."
Somogyi László szerint a KIK által az intézményvezetőknek küldött levél iránymutatásnak jó, de jogszabálynak vagy utasításnak nem tekinthető.

Forrás: Világgazdaság