Az Alkotmánybíróság (AB) 2012. december 28-án elkaszálta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály több részét, azokat, amelyek nem átmeneti szabályokat is tartalmaznak. Ez a törvény teszi lehetővé a választási regisztráció bevezetését, de például a pártállami rendszer vezetői által felvett nyugdíjak csökkentését is - írja az Origo.

Tartalmilag nem vizsgálta a megsemmisített részeket az AB, csak a formai ok miatt semmisítette meg ezeket. Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés megsértette saját korlátait a törvény egyes részeinek elfogadásával. A kormánypártok nem hátrálnak.

Az Alkotmánybíróság december 28-án megállapította, hogy alkotmánysértő az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény több része, mert ezek közé olyan szabályokat is beiktatott az Országgyűlés, amelyek nem átmenetiek. Ahogy azt az [origo] korábban megírta, az AB szerint sérti az Alaptörvény szellemét, hogy az átmenetinek nevezett rendelkezések közé nem átmeneti intézkedéseket is bepréseltek, ezért formai okból semmisítették meg a jogszabály nem átmeneti részeit. Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó paragrafusokat az AB nem semmisítette meg.

A megsemmisített rendelkezéseket tartalmi szempontból nem vizsgálták meg. A jogszabály teszi lehetővé, hogy csökkentsék a kommunista vezetők nyugdíját és egyéb állami juttatásait; előírja, hogy a kommunista pártállami rendszer idején politikai vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények nem évülnek el. Az átmeneti rendelkezések közé került be az az AB által már megsemmisített szabály, amely leszállította volna bírák nyugdíjkorhatárát.

Szintén az átmeneti rendelkezések szeptemberi módosítása nyitotta meg az utat a választási regisztráció bevezetése előtt. Az AB külön nem foglalkozott a sokak által bírált választási regisztrációval sem, amely szintén része az átmeneti rendelkezésekről szóló törvénynek. Ezt is formai okból semmisítették meg, azt nem vizsgálták, hogy tartalmilag ellentmond-e az Alaptörvénynek. Ennek a megállapítása most is zajlik, mivel Áder János államfő előzetes normakontrollra küldte az AB-nek az erről szóló jogszabályt. Ebben az ügyben január közepéig kell döntenie az AB-nek.

Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény vizsgálatát Szabó Máté általános ombudsman kezdeményezte. Szabó Máté panasza nyomán megállapították, hogy „több mint kétharmada azonban nem a korábban hatályos Alkotmány és az Alaptörvény közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb távra szóló, általános rendelkezés". Az Országgyűlés ezekkel megszegte azokat a szabályokat, amelyeket az Alaptörvény ruház rá, és az AB szerint ez annak ellenére is fennáll, hogy az Országgyűlés ebben az esetben alkotmányozó hatalomként lépett fel. A határozathoz párhuzamos indoklást csatolt több bíró, köztük Stumpf István, többen pedig különvéleményt írtak a döntésről.

Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot 2011. november 20-án nyújtotta be Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A jogszabályt 2011. december 30-án, 287 igen és 5 nem szavazattal fogadta el a Parlament, az MSZP és az LMP még a szavazás előtt kivonult a teremből. A törvényt azóta többször módosították, a választási regisztrációt lehetővé tevő szabály az idén szeptemberben került bele.

A kormánypártok nem hátrálnak

Az [origo] a döntés után több fideszes képviselőt is megkeresett. Rogán Antal azt mondta, hogy a Fidesz országgyűlési képviselő csoportja elfogadja az Alkotmánybíróság döntését és a február elején kezdődő időszakban kijavítják majd az Ab által jelzett formai hibákat. Mint mondta, örülnek hogy tartalmi hibákat nem talált az AB. Rogán hangsúlyozta, hogy miután a formai hibákat kijavították a mostani tartalommal együtt terjesztik be február elején az alkotmánymódosítást.

Szájer József európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy ez egy alkotmányjogi jellegű vita, nem pedig politikai. Egyik képviselő sem volt hajlandó kommentálni azt, hogy Áder János korábban előzetes normakontrollt kért az AB-től a választási törvénnyel kapcsolatban, amiről januárban döntenek majd az alkotmánybírák.

Forrás: Origo