A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének állásfoglalása a kórházak tulajdonosi formájáról

Az Egészségügyi Államtitkárság meghirdette, hogy tárgyalásokat folytatnak azokkal az önkormányzatokkal, akik kezdeményezik kórházuk átadását az állami szektor részére továbbműködtetés céljából. Nyilvánvalóan ez az ajánlat a megyei önkormányzatoknak szólt, hiszen ezen ellátási kötelezettség az ő feladatuk. (A városi fenntartók, ha akarták volna, már átadhatták volna a megyéknek a kórházakat, hiszen csak önként vállalt kötelezettségként tartották fenn azokat.) A tulajdonlás szempontjából több problémát is felvet ez a lehetőség, de vizsgáljuk meg előbb a működés, a szolgáltatás oldaláról a kérdést.

A konvergencia program meghirdetésekor 240 milliárd forint forráskivonás történt az egészségügyi ellátó rendszerből. Az akkori egészségpolitika preferálta a gazdasági társaságok működésének megjelenését a szolgáltatók körében. Azonban kiderült, hogy a finanszírozás szektorsemlegességét valójában nem valósították meg. Most is mindenki egyetért abban, hogy szerkezet átalakításra van szükség az egészségügyben. Meghirdették, hogy 2011. a struktúra váltás éve lesz. Azt is meghirdették, hogy előbb ezek a változtatások szükségszerűek, és csak utána lehet a finanszírozás átalakításáról beszélni. A baj csak az, hogy a változásokhoz idő kell, nem is kevés, és ez alatt is kell működtetni és azt finanszírozni!  

Ez az időszak pedig, ha ekkor vizsgáljuk meg a teljesítményeket, torz képet mutat, mivel a teljesítőképességük határán mozognak az ellátók: Ha kevés a pénz, már pedig kevés, annyit tehetnek, hogy visszafogják az ellátás mennyiségét, illetve minőségét, ezzel szakmailag minősítik le magukat (teljesítmény-volumen korlátig teljesítő városi kórházak). Ha igény szerinti ellátást végeznek, akkor nagymértékben eladósodnak (klinikák esete).  Csak az értéken történő finanszírozás biztosíthatja a talpon maradást, ahogyan bizonyították az elmúlt évek is a dialízis, illetve a képalkotó diagnosztika esetén. Az alulfinanszírozottság pedig csőd közeli helyzethez vezetett  a mentésnél, a betegszállításnál, a műtétes szakmáknál.

Meggyőződéssel állítható, hogy jelenleg nem a működési forma és nem a tulajdonosi összetétel határozza meg egy adott szolgáltató megítélhetőségét sem szakmai szempontból, sem gazdasági helyzetét elemezve. Költségvetési intézmény is (jó menedzsmentet feltételezve) működhet ugyan olyan jól, illetve rosszul, mint egy gazdasági társaság és fordítva. Jelen helyzetben a tulajdonlás is mellékes, hogy önkormányzati, állami, egyházi vagy magán. A bevételei kódolják a jövőjét minden szolgáltatónak, legyen az kórház vagy bármi más.

Bármilyen változtatást is igyekszünk végrehajtani a működési formában, a tulajdonosi szerkezetben azt felelősséggel nem lehet felvállalni és lehetetlen ésszerűen, jól kivitelezni addig, míg nem teremtjük, teremtik meg hozzá a megfelelő finanszírozás feltételeit.

A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének állásfoglalása állásfoglalása az úgynevezett zöldkeresztes mozgalomról

Az elmúlt időszakban országos vita folyt, folyik arról, hogy mekkora mértékű az egészségügyi intézmények, s főleg a kórházak számla tartozása beszállítóik felé, valamint arról, hogy milyen módon lehetne a magyar orvosokat, ezen belül a rezidenseket a magyar egészségügyi rendszernek megtartani. Egyszóval: hogyan lehetne az orvosokat itthon tartani. A vita hevében szinte mindig - így most is - felmerült a hálapénz kérdése is.

Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi rendszert - a jelenlegi alulfinanszírozott helyzetben - a beszállítók felé fennálló számlatartozások, s a hálapénz tartja még működésben. Az ismert, 2011. évi költségvetési számok alapján a beszállítók felé fennálló több tízmilliárdos tartozás-állomány nem fog jelentősen csökkenni.

Ebben a gazdasági közegben született meg a Magyar Rezidens Szövetség javaslata: 100 százalékos béremelést kapjon az a szakorvos, rezidens, aki csatlakozik az úgynevezett zöldkeresztes mozgalomhoz, s dekraláltan lemond a paraszolvenciáról. Feltéve és elfogadva az ezzel kapcsolatos közvélemény kutatás pontosságát, az orvos-társadalom bő 70 százaléka csatlakozna és elfogadná a zöldkeresztes mozgalom feltételeit.

Szövetségünk - tagjainktól bekért információk alapján - számításokat végzett. Eszerint a csatlakozó mintegy 25 ezer orvos 100 százalékos béremeléséhez, járulékokkal együtt, évente mintegy 60 milliárd forint pluszforrás szükséges, míg a rezidensékéhez körülbelül 200 millió.

A javaslatról parázs vita folyik. Megszólalt a kérdésben az egészségügyi rendszer szinte minden jelentős képviselője. Csupán az egészségügyi államtitkárság állásfoglalása hiányzik. Nevezetesen: rendelkezésre tudja-e bocsátani a szükséges 60 milliárdot a mozgalom működtetéséhez. Ugyanis az adóssággal küzdő egészségügyi intézmények - az említett okok miatt - kigazdálkodni nem tudják.

Mert, ha nem, akkor nyilvánvalóan jól elvitatkozunk egy ideig a zöldkeresztes mozgalom kéréseiről mindaddig, amíg valaki újabb pénzt pótló, hamvában holt ötlettel elő nem hozako

Dr. Balaton Péter                                        Dr. Pusztai Dezső

         titkár                                                               elnök 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a Magyar Polgármester Online felületén fórumot biztosít az egészségüggyel, s annak tervezett reformjával kapcsolatos véleményeknek, ezért kéri tagönkormányzatainak, illetve az ország többi településének döntéshozóit, egészségügyi szakembereit, hogy fogalmazzák meg és küldjék el álláspontjaikat a mosz@godollo.hu vagy a magyarpolgarmester@t-online e-mail címre.