Az adósságkonszolidáció segítséget nyújt a településeknek, nem oldja meg az önkormányzatok finanszírozási problémáit - fejtette ki Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke 2012. december 12-én, Budapesten, a Világgazdaság által szervezett „Önkormányzatok 2013 - A nagy változások éve" című konferencián.

Gémesi György, Pásztor Béla, Dietz Ferenc és Tóth József az adósságrendezésről tartott kerekasztal-beszélgetésen 

Így változik az önkormányzatok szabályozása

Az elmúlt 22 év alatt egyre több feladatot és egyre kevesebb központi finanszírozást kaptak az önkormányzatok - mondta el Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára „Így változik az önkormányzatok szabályozása" című előadásában. „Az állam vagy nem akarta, vagy nem is tudta finanszírozni ezt" - mutatott rá, s ez az elmúlt években ez likviditási problémákat okozott. A szektor folyamatosan hiányt „termelt", így az önkormányzatok hitelt vettek fel, kötvényt bocsátottak ki, vagy felélték a vagyonukat. Az önkormányzatok hitel- és kötvénytartozása tavaly megközelítette az 1200 milliárd forintot - tette hozzá.

Az államtitkár elmondta: újraszabályozzák az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, így az állam több feladatot fog ellátni. Januártól az önkormányzatok egy évnél hosszabb lejáratú hitelfelvétele és kötvénykibocsátása engedélyköteles lesz, a körjegyzőséget közös önkormányzati hivatal váltja fel, élén a jegyzővel - sorolta a változásokat az államtitkár.

A kormány döntése nyomán teljes egészében átvállalják azon települések adósságát, egy egyszeri, vissza nem térítendő támogatással, ahol legfeljebb 5 ezren élnek. Ötezer fő felett 40-70 százalék közötti mértékben vállalja át az állam az adósságot. A konszolidáció nem érinti - egyebek mellett - az uniós fejlesztések önrészét. Várhatóan a jövő év közepére a felére csökken az önkormányzatok adósságállománya, amely likviditási könnyebbséget jelent majd - tájékoztatott Tállai András.

Az államtitkár részletesen szólt az új, feladatfinanszírozási rendszerről is. Ez például nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok működési hiányt tervezzenek. Szinte teljesen megszűnik a normatív finanszírozás, kivéve a szociális ágazatot.  Az államtitkár bejelentette, hogy 2013-tól 68 ezer helyett 102 ezer forint lesz az önkormányzatok számára biztosított étkeztetési támogatás.

Átalakuló közigazgatás

Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára elmondta: a járási hivatalok a jegyzőktől számos feladatot átvesznek, így például az okmányirodai, gyermekvédelmi, gyámügyi, egyes szociális és támogatási feladatokat, valamint bizonyos köznevelési igazgatási, kommunális és állategészségügyi feladatokat. A kormányzat tervei szerint a jövő év végére mindenhol kormányablakok váltanák fel az okmányirodákat - tette hozzá. A járási hivatalokba csaknem 10 ezer köztisztviselő kerül át.

Ki kell törni az adósságspirálból

Domokos László a „Fenntarthatóság és önkormányzati pénzügyek - Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai" című előadásában kijelentette: az önkormányzati pénzügyek a közpénzügyek leginkább emberközeli szegmensét alkotják, mindenkire azonnal és közvetlenül hatnak. Az eladósodottság elkerülése kiemelt nemzetgazdasági ügy. A szakértő szerint „az eladósodás a mai problémáink legfőbb forrása és a jövőbeni fejlődésünk elsőszámú kerékkötője. A hitelre épített légvárgazdálkodás nem fenntartható, ki kell törni az adósságspirálból". Át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt az eladósodás növekedésével.

Az ÁSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy az államadósság - beleértve az önkormányzatokat is - 8800 milliárd forinttal nőtt 2006-2010 között, amelyből 6600 milliárd forintot tett ki a kamatok és a járulékok kifizetése. Domokos László szerint az eladósodás fontos oka volt, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása, a banki szektor pedig devizahitelt akart kínálni - húzta alá. A magyar forintkamatnak a töredékért lehetett hitelt kapni, és 2008-ig nem lehetett látni az árfolyamkockázatokat sem.

Az EU-s fejlesztéseknek paradox módon olyan hatása van, hogy az adott települések pénzügyi helyzetet megromlott, és az instabilitás egyik okává vált - vélte. A cél a források lehívásának maximalizálása lett - sorolta a további problémákat Domokos László, függetlenül attól, hogy ez benne volt-e az adott város fejlesztési tervéhez. Hangsúlyozta: Az EU-s forrásokkal kapcsolatban azt hisszük, hogy ingyen pénzt nyertünk, de ezeknek a forrásoknak komoly kötelezettségvállalásai vannak. Arról senki nem gondoskodott, hogy működtetni kell a kultúrházat, színházat, és pótolni kell az amortizációt.

Szerinte újra kell gondolni az EU-s források társfinanszírozását. 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettséget vállaltak az önkormányzatok a projektekért cserébe 2010 végén. Ugyanakkor látni kell, soha nem volt még akkora szükség hazánkban az EU-s forrásokra, mint most. Ez az egyetlen fejlesztési forrás jelenleg - vélte.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: az önkormányzati rendszerben egyszerre jelent meg a működési és a felhalmozási forráshiány. A banki kitettség növekedett, így a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek 1247 milliárdra emelkedett 2010 végén, ami 77 százalékos növekedést jelentett az időszakban. Az állami finanszírozás és a feladatok arányának romlása fontos oka volt az eladósodásnak. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó társaságok is jelentős adósságot halmoztak fel - hangsúlyozta.

Először nyúltak a rendszerhez

Az Orbán-kormány volt az első a rendszerváltás óta, aki merte vállalni azt, hogy hozzányúljon a rendszerhez - mondta el Dietz Ferenc, a TÖOSZ társelnöke. Az adósságkonszolidáció révbe ért - vélekedett. Szerinte a korábbi évek folyamatos pénzkivonása után érdemi segítséget kaptak az önkormányzatok. Hosszú távon zárt rendszer alakul ki, és az önkormányzatoknak is végig kell gondolni saját gazdálkodásukat. A 2013-as év alapvetően fogja érinteni az egész szférát - hívta fel a figyelmet.

A konszolidáció nem oldja meg a finanszírozási problémákat

Az adósságkonszolidáció segítséget nyújt a településeknek, nem oldja meg az önkormányzatok finanszírozási problémáit - fejtette ki Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke a konferenciát lezáró és egyben összefoglaló „Működőképesebb lesz az új önkormányzati rendszer az adósságátrendezés után?" címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen rajta kívül Dietz Ferenc, Szentendre polgármester, a TÖOSZ társelnöke, Pásztor Béla Veresegyház polgármestere, valamint Tóth József, Polgár polgármestere vett részt.

A MÖSZ elnöke utalt az elmúlt 10-12 évben a szférából kivont 1000-1100 milliárd forintra, ami jelentősen szűkítette a települések mozgásterét, s ez nagyban hozzájárult a hitelfelvétel növekedéséhez, Különös tekintettel arra, hogy az elégtelen finanszírozás miatt az önkormányzatok nem tudtak volna élni az uniós források lehívásának lehetőségével sem, hitelfelvétel nélkül. Ezeknek a hitelekből finanszírozott fejlesztéseknek köszönhetően azonban a kötelező feladatok ellátásához szükséges létesítmények - utak, járdák, csatornák, bölcsődék, óvodák, iskolák - épültek, s ezek a beruházások jelentős vagyonnövekedést eredményeztek a településeken.

Az önkormányzati rendszer átalakítása kapcsán Gémesi György hiányolta az előzetes gazdasági számításokat és hatástanulmányokat, s elmondta, hogy a járási rendszer kialakítása, illetve a közoktatási intézmények átvétele nemcsak jelentős bizonytalanságot okoz, de - ahogy az eddigi tapasztalatok szerint - a hatékonyság csökkenésével és a költségek növekedésével jár majd.   

Forrás: MP - Világgazdaság Online - MTI