A mindennapos testnevelés megvalósult modelljei
MÖSZ-konferencia a mindennapos testnevelés bevezetése óta szerzett tapasztalatokról
„Mindennapos testnevelés az új köznevelési törvény tükrében" címmel rendezett konferenciát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) december 5-én, Szolnokon. A rendezvényen önkormányzati, sport és oktatási szakemberek, valamint az érintett minisztérium államtitkárai tartottak előadásokat a 2012. szeptember 1-jén, az 1. az 5. és a 9. évfolyamon, felmenő rendszerben bevezetett mindennapos testnevelést érintő kérdésekről, s az eddig megvalósult gyakorlatok alapján szerzett tapasztalatokról.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke megnyitja a konferenciát
„A mindennapos testneveléssel kapcsolatban komoly dilemma előtt állt a kormány - elevenítette fel a kezdeteket Szakál Ferenc Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Közoktatás Fejlesztési Főosztálya főosztályvezetője, Szalay Ferenc szolnoki polgármester és Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntőjét követően. „Az egyik választás az azonnali bevezetés volt, a másik megvárni, amíg ideálisak lesznek a feltételek. A rendszer 2012. szeptember 1-jével való bevezetésével az első utat választották, így most, a meglévő nyomás hatására kell a minél optimálisabb feltételeket megteremteni.
A főosztályvezető ismertette a mindennapos testnevelés törvényi hátterét, az oktatáshoz szükséges továbbképzési lehetőségeket, majd a gyakorlati megvalósítás részleteit ecsetelve elmondta: a testnevelésórák csak speciális esetekben - például úszásoktatás - tömbösíthetők, de részlegesen kiválthatók iskolai sportkörben, illetve sportszakosztályokban, versenyszerűen végzett sporttevékenységgel, gyógytestneveléssel, néptánccal, lovaglással, régi magyar sportokkal. Mint elmondta, a legégetőbb probléma jelenleg a megfelelő számú tornaterem hiánya, amit pályázatok kiírásával igyekeznek pótolni.
Mégpedig nem is kis sikerrel, hiszen a 20 milliárd forintos tornaterem építési pályázatra 180 milliárdos igény jelentkezett, ami kilencszeres túljelentkezést jelent - de ezt már Kiss Norberttől, az EMMI sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárától tudhatták meg az egybegyűltek, aki különböző statisztikai adatokkal - például a hazánkban várható átlagéletkor uniós átlagtól való lemaradásával, illetve a túlsúlyos gyerekek közel 20 százalékos számarányával - is alátámasztotta a mindennapos testnevelés bevezetésének szükségességét.
Bekapcsolódott a mindennapos testnevelés szervezésébe illetve kontrolállásába a májusban újjáalakult Magyar Diáksport Szövetség is. Mint Balogh Gábor, a szervezet elnöke elmondta, az utóbbi félévben jelentősen kibővült a korábban csak a diákolimpiák megszervezésével foglalkozó szövetség szakembergárdája és tevékenységi köre: együttműködnek a szakszövetségekkel, nyitnak az alternatív- és az élményjellegű sporttevékenységek felé, és a sport által való közösségépítést is fontos feladatuknak tekintik. A Magyar Diáksport Szövetség együttműködési megállapodást kötött az EMMI-vel, melynek keretében - többek között kölyökatlétika-programjukkal és a fittségi mérések elvégzésével - a mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósításában is részt vállalnak.
A mindennapos testnevelés szolnoki modelljét Rózsa József, a Szolnoki Sportcentrum Nonprofit kft. ügyvezető igazgatója mutatta be. Mint ismertette, a megyei jogú városok közül elsőként Szolnokon vezették be koncepcionálisan a programot 2001-ben, ami 10 általános iskola 105 osztályának 3200 diákját érintett. A program részeként az önkormányzat megtanítja az 1-2. osztályosokat úszni, évente díjazzák a diákolimpiákon, illetve a szabadidősport rendezvényeken résztvevőket, a folyamatos ellenőrzések jóvoltából pedig mindenkiről személyre szabottan tudják, hol van lemaradva, miben érdemes fejleszteni, s melyik sportágra lenne leginkább alkalmas. Rózsa József szerint a mindennapos testnevelés tartalommal való megtöltésekor két dolgot kell leginkább szem előtt tartani: a tervezett, tudatos testi nevelést, illetve, hogy a sportolás élmény legyen a gyerekek számára.
Hasonlóan sikeres vállalkozás volt Gödöllő egészségnevelési programjában az edzéselvű testnevelés programcsomag bevezetése, amelyet Pecze Dániel, Gödöllő sportügyi tanácsnoka mutatott be az érdeklődőknek. Pecze Dániel hangsúlyozta, hogy a köznevelésbe ágyazott testnevelési rendszer csak komplex módon értelmezhető, mert a heti öt kötelező testnevelésóra hatással lesz a köznevelés egészére, az egészségnevelés eredményességére, valamint a diáksport-rendszer alakulására. Nem lehet tehát olyan testnevelési rendszert működtetni, amelyik tartalmában, módszereiben nem felel meg az edzéselveknek, sporttudományoknak. A heti öt testnevelésóra csak tartalmi fejlesztés mellett lehet hatásos. A sportügyi tanácsnok a mindennapi mozgás mellett elengedhetetlenül fontosnak nevezte az iskolások egészséges táplálkozásának kérdését is, ami a menzák kínálatának megreformálásával lehetne megvalósítani.
A konferencián megjelent polgármesterek, sport- és oktatási szakemberek részéről számos kérdés megfogalmazódott a mindennapos testnevelés jövőjével kapcsolatban is. Nem tudható ugyanis, hogyan támogathatják, finanszírozhatják tovább a mindennapos testnevelés megkezdett programját az intézményfenntartásból jogilag és pénzügyi források tekintetében kiszoruló önkormányzatok, s fennáll a veszélye annak is, hogy az átszervezés az önkormányzatok sportszakmai apparátusának leépítéséhez vezet. Kiderült, hogy a tornatermeknél is nagyobb hiány van tanuszodákból, s nincsen tisztázva az sem, melyek a mindennapos testnevelés azon kritériumai, amelyeket - egy esetleges ellenőrzés során - számon kérhetnek az iskoláktól.
A hiányzó létesítmények pótlására Szakál Ferenc Pál újabb európai uniós pályázatokat, az önkormányzati részvétellel kapcsolatos válaszok megtalálásához Kiss Norbert szakminisztérium egyeztetéseket ígért, végül Gémesi György bejelentette, hogy jövőre is folytatódik a mindennapos testnevelésről szóló konferencia-sorozat, amelynek következő állomásai Gyula és Sárospatak lesznek.
MP