2007. 04. 03 

Az Európai Bizottságnak dolgozók 1,6 százaléka érkezett Magyarországról, ez a 2004-ben csatlakozottak közt a legjobb arány. A munkát vállalóknak nehéz teszteken kell helytállniuk, viszont a kezdő fizetés is kárpótol a szenvedésekért.

A legfrissebb kimutatás szerint 369 magyar dolgozik az Európai Bizottságnál állandó vagy ideiglenes szerződéssel. Ez a teljes állomány 1,6 százaléka, ami igen jó aránynak felel meg: a 2004-ben csatlakozott tíz tagállam közül a magyarok teljesítenek a legjobban, de az osztrákokhoz (1,9) képest is jó az eredmény.

Nemcsak mennyiségi, minőségi alapon is, azaz a brüsszeli hierarchiában is sikerült megszerezni magas posztokat. Pedig nem könnyű letenni a concours-t, a versenyvizsgát, többeknek csak sokadik nekifutásra sikerül - már ha egyáltalán megy. A régiekkel szemben 2010-ig egyébként előnyük van a három éve csatlakozottaknak, mert bizonyos posztokra csak ebből a körből lehet pályázni.

Sokszoros túljelentkezés

A magasabb vezetői posztokra nem ritka a százszoros túljelentkezés. Az igazgatói poszt szűrése is többlépcsős, a százból a pályázati beadvány, munkaterv és önéletrajz után csak 10-15 jelölt marad, ezek közül az adott terület főigazgatósága dönti el, ki legyen az a 4-5, aki megírhatja a 12 órás (!) tesztet. A végső döntést az adott tárca biztosa hozza meg, elé már csak két - esetleg három - jelölt kerül.

Az alacsonyabb posztokért persze nagyobb eséllyel lehet indulni, de itt is többlépcsős a vizsga. Az előszelekció egyfajta intelligenciateszt (verbális és numerikus), és kíváncsiak az általános uniós tájékozottságra is. Aki ezen megfelel, megírhatja a vizsgaesszét, ahol több téma közül lehet választani. Értelemszerűen az utolsó vizsgára, a szóbelire csak azok kerülnek, akik sikerrel vették az előző akadályt. A nyelvekkel engedélyezett a zsonglőrködés, tehát nem szükséges mindet azonos nyelven írni. Tény, hogy a kisebb nyelvűek hátrányt szenvednek, hiszen egy brit vagy francia anyanyelvén teheti le a vizsgát, még ha a többnyelvűség a pályázat feltétele is.

Nem 56-osok és nem pincérek

A Napi Gazdaság által megkérdezett brüsszeli magyarok kivétel nélkül elégedettek a fizetési viszonyokkal, a legalacsonyabb beosztásban is 2000 euró (492-500 ezer forint) nettó jár, a csúcs 12-13 ezer, szintén nettóban. Különösen a kezdő fizetések veszik fel a versenyt a magánszférával. A karrierlehetőség is adott, nemcsak hogy lehetőség van a területek közötti átjárásra, de ezt a bizottsági humánerőforrás-politika még bátorítja is.

A szakmai előnyök mellett sokan hangsúlyozzák, hogy a külföldi munkavállalással szélesedik látókörük, tájékozottabbak lesznek az idegen nyelvekben és kultúrákban. Egyikük így fogalmazott a brüsszeli magyarokról: "teljesen új mentalitású közösség, az egyetlen olyan magyar diaszpóra a világon, amelyik nem 56-os és nem pincér". Belgiumot általában befogadó, kellemes közegnek írják le, de azt is hangsúlyozzák, hogy jó hazamenni nyáron. Jelentkezni, a pályázati kiírásokat, versenyvizsgákat követni ezen a honlapon lehet.

(www.index.hu)