Milliárdokba kerülhet a bankoknak a kormány terve
Pontos forgatókönyv még nincsen a „közös teherviselésről”, de különböző elképzelések már nyilvánosságra kerültek
Sajtóértesülések szerint a kormány valóban rá akarja terhelni a hazai bankokra az önkormányzati adósságátvállalás költségeinek egy részét. Pontos forgatókönyv még nincs a „közös teherviselésről", de az Origo.hu úgy értesült, hogy a problémás hiteleket csak névértékük 75 százalékán venné át a kormány, és fizetségért cserébe saját állampapírjait adná - írja a hvg.hu.
A 612 milliárd forintot kitevő önkormányzati adósságátvállalás megint fókuszba került. Az Origo.hu szerint a problémás hitelekre a kormányzat 20-25 százalékos diszkontot alkalmazna, vagyis a fennmaradó tartozást „lenyeletné" a bankokkal. A törlesztést ráadásul nem készpénzben, hanem hosszabb-rövidebb lejáratú állampapírokban teljesítené - értesült a hírportál.
Bár végleges döntés még nem született, az irányt Rogán Antal frakcióvezető is meglebegtette, amikor a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az önkormányzati adósságok konszolidálásánál a bankok „adjanak valamilyen diszkontot", amely szerinte akár a lakosságihoz hasonló árfolyamrögzítés is lehet.
A Napinak korábban nyilatkozó elemzők szerint a kormány - mivel jobb alkuhelyzetben van a bankokkal szemben, mint az önkormányzatok - megpróbálhatja újratárgyalni a felgyülemlett hitelek törlesztésének feltételeit.
Török Bálint, a Buda-Cash brókerház szakértője szerint például a bankok szempontjából egyáltalán nem pozitív lépés az államosítás, hiszen egy kézbe kerül az adósság, így javul az állam alkupozíciója a törlesztési feltételek újratárgyalására. A szakember szerint a miniszterelnök szavaiból akár azt is ki lehetett olvasni, hogy a bankok bele lesznek kényszerítve az adósság egy részének elnyelésébe. Ennek volt előjátéka a hódmezővásárhelyi önkormányzat esete az Erste Bankkal, és könnyen lehet, hogy ez a forgatókönyv fog országos szinten is megismétlődni.
Török Bálint úgy számol, hogy az állam a tőke egy részének elengedését kérheti, esetleg a kamatterhekben akarhat némi engedményt kicsikarni. Az előbbi akár a tőkerész 20, 30 százalékát is érintheti, ami a közgazdász gyorsbecslése szerint - évi 10 milliárd forintjába is kerülhet például az OTP Banknak.
Az Equilor gyorsértékelésében azt emelte ki, hogy az OTP-re és a többi bankra nézve „csupán" az alábbi ismeretlenek vannak az egyenletben: pontosan milyen mértékű a problémás hitelek aránya a 300 milliárdos portfólióban, mekkora hitelállomány került át az államhoz, milyen kedvezmények voltak egyes önkormányzatoknál, mi lesz az önkormányzati betétekkel.
Az OTP-nél esetlegesen lecsapódó veszteség mértéke így a jelképestől a szignifikánsig terjedhet, amiről még csak közelítő becslést sem lehet adni - hangsúlyozzák a brókerház szakemberei, akik továbbra is a kockázatokat tekintik fajsúlyosabbnak a történetben.
Kuti Ákos, az Equilor szakértője lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy a mintegy 600 milliárd forintos önkormányzati adósság államosítását a kormány extra kötvénykibocsátással próbálhatja meg lefedezni.
Elképzelhető tehát, hogy a megnövekedett forintkibocsátáshoz az extra keresletet a bankok bevonásával teremtsék elő, így a kormány két legyet üthet egy csapásra: rendezi az önkormányzatok adóssághelyzetét, miközben saját állampapírjainak keresletét is növeli.
Forrás: Origo - hvg.hu