Nemzetgazdasági Minisztérium: az adósság-átvállalás nem érinti a hiányt és az adósságot 

Az MTI kérdéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága hangsúlyozta, hogy az önkormányzati adósság-átvállalás sem az uniós módszertan szerinti hiányt, sem az államadósságot nem érinti, mivel az államháztartáson belüli tranzakcióról, nem pedig az államháztartáson kívüli szervezettől történő adósságátvállalásról van szó. 

Magyar Bankszövetség: az egyedi megoldások lennének megalapozottak

Semmiképpen nem a csoportos megoldást tartja elfogadhatónak a Magyar Bankszövetség az önkormányzati adósságállomány állami átvétele, tulajdonképpen az önkormányzatok helyzetének rendezése során. A Népszabadsághoz eljuttatott állásfoglalásuk szerint amennyiben nem településenként, az egyedi sajátosságokat figyelembe véve történik a helyhatóságok sorsának rendezése, akkor elvesznek a testreszabott, legoptimálisabb megoldások előnyei.

A Bankszövetségnél remélik, hogy „a tervek részletes ismertetésekor a szakmai megállapításokra építő irány fog kibontakozni". Hozzátették, hogy részletesebb álláspontot a teljes koncepció megismerése után tudnak formálni.

Az adóssághegy mint probléma egy ideje foglalkoztatja a Bankszövetséget, az önkormányzati finanszírozásról a kormánnyal folytatnak egyeztetéseket, erre a feladatra munkacsoport is alakult. A szervezet tájékoztatásából az olvasható ki, hogy még nem értek a munka végére, a koncepció még nem készült el. A kormányzati nyilatkozatokból azért annyi kiderült, hogy az adósság átvétele, illetve rendezése során a bankoknak engedniük kell a követeléseikből, s a problémát egységként kezelné a kabinet.

OTP: a döntés több szempontból kedvező lehet

Az OTP Bank elemzői úgy vélték: az önkormányzati adósság kérdése a válság kitörése óta egyre égetőbb probléma, ami a mostani bejelentés szerint megnyugtatóan lezárul. Az önkormányzati adósság egy részének központi kormányzat általi átvállalása a konszolidált államháztartási hiányt és a konszolidált államadósságot nem érinti. A konszolidált államháztartás kamatkiadása ugyanakkor előretekintve kedvezőbben alakulhat, mert a hiteleket a központi kormányzat kedvezőbb feltételekkel tudja majd refinanszírozni. Az önkormányzati adósságkonszolidációval kapcsolatban eddig megismert információk alapján elképzelhető, hogy az nem ró további terhet a bankrendszerre. 

Az OTP elemzői szerint előretekintve jelentősen csökkenti az önkormányzati adósság újratermelődésének valószínűségét, hogy az önkormányzati törvény értelmében a helyhatóságok nem tervezhetnek költségvetésükbe működési hiányt, valamint a stabilitási törvény életbe lépésével idén január elsejétől kezdődően kormányzati engedély szükséges éven túli önkormányzati hitelfelvételhez. 

Költségvetési Tanács: szükséges Orbánék lépése

Szükségszerű lépés az önkormányzatok adósságának részbeni átvállalása a kormány részéről - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke október 29-én a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett budapesti fórumon. Mivel az önkormányzatok gazdálkodása a lakosság mindennapjainak életminőségét határozza meg, a társadalom belső szolidaritásának jegyében szükségszerű lépés az adósság részbeni átvállalása - magyarázta a KT elnöke.

Kovács Árpád jelezte, hogy az önkormányzatok adóssága összességében a vállalati adósságnál kisebb, annak harmada-ötöde, és hozzátette, hogy az államadósság nem változik az adósság átvállalásával. Részletes elemzést erről a KT nem fog készíteni, bár október 29-én tanácskozik a testület, az önkormányzatok gazdálkodásának részletei egyébként az Állami Számvevőszéknél állnak rendelkezésre - közölte az MTI kérdésére a Költségvetési Tanács elnöke.

MÖSZ: régi adósságot törlesztett a kormány

Jó irányba tett lépés, amellyel régi adósságot törlesztett a kormány - összegezett a Világgazdaságnak Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A szakember emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt, a bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon már jelezte, hogy „baj lesz" abból, hogy az önkormányzatok túlnyomó részének hitelből kell kompenzálnia az állami finanszírozás csökkenését. 2008 óta a pályázatok önrészét hitelből teremtették elő, ami nagyban hozzájárult az eladósodásukhoz. Célszerű lett volna ugyanakkor átvilágítani ezeket az adósságokat - jegyezte meg Gémesi György. Erre már nyilván nincs idő, mindazonáltal valamivel tisztább helyzetet lehetett volna teremteni.

TÖOSZ: kellemes meglepetés a kormány nagyvonalúsága

Hónapok óta folynak az egyeztetések az önkormányzati adósságkonszolidációról, de még a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökét is kellemes meglepetés érte szombaton: maga sem számított ilyen nagyvonalú javaslatra. Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere leszögezte: az intézkedés eredményeként jövőre nagyjából tiszta lappal indulhatnak a helyhatóságok.

A városvezető a Népszabadság kérdésére elmondta, hogy várhatóan december 31-ével az ötezer fő alatti települések teljes egészében megszabadulhatnak a tartozásoktól. De szerinte az adósság felét, vagyis a mintegy ötszázmilliót felhalmozó háromszáz nagyobb önkormányzat sem panaszkodhat, mert a legtehetősebbek tartozásai is legalább negyven százalékkal csökkennek. Schmidt Jenő úgy véli, ezzel tulajdonképpen azt ismerik el, hogy az állam az önkormányzati rendszert legalább tíz éve alulfinanszírozza, hiszen a kötelező feladatok ellátásához szükséges forrást sem biztosították.

A hitelkonszolidáció fedezetéül valószínűleg államkötvényeket bocsátanak ki, de ez az összes államadósságot nem befolyásolja - hangsúlyozta a TÖOSZ elnöke. Az állam egyébként lényegesen kedvezőbb kondíciókkal juthat így pénzhez, mint az önkormányzatok: Schmidt szerint legalább öt százalékponttal alacsonyabb kamat mellett finanszírozható az adósság, ami hatszázmilliárdnál már jelentős tétel.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok jobban járhatnak, az elnök kijelentette: település és település között bizonyosan nem lesz különbség. Schmidt Jenő elmondta azt is, hogy igazságos megoldást kértek a kormányfőtől. Szeretnék tehát, hogy valamilyen kompenzációt biztosítsanak azoknak a helyhatóságoknak, amelyek eddig nem kaphattak, illetve nem vettek fel hitelt. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a pályázatokhoz szükséges önerőt kisebb településeken az állam adná.

Eredményszemléletű könyvelési rendszert kell bevezetni, hogy pontosan kiderüljön: milyen feladatra mennyit költenek az önkormányzatok - válaszolta Schmidt Jenő arra a kérdésre, miként előzhető meg, hogy újratermelődjék a hiány. Ha pedig valahol egy közszolgáltatást jelentősen drágábban biztosítanak, ott szerinte be kell avatkozni. Szerinte további garanciát jelent, hogy újabb kölcsönt csak kormányzati engedéllyel lehet majd felvenni. Emellett mindenkinek tudomásul kell vennie - emelte ki -, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takaró ér.

Tétényi Éva: Esztergomnak még a konszolidáció sem jelent kiutat

Esztergom polgármestere, Tétényi Éva szerint nagyon pozitív lépés, nagy segítség, hogy a kormány átvállalja az önkormányzati adósságot az ötezer fő alatti településeken, enélkül meghaltak volna a kistelepülések - írja a Hír24.

Esztergomban 30 ezren laknak, tehát a város a sávosan konszolidálandó települések közé esik. S náluk az egy főre eső iparűzési adó-bevétel elég magas (az átlagosnál több), mivel jelentős tétel a Suzuki gyártól érkező befizetés. A bejelentés szerint feltehetőleg náluk az adósság 40 százalékát vállalná át az állam. Bárcsak így lenne - mondta Tétényi Éva.

Esztergomban 26 milliárd forintos adósságot tárt fel az adósságrendezési eljárás, ebből mintegy 3 milliárdot már kifizettek. Tehát a feltételezett 40 százalékos állami segítséggel ez a 23 milliárd forintos adósságállomány 13,8 milliárdra apadna.

Azt is hozzátette a polgármester: hivatalos pontos információjuk még nincs arról, hogy Esztergom esetében mit jelentene a konszolidáció. De minden segítség nagyon jól jön a városnak. Még akkor is, ha a jelenlegi szorult helyzetükből a konszolidáció sem jelent kiutat. S itt az állami inkasszóra célzott. Október elején ugyanis az önkormányzat számláját 400 millió forintos inkasszóval terhelte meg az állam az általa átvett intézmények költségeinek fedezésére.

Jelenleg mínusz 396 millió forint van a számlájukon, amihez (ha nem történik semmi) jön még december 20-án egy 300 millió forintos állami inkasszó. Esztergom esete éppen emiatt speciális, hiszen az inkasszó kifizetéséig semmiféle önkormányzati feladatra nem költhetnek.

Ezért mondta azt a polgármester, hogy náluk külön döntés kellene, különben nem tudnak tovább működni. A konszolidáció segítség lenne nekik, de nem oldja meg a város jelenlegi  problémáját - összegzett.

„A most bejelentett intézkedésben, csomagban nagyon sok a bizonytalanság, és könnyen lehet, hogy azok, a zömével fideszes vezetésű települések járnak jobban, akik az elmúlt öt-hat évben nyakra-főre bocsátották ki a svájci frank alapú kötvényeket" - fogalmazott Botka László, az MSZP választmányának elnöke, Szeged polgármestere a kormányfő bejelentésére reagálva az MTI-nek.

Botka László azt mondta: a Fidesz rádöbbent, hogy ha elveszik az önkormányzat bevételeit, vagyonát, valamint intézményeit, akkor a települések képtelen működni és képtelen visszafizetni a fejlesztéshez felvett hiteleket.

Az Orbán-kormány az elmúlt két évben folyamatosan csökkentette az önkormányzatok támogatását, és ezt terveik 2013-ban is. A települések elveszítik az intézményeik egy jelentős részét, a saját bevételeiket, és jövőre 400 milliárd forinttal csökken a központi költségvetési támogatás - tette hozzá.

Botka László jelezte, az elmúlt egy évben folyamatosan felhívták figyelmet arra: az elfogadott törvényeknek az lesz a következménye, hogy az önkormányzatok csődbe mennek, hiszen „a kormány által ellenséggé tett bankok" nem lesznek hajlandók közreműködni a finanszírozásban.

A szocialista politikus szerint a falvak esetében „teljes egészében felszámolják" az önkormányzatiságot, hiszen - mondta - január elsejétől a falusi önkormányzatoknak nem lesznek intézményeik, bevételeik, sőt a legkisebb településeken még a hivatali ügyintézés is megszűnik.

Amúgy - nyilatkozta a szocialista politikus a Népszabadságnak - az intézkedéssel elvileg Szeged is jól jár: gyors becslés alapján úgy tűnik, négy-ötmilliárd körüli adósságtól szabadul meg a város. De Botka László szerint ez csak a látszat, hiszen miközben jövőre - amikor a pedagógusok fizetését már a központi büdzséből állják, illetve számos államigazgatási hatáskör a járási hivatalhoz kerül - hét és fél milliárdnyi feladatot vesznek át, cserében tízmilliárdos forrást vonnak el. Buknak tehát két és fél milliárdot, ezzel két év alatt az állam le is tudja azt a hitelt, amit magára vállalt. 

Jobbik: az önrendelkezés megtartása legalább annyira fontos, mint az állami segítségnyújtás

Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik országgyűlési képviselője október 27-i közleményében szükségesnek nevezte az önkormányzati adósságkonszolidációt, pártja szerint azonban a települések önrendelkezésének megtartása legalább annyira fontos, mint az állami segítségnyújtás az adósságteher átvállalásával.

A Jobbik úgy látja, hogy 2002 óta gyorsuló ütemben növekedett a települések adóssága, amit nemcsak a „kártékony szocialista-szabad demokrata kormányzás", hanem a Fidesz „átgondolatlan és felelőtlen pénzügypolitikája is okozott azzal, hogy a településeket tudatosan alulfinanszírozták, míg feladataikat megnövelték" - fogalmazott Hegedűsné Kovács Enikő. Szerinte, ha az adósságátvállalás egyben feladatelvonást és vagyonelkobzást is jelent, akkor a kistelepüléseknek „nem marad már más, minthogy a helyi sörfesztivált megszervezze a dalárdává leminősített képviselő-testület".

Hegedűsné Kovács Enikő megjegyezte továbbá, hogy települések adósságának nagy részét az uniós pályázatok látványberuházásait finanszírozó hitelek jelentik, amelyeket egy rossz pályázati rendszer kényszerített a helyhatóságokra.

LMP: a felelőtleneket jutalmazza Orbán

Az LMP szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett önkormányzati adósságátvállalás a pazarló, felelőtlenül gazdálkodó önkormányzatokat hozza kedvező helyzetbe, miközben bünteti a felelősen gazdálkodókat. Az ellenzéki párt differenciált adósságrendezést követel, amely tekintettel van az eladósodás okaira is - írták az MTI-hez október 29-én eljuttatott közleményükben.

Szilágyi Péter LMP-s országgyűlési képviselő és Várnai László, a párt önkormányzati ügyvivője erre közleményben reagálva úgy fogalmazott: Orbán Viktor "főúri kegyelméből" úgy tűnik, hogy megmenekülnek azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években tetemes adósságot halmoztak fel. 

A problémát és a kezelés sürgősségét nem vitatják, de az eljárást botrányosnak és méltánytalannak tartják - írták.  Szavaik szerint az eljárás azért botrányos, mert nem számoltatja el az adósságot felhalmozókat. A „hitelből spekulálókat", mint Hódmezővásárhely, vagy a helyi presztízsberuházások megvalósítóit - Kaposvárt és Debrecent - ugyanúgy kezeli, mint azokat az önkormányzatokat, amelyek kényszerből adósodtak el. Az ellenzéki párt szerint mindez méltánytalan azokkal a településekkel szemben, amelyek az elmúlt évek folyamatos forráskivonásai ellenére felelős és mértéktartó gazdálkodást folytattak.

Fidesz: el kell kerülni, hogy újabb adósságok képződjenek

A Fidesz támogatja a kormányt abban, hogy a települések adósságátvállalásával is segítsen az embereknek - közölte Selmeczi Gabriella október 29-én az MTI-vel az LMP sajtótájékoztatójára reagálva. A politikus kifejtette: a kormány egy csőd közelében lévő gazdaságot rántott vissza a szakadék széléről. Az ország adósságának csökkentése közben segítséget nyújtott a devizahiteleseknek is kimászni az adósságcsapdából. Harmadik lépésként a települések adósságterhein könnyítenek - mutatott rá, hozzátéve: a falvak, városok helyzete hasonlatos a devizahitelesekéhez.

Selmeczi Gabriella kitért arra is, hogy 2002 és 2010 között a Gyurcsány-Bajnai-korszak kormányai általános gyakorlatként belekergették az önkormányzatokat a hitelfelvételbe, önző anyagi érdekekből megfosztották a települések polgárait az önkormányzati függetlenségtől. Közlése szerint a kormány megpróbál kivergődni ebből az adósságcsapdából és helyreállítani az önkormányzatok függetlenségét. Szerinte az bizonyos, hogy a már meglévő adósságból való kimentés önmagában nem lesz elégséges, az egész önkormányzati rendszert kell úgy átalakítani, hogy többé ne történhessen meg az, ami az előző évtizedben - fejtette ki.

Selmeczi Gabriella azt írta, el kell kerülni, hogy újabb adósságok képződjenek, azaz az önkormányzatok működését át kell alakítani úgy, hogy minden település vezetésére csak olyan feladatok háruljanak, amelyeket valóban van ereje ellátni. „Nem lesz még egyszer lehetőség arra, hogy a kormány kimentse az önkormányzatokat az adósságcsapdából. Ez egy jó, előremutató, hasznos intézkedés, amivel most élni kell" - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Gyenesei István: a kormány maga mellé akarja állítani az önkormányzatokat

A kormány egyértelműen arra törekszik, hogy az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező önkormányzati szférát maga mellé állítsa - kommentálta a hírt a Népszabadságnak Gyenesei István volt önkormányzati miniszter. A költségvetés helyzetének ismeretében azonban szerinte önként adódik a kérdés: a nincsre hogyan vállalnak át több mint hatszázmilliárdos adósságot? Akár tetszik, akár nem - mondta -, a nemzetközi pénzvilág ezt a lépést bizonyára értékelni fogja.

Gyenesei István úgy látja, az állam maga hozta olyan helyzetbe az önkormányzatokat, hogy azok megoldhatatlan adósságspirálba kerültek. A javasoltnál azonban szerinte árnyaltabb megoldásra lenne szükség: azokra is gondolni kellene, akik felelősen gazdálkodtak, s akár a fejlesztések visszafogásával is igyekeztek elkerülni az eladósodást.

Azon településeket tehát, amelyek nem hagytak hitelt az államra, kedvezményekkel, külön támogatással kompenzálni kellene. Korábban maguk szenvedték el ugyanis a fegyelmezett gazdálkodásból szükségszerűen fakadó hátrányokat, hiszen valószínűleg egy sor fejlesztésről le kellett mondaniuk.

Forrás: MTI - Népszabadság - Világgazdaság - Hír24