A közoktatásnak a tanév közepére tervezett átalakítása zavarokhoz vezethet - hívta fel a figyelmet a jövő januártól bekövetkező változások legnagyobb veszélyére a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöksége. Jövőre elsősorban azokon a háromezer főnél kisebb településeken okozhat gondot az intézmények fenntartása, ahol az általános iskolák működtetését teljes egészében az állam veszi át - hangsúlyozta Schmidt Jenő elnök.

Az, hogy a pedagógusok bérét - ami eddig a helyhatóságoknak biztosított közoktatási normatíva része volt - az önkormányzatokon keresztül fizetik, vagy az illetményt közvetlenül a kincstár utalja, viszonylag egyszerű technikai kérdés. Ahol tehát az intézményt továbbra is a település üzemelteti, az átállás egyszerűbb.

Abban az esetben viszont, ha az állam minden feladatot magára vállal, a tanárok mellett át kell vennie a kiszolgáló apparátust, s gondoskodnia kell például az épületek fenntartásáról, illetve a közüzemi számlák kifizetéséről. A közoktatási intézményekért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveként működő tankerületek november-decemberben felállnak ugyan, de a TÖOSZ ennek ellenére sem látja biztosítottnak, hogy jövő januártól zökkenőmentesen működik majd az új rendszer - jelentette ki Schmidt Jenő.

Vannak a finanszírozás kapcsán is megválaszolatlan kérdések. Ahol mindent visz az állam, egyértelmű a helyzet: az iskolák fenntartásával kapcsolatos valamennyi költséget vállalnia kell. Korántsem ilyen egyértelmű a helyzet azonban azokon a településeken, amelyeknek továbbra is működtetniük kell az intézményeket. Még nem tudni ugyanis, hogy e célra ezek a helyhatóságok kapnak-e bármilyen költségvetési támogatást. Egyelőre az sem világos, mi történik azokkal az integrált intézményekkel, amelyekben például óvoda, iskola és könyvtár is van; számos településen van ilyen általános művelődési központ.

Felvetődik ugyanakkor, hogy milyen következményekkel járhat, ha az iskolák jövőre már nem önálló költségvetési intézményként működnek. Az igazgató emiatt nem rendelhet meg egy egyszerű javítást sem, és a helyhatóságok tartanak attól, hogy bizonyos kiadásokat maguknak kell állniuk. Problémát okozhat, hogy az oktatási intézmények eddig maguk nyújthattak be pályázatot különféle támogatások elnyerése érdekében. Ha elveszítik az önállóságukat, ki dönt arról, melyik intézmény kap esélyt az indulásra?

Forrás: Népszabadság