Több szövetség kéri az önkormányzati konszolidációt
A közös álláspont szerint az államnak még idén meg kell találnia a megnyugtató megoldást
A települési önkormányzatok mielőbbi konszolidációját sürgeti több országos önkormányzati érdekképviseleti szövetség. A szervezetek október 24-én ismertetetett közös álláspontja szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig az Országgyűlés - a kormány javaslatára - nem változtatja meg a jelenlegi rendszert.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnökeként, a szervezet budapesti székházában, az érdekképviseletek megbeszélése után ismertette az 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adósságállomány konszolidálásának szükségességét érintő közös álláspontot.
Elmondta, a településeknek a bankok már nem adnak további - éven túli - hiteleket, mert a rendszer és azzal együtt az önkormányzatok költségvetésének bevételi oldala is átalakult; több feladat és a finanszírozásuk átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére. Jelezte: a konszolidáció csak a hosszabb távú, tehát egy éven túli adósságállományt érintené, az éven belüli lejáratú hiteleket nem.
Közölte, ha az év végéig nem tesz le a kormány „valamilyen használható javaslatot" a konszolidációra, a működés biztosítására a parlament elé, akkor januártól az önkormányzati szolgáltatások egy részét nem lehet majd finanszírozni, a települések nem tudják megtervezni költségvetésüket.
A konszolidációra - tájékoztatása szerint - többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül „tarka a kép". Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el.
Az MJVSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehetnek a konszolidáció vesztesei éppen azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.
Szabó Gellért (VJ Gazdakör), a Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere arról beszélt, hogy azt tartaná célszerűnek és igazságosnak, ha a települések „végleges" konszolidációját egyedileg, azaz külön-külön vizsgálnák meg.
A felmerült megoldások között szerepel az önkormányzati adósságállomány egy részének az átvállalása. Ez akár azt is jelenthetné, hogy egy adott település nem egy banknak, hanem az államnak törlesztene. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban jelezte, ez a megoldás nem rontaná a központi költségvetési egyenleget, hiszen abba egyébként is beletartozik az önkormányzati terület.
Dietz Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) társelnöke arról beszélt, hogy - álláspontjuk szerint - a konszolidációval egy időben „zárttá" kellene tenni az önkormányzati rendszert. Így biztosítani lehet, hogy a jövőben a települések saját bevételeikből képesek legyenek finanszírozni működési kiadásaikat - mondta.
Kósa Lajos kérdésre válaszolva arról is beszélt, valamennyi települést alkalmasnak tartja a működésre, ám szerinte ehhez kiegyenlítő rendszerre is szükség van. Példaként említette, hogy egy 120 lakosú település önmagában nem tud annyi saját forrást termelni, ami elegendő a működéshez, ezért többletforrásra van szüksége. Olyan alapot kellene létrehozni, amelybe minden önkormányzat befizetné a bevételeinek egy részét, majd ezt az összeget újraosztanák, hogy a legkisebb településen is legyen közvilágítás - mondta. Jelezte: hasonló kiegyenlítő rendszer eddig is működött a személyi jövedelemadó visszaosztásánál.
Piaci hírek szerint a folyamatban lévő tárgyalásokon az az álláspont alakult ki, hogy a kormány a kisebb önkormányzatokat teljesen, a nagyokat pedig részben konszolidálná, emellett sürgős megoldásra vár az is, hogy ne kössék a helyhatóságok folyószámla hitelkereteinek megújítását egyedi kormánydöntéshez. Szakértők szerint a jelenlegi átmeneti helyzet arra kényszeríti a településeket, hogy erőn felül próbálják visszafizetni hiteleiket az év végéig, ez azonban meghaladja a teherbíró képességüket, ezért jövő január elsejétől komoly finanszírozási problémákra lehet számítani, amennyiben a kormány nem próbálja meg kezelni a helyzetet.
Forrás: MTI - Napi Gazdaság