Lapinformációk szerint a kormány újabb adócsomagot készít: ez alapján nyilvánosságra hozhatnák azoknak az adósoknak az adatait, akiknek 90 napnál régebbi, magánszemélyeknél 50, más adózóknál 100 ezer forint feletti hátralékuk van az önkormányzat felé. A jelenlegi szabályozás ennél jóval szigorúbb - de mit érnek a szégyenlisták, amelyeket néhányan a facebookon is lájkolnak? - teszi fel a kérdést a Privátbankár.

Egy biztos: az önkormányzatok minden eszközt megragadnak a költségvetésükkel gyakran összemérhető kintlevőségek ellen, a listák észhez téríthetnek néhány adóst, azonban nem teremtenek új munkahelyeket.

Mindenki láthatja: offline, online

Tavaly iktatták be és január elsején lépett életbe a 2003-as adózásról szóló törvény 55/B paragrafusa: ennek alapján az önkormányzati adóhatóság az esedékességet követő tízedik napon a helyben szokásos módon közzéteheti a helyi adóval - építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó - és gépjárműadóval elmaradt adósok nevét, címét és a tartozás összegét. A legkisebb nyilvánosságra hozható összeg jogi személyeknél 10 ezer forint, magánszemélyek esetében pedig ezer forint. Egy kiszivárgott előterjesztés-tervezet ennél jóval barátibb: magánszemélyeknél 50, más adózónál 100 ezer forint feletti, legalább 90 napon keresztül fennálló adótartozásnál lehetne közzétenni az adós főbb adatait.

A szabályozás szépséghibája a „helyben szokásos módon" kitétel értelmezési nehézsége, amelyen az új szabályozás sem módosítana. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint ebbe csak a helyben, például a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzétett lista fér bele, a lakiteleki polgármester, Felföldi Zoltán elmondása szerint azonban náluk a település honlapja funkcionál kommunikációs csatornaként.

Így a lakiteleki önkormányzat február 21-én a „helyben szokásos módon" tette közre a listát: a honlapján, amelynek köszönhetően a polgármester elmondása szerint csökkent a késedelmek, és nőtt a visszafizetések száma. „Nem azonnal tesszük fel a listára az adós adatait: előbb kiértesítjük őket, adunk lehetőséget arra, hogy rendezzék vagy átütemezzék az adósságukat, így azonnal lekerülnek a listáról - mondta most a polgármester a Privátbankárnak. „Kétféle adós van: aki nem akarja, és aki nem tudja befizetni a tartozását. Az utóbbiaknak mindig kerítünk valamilyen megoldást."

Megtehetik, hogy nem fizetnek

A lakiteleki költségvetésben azok okozzák a legnagyobb lyukat, akiken már nem lehet az adót behajtani, mert felszámolás alatt áll a vállalkozásuk, vagy nincs a nevükön vagyontárgy. „Ők általában nem is jelentkeznek" - mondja Felföldi Zoltán.

A polgármester szerint a helyi adót egyébként is a legnehezebb beszedni. „Az önkormányzat az első, akivel szemben az emberek nem teljesítik a kötelezettségüket, az állami adóhatósággal nem viccelnek. Ráadásul falusi környezetben, ahol mindenki ismer mindenkit, érzékeny téma egy végrehajtás" - mondja, hozzátéve: a közösségnek joga van megtudni, hogy ki tartozik neki. Szerinte a rendesen fizetők többsége egyet is ért az online közzététellel.

A szégyenfaltól nem lesz több munka

Makláron más okai vannak a késedelemnek - tudta meg a Privátbankár a település jegyzőjétől. „Észak-Magyarországon gyakori, hogy az emberek a helyi adókat nem tudják kifizetni. A kipellengérezésnek nincs visszatartó ereje, a többségnek ettől nem lesz több pénze és munkalehetősége" - mondja Nagyné Kassai Magdolna. Makláron magánszemélyek esetén az 5000 forint feletti tartozásokat teszik közzé: az éves adó 2500 forint, így kétéves késedelemnél kerül fel az adós a listára. Könnyítés az is, hogy nem a tízedik, hanem a negyvenedik naptól hozzák nyilvánosságra az elmaradást. A lakiteleki polgármester szerint azonban ezer forint felett mindenkire ugyanúgy vonatkozik a törvény paragrafusa, nem lehet önkényesen eldönteni, hogy kire alkalmazzák, és kire nem.

Nagyné nem zárja ki, hogy olyan helyeken, ahol jobb a foglalkoztatás, morális problémák is állhatnak a tartozás hátterében. Ugyanakkor szakmai szempontból nem tartja szerencsésnek a honlapon közzétett adóslistát, mivel a tartozásoknak csak helyi szinten van jelentősége, így nincs értelme annak, hogy bárki, bárhonnan elérhesse. „Az érintettek vagy a kíváncsiak bejöhetnek az önkormányzatba, és a hirdetőtáblán átböngészhetik a listát. Az online lista csak annyiban volt sikeres, hogy megnőtt a részletfizetést kérők száma" - teszi hozzá.

Nem filléres történet

Maklár honlapján három jogi és 105 magánszemély neve, címe és tartozása szerepel. A legnagyobb vállalati tartozás 1 629 760 forint, a magánszemélyek adóssága pedig 5250 forinttól 366 690 forintig terjed. A heol.hu áprilisi cikke szerint - ekkor indult az online lista - az akkori összes adósság összege 17 millió forint volt. Ez a település honlapja szerint mostanra 5,7 millió forintra csökkent, Maklár éves költségvetése ezzel szemben 300 millió forint.

Lakiteleken más a helyzet: az éves működési költség valamivel egy milliárd forint alatt van, az adóból származó bevétel 130 millió forint. A kintlévőség összege pótlékok nélkül, a honlapon közzétett lista alapján jelenleg 43,6 millió forint - a törvény szerint a pótlék összegét nem lehet nyilvánosságra hozni -, a polgármester becslése szerint ezekkel együtt akár az adóból származó bevétel 60-70 százaléka is lehet. Ez azonban csökkenés a lista előtti állapothoz képest: az elmúlt években 100 millió körüli volt a tartozás.

Az adósok száma viszont növekedett április óta: a jogi személyeké 52-ről 64-re, a magánszemélyeké pedig 312-ről 415-re. Előbbieknél a legnagyobb tartozás összege 4 535 180 forint, a legkisebbé 10 880 forint. A magánszemélyek tartozásai közül a legkisebb 1050 forint, a legnagyobb 6 692 591 forint. A lakiteleki listát a facebook-on heten lájkolják, sajnos Maklár oldalán nincs ilyen funkció.

Forrás: Privátbankár