Ismét izgalmas kérdésekről döntött, illetve nem döntött a Fővárosi Közgyűlés. A városatyák október 3-i ülésükön - egyebek mellett - öt új díszpolgári cím odaítéléséről, tizennégy közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról, illetve az önkormányzati bérlakások inflációkövető lakbéremeléséről hoztak határozatot, viszont a Vidámpark további sorsáról való döntést október 31-re napolták el.

A Fővárosi Közgyűlés a napirendet 18 igen, 9 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes indoklás nélkül visszavonta azt a javaslatát, amely szerint november 4-vel véglegesen bezárnák a Vidámparkot, és az intézmény az év végéig átadná területét a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Tarlós István a közgyűlés szünetében újságírók előtt azt mondta: október 31-én lesz döntés a Vidámpark további sorsáról, ám az nem kérdés, hogy az intézmény ebben a formában megszűnik.

A főpolgármester a Budapest névhasználatra vonatkozó rendelettervezetet vonta vissza, a javaslat szerint a jövőben fizetni kellett volna a Budapest név és változatainak használatáért az egyéni vállalkozóknak és gazdasági társaságoknak. MSZP-s kezdeményezésre tárgyalják a 4-es metró építését, valamint a fővárosi csatornázást vizsgáló bizottság létrehozását. A Jobbik azon javaslatát viszont nem vették napirendre, hogy a XI. kerületi Szerémi út Horthy Miklós nevét viselje.

Tizennégy közterületet neveztek át, illetve el

Tizennégy budapesti közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés, a módosításokat kerületi önkormányzatok és magánszemélyek kezdeményezték. A V. kerületi Károlyi Mihály utca neve ismét Károlyi utca lesz, az indoklás szerint így nem kizárólag az egykori miniszterelnöknek, hanem az egész Károlyi családnak állítanak emléket. Ugyancsak az V. kerületben kapja vissza korábbi elnevezését a Pesti Barnabás utca, amely a továbbiakban a Piarista utca nevet viseli. Korábbi elnevezést állítanak vissza a XVI. kerületben is, ahol a szentmihályi templom mögött található Gelléri Andor Endre utcát a templom korábbi építtetőjéről, Regele Jánosról nevezik el.

Egy eddig névtelen kőbányai utca a Nobel-díjas francia író, filozófus Albert Camus nevét kapja, aki 1956-ban nyíltan kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Egy II. kerületi névtelen tér Tarasz Sevcsenko ukrán festőművész, költő, egy XII. kerületi névtelen tér Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veszi fel, az apáca boldoggá avatásának október 19-ei évfordulója alkalmából.

Döntöttek arról is, hogy egy III. kerületi névtelen parkot Fischer Ágoston lelkészről neveznek el, valamint ugyancsak Óbudán közterületet neveznek el Kiss Mihály szalézi szerzetes papról, aki a második világháború alatt menekültek életét mentette. Egy ferencvárosi névtelen tér Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató nevét kapja, a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány pedig Somogyi László plébános nevét viseli a továbbiakban. A XIII. kerületben Ruttkai Éváról, a magyar színművészet kiemelkedő alakjáról neveznek el egy névtelen parkot. Zuglóban két névtelen közterületet érint a javaslat: az egyiket gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, a másikat gróf Tisza István miniszterelnök után nevezik el. Határoztak arról is, hogy a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede fizikus nevét veszi fel.

Díszpolgári címek és egyéb kitüntetések

Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Kozák Danuta olimpiai bajnok kajakozó, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó és posztumusz Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat egykori csatára lett Budapest díszpolgára - erről egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Pro Urba Budapest-díjat adományozott a közgyűlés a Masat 1, az első teljesen magyar építésű műhold fejlesztő csapatának, Dr. Szerencsés Károly egyetemi docensnek, Jelenits István piarista atyának, Dr. Osztie Zoltánnak, a Belvárosi templom plébánosának, Várhidi Pál labdarúgónak és Fátér Károly labdarúgónak.

Budapestért-díjat kapott a Rajkó zenekar, Baranyay László professzor, Prof. Dr. Hirsch Tibor főorvos, Dr. Dima Magdolna főorvos, Hambuch Gerda ügyvezető igazgató, Major Anna dramaturg, Bán Teodóra ügyvezető igazgató, Csuja Imre színművész, Kováts Adél színművész, Dr. Földesi Margit történész, egyetemi docens, Nagy Zoltán igazgató, Benkóczy Zoltán színművész, a Csík zenekar, Madarász Katalin népdalénekes, Dr. Maitz László orvos, Szörényi Szabolcs előadóművész, Sinkó László színművész, Barsiné Pataky Etelka okleveles építőmérnök, Burger Barna fotóművész, Marosi Ádám öttusázó, Hegedűs Endre zongoraművész és Györgyi Anna színművész.

Zalabai Gábor-díjat adományozott a közgyűlés Lőrincz Nicolett igazgatóhelyettesnek, Dr. Könczei Györgynek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának és Dombainé Arany Veronika igazgatónak.

Dr. Barna Sándor Emlékérmet - A Főváros Közbiztonságáért-díjat kapott Vörös György osztályvezető, Varga Ferenc tűzoltó ezredes, igazgató, Sághi Jenő csoportvezető, Miklós István szolgálati igazgató-helyettes és Dr. Fazekas Géza főügyész-helyettes, szóvivő.

Papp László Budapest-sportdíjat adományozott a közgyűlés Raduly József labdarúgónak, Kulcsár Gergely gerelyhajítónak, Kovács Katalin kajakozónak, Csipes Ferenc kajakozónak, Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredzőnek, Mocsai Lajos mesteredzőnek, Kovács István vezetőedzőnek, Széles Sándor mesteredzőnek és Somlai Béla mesteredzőnek.

Szarvas Ferenc lett a BVK vezérigazgatója

Szarvas Ferencet választotta meg zárt ülésen a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) vezérigazgatójának. A 49 éves közgazdász 1987-től 1995-ig a Corvinbank Rt-nél dolgozott osztályigazgatóként, likviditási igazgatóként majd igazgatósági tagként, vezérigazgató-helyettesként. Később a Pénzintézeti Központ Bank vezérigazgató-helyettese lett. 1997-től a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának tagja. 1997-1998 között a Polgári Bank Rt. vezérigazgatója. 1998 és 2000 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelintézeti és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság vezetője. 2000 és 2010 között az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja, 2010 és 2012 között pedig a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A közgyűlés döntése alapján a BVK igazgatósági tagja lett Nagy Márta és Szabadhegy Péter.

Vizsgálóbizottság, lakbéremelés, e-jegyrendszer

A Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető javaslatára vizsgálóbizottságot hozott létre a 4-es metró, valamint a szennyvízberuházások vizsgálatára. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztéseket, amelyek  szerint a bizottságok héttagúak lesznek, a tagokat a következő ülésen, október végén választhatják meg.

A városatyák arról is döntöttek, hogy egységesen 3,9 százalékkal emelkedjen a lakbér 2013. január 1-jétől a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló mintegy ezer lakásban. Az emeléssel a havidíj egy összkomfortos, szociális alapon bérbe vett lakásnál négyzetméterenként 336 forint lesz, míg egy piaci alapon kiadott összkomfortos lakásnál négyzetméterenként 873 forint. Újdonság, hogy a nem szociális alapon bérlő lakóknál megszűnik az a feltétel, mely szerint a bérlőnek 12 hónapra előre, egy összegben kell megfizetnie a lakbért. Ehelyett beépítik az óvadék intézményét, vagyis háromhavi összeg befizetése esetén lehetne újabb öt évre kivenni egy lakást. További feltétel, hogy az érintettnek ne legyen hat hónapot meghaladó lakbér-, illetve rezsitartozása. 

Jóváhagyást adott a Fővárosi Közgyűlés ahhoz, hogy a főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központ közreműködésével kezdjen hiteltárgyalásokat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az elektronikus jegyrendszer megvalósítása érdekében. Az előzetes tervek szerint a teljes projekt nagyságrendileg 15-20 milliárd forintos költségének 40 százalékát adná az EBRD, 40 százalék volna a kereskedelmi banki hitel, 20 százalék pedig az önrész. Az e-jegyrendszert a tervek szerint 2014-ben vezetnék be. Ez év végén, jövő év elején az egyik metróállomáson megkezdődhet a be- és kiléptető kapuk felszerelése és több hónapos tesztüzeme.  

Forrás: Budapest.hu