A Parlament október 2-i döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter október 1-jén nyújtotta be előterjesztését, amelyet 238 igen szavazattal, egy nem és nyolc tartózkodás mellett, kivételes sürgős eljárásban másnap délelőtt már jóvá is hagyott az Országgyűlés.

A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol - így például vendéglátóhelyeken - nem üzemelhetnek játékgépek.
A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott, illetve a játékterem-engedélyek hatályukat vesztik. A szerencsejáték-szervezők 15 napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak.

A kormány október 1-jei rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok" is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban. Az előterjesztés indoklása szerint a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetésének tilalmával jelentősen csökken majd a szerencsejáték kedvezőtlen hatásait elszenvedők köre.

Az indoklás utal arra, hogy a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben. A függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények - állapította meg az előterjesztő igazságügy-miniszter.

A törvény a továbbiakban kizárólag játékkaszinókban engedélyezi a pénznyerő gépek működését. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János október 1-jei parlamenti expozéjában ezt azzal indokolta: kizárt, hogy „a szerencsejátéktól védendő társadalmi csoportok buszokat szervezve felutazzanak" Borsod, Szabolcs vagy Csongrád megyéből a mindössze három, koncessziós joggal rendelkező elitkaszinó valamelyikébe, hogy ott dobáljak pénzüket a játékgépekbe. Az államtitkár azt mondta: meggyőződésük, hogy a kaszinózás csak a jómódúak szórakozása lehet, az említett elitkaszinókat pedig elsősorban külföldiek látogatják.

Lázár János a kormánydöntésről beszámoló sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibort bízta meg Orbán Viktor kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy miért kell ilyen sürgősen - két nap alatt - megtárgyalni a javaslatot, az államtitkár úgy válaszolt: nem lehet hónapokon keresztül vitázni a témáról, mert félő, hogy felpuhulnak a törvényhozás szándékai.

A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János - akkor még Fidesz-frakcióvezető - indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti - negyedéves - játékbevétel után kell megfizetni. Ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent.

A játékgépek üzemeltetésének szinte teljes tilalmáról szóló döntésre reagálva a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke megdöbbenésének adott hangot. Schreiber István október 1-jén súlyos tévedésnek nevezte, hogy a kieső adóbevételeket az online szerencsejáték bevételeivel pótolni lehetne, és arra kérte a képviselőket, ne szavazzák meg a módosítást. Kitért arra is, hogy több mint ezer vállalkozás ölt pénzt abba, hogy - egy korábbi kormánydöntésnek megfelelően - áttérjen a szerveralapú játékgépek üzemeltetésére, de azokat most szintén betiltották. Emellett úgy foglalt állást, hogy az intézkedés 40 ezer munkavállaló és az általuk eltartott 150-200 ezer családtag kenyerét veszi el.

A nyerőgépiparral október 1-jén a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. A testület meghallgatta a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóját. A fideszes Gulyás Gergely szerint a zárt ülésen elhangzottak megerősítették a kormányzati előterjesztés indoklásaként megfogalmazott véleményeket. Az LMP-s Mile Lajos is úgy nyilatkozott, vannak olyan elemei a szektornak, amelyek nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek.

Forrás: MTI