Ahhoz képest, hogy Budapestnek milyen körülmények között kell ma működnie, a városvezetés elmúlt két évének eredményei nem lebecsülendőek - mondta szeptember 25-i sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester, bemutatva az elmúlt két évet összefoglaló, „Félidőben" című fővárosi kiadványt.

Tarlós István hangsúlyozta: minden eredményt csak az origóhoz képest lehet számon tartani. Kitért rá, hogy a kiadvány rövid bevezetővel indul, amely tartalmazza a 2010 októberi indulás számait. A bevezető érinti az előzményeket, a korábbi virtuális politizálást, az ügyesen kezelt médiát, és azt, hogy a 4-es metróval húsz éven át sikerült szédíteni az embereket.

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy választási programjában is szerepelt az új városüzemeltetési modell kialakítása. Hangsúlyozta, hogy a főváros számos projektjét támogatja a kormány. „Mégiscsak Orbán Viktor segített megmenteni a romokban heverő BKV-t, soha akkora támogatást nem kapott a cég, mint tavaly az Orbán-kormánytól" - jelentette ki. Tarlós István azt mondta, számára a legfontosabb eredmény a stratégiai közszolgáltató cégek visszaszerzése, élén a Fővárosi Vízművekkel, amit a ciklus eddigi legnagyobb eredményének tart.

Megemlítette a CET-projektet: a 8,5 milliárd forintos beruházásnál  a városnak 25 év alatt 31 milliárdot kellett volna kifizetnie. A világ legrosszabb üzlete volt, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor több mint 1 évet nyüglődött a problémával" - jegyezte meg. Végül 21 milliárdot sikerült visszaszerezniük a városnak.

A közlekedést Tarlós István a város legnagyobb problémájának nevezte. Emlékeztetett rá, hogy a BHKV működésének finanszírozása sosem volt tisztességesen megoldva, az új városvezetést hivatalba lépésekor hihetetlen adósságállomány és lepusztult jármű állomány fogadta. A főpolgármester elmondta, hogy a BKV finanszírozását meg tudják oldani, de ettől a cég még nem menekült meg. A 62 milliárd forintos működési hitelállományt 2015-ig sikerült ugyan refinanszíroztatni, de akkor majd ezt vissza kell fizetni, ehhez pedig a városnak pluszforrások szükségesek.

Az eredmények között említette a főpolgármester, hogy sikerült megoldani az Alstom-ügyet. Visszaszerezték az indokolatlanul kifizetett 50 százalékos előleget, nagymértékben tudtak javítani az összes szerződéses paraméteren, törölték azt a képtelen passzust, hogy a hatósági engedély megszerzésének elmaradása vis maiornak minősült volna, amiért a szállítót nem terhel felelősség. Az első Alstom-szerelvény már fut a 2-es metrón, 2013 tavaszára pedig az összes üzembe áll a vonalon.

A 4-es metróról szólva elmondta: a projekt műszaki helyzete kielégítő, 70-80 százalék közötti a készültségi állapota. Ha a jogi problémákat sikerül rendezni, 2014-ben átadható. Ehhez kapcsolódva a Siemensszel még egyeztet a főváros „minden idők legpocsékabb szerződéséről".

Eredménynek tartja a főpolgármester a Duna, mint közlekedési folyosó bekapcsolását a város közlekedésébe, ami turisztikai szempontból is jelentős. Kitért rá, hogy a kormány is támogatja: a budapesti Duna-partok egységesen a főváros kezelésébe kerüljenek.

Tarlós István szót ejtett a járműbeszerzésekről, az 1-es és 3-as villamos projektjéről, a kerékpáros hálózat fejlesztéséről. Beszélt a Széll Kálmán tér átépítésének megkezdéséről, és a hosszú távú közlekedési projektekről - a kisföldalatti meghosszabbításáról vagy a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötéséről -, amelyeket szintén támogat a kormány. Megvalósult a Budapest Szíve Program, sikerült befejezni a Margit híd vitatott felújítását, ami végül 21 milliárd forintba került.

A főpolgármester beszámolt arról, hogy a Margitszigeten megújul a szökőkút és a rózsakert és megépül a Római-parton az árvízvédelmi mű, amelynek már készülnek a kiviteli tervei. Röviden kitért a szociális ellátórendszer fejlesztésére, az idősotthonok fejlesztése, a hajléktalanprogramra.

Ugyancsak újságírói kérdésre a főpolgármester azt mondta: Budapestnek többet szeretne, hiszen a hazai GDP 40 százalékát a főváros állítja elő. „Itt születtem, anyai ágon a dédanyám is, ős-budapesti vagyok, elfogult a várossal. Minden országnak szükség van erős fővárosra, ezért keveslem, amit a főváros kap" - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a kormány a BKV-nak adott támogatás mellett fejlesztési pénzeket is juttatott a fővárosnak, így több projekt fog megvalósulni, mint 2006 és 2010 között.

A főpolgármester úgy vélekedett, hogy a jelenlegi közigazgatási struktúra nem a legmegfelelőbb a város érdekei szempontjából. A kerületek megszüntetését sosem vetetette fel és pártolta, de vannak olyan dolgok, ahol értelmetlen kerületi érdekeket emlegetni, ilyen például a közösségi közlekedés vagy a városrendezés. Ezek nem politikai vagy ideológiai problémák, hanem a város pragmatikus működésével függnek össze - szögezte le.

Forrás: Budapest.hu