Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szeptember 17-én hatályba lépett rendeletének értelmében ötvenegy objektum - ez összesen százhét ingatlant érint - egyedi műemléknek, egy terület pedig - amely összesen kilencvenhárom ingatlant érint - műemléki jelentőségű területnek minősül a jövőben.

A kiemelkedő értéket képviselő épített örökségi elemek műemlékké nyilvánítása közérdek, hiszen így biztosítható, hogy hazánk épített örökségi értékei fennmaradjanak. A védettség biztosítja a közösségi értékek megóvását, és egyben turisztikai vonzerőt is jelenthet. Emellett a megóvott kulturális örökség meghatározza egy-egy település arculatát, pozitívan befolyásolja az ott élők életminőségét. A most megjelent miniszteri rendeletnek köszönhetően Magyarországon újabb százhét ingatlan vált egyedileg védett műemlékké.

Egyedileg védett műemlék lett többek között a budapesti Orczy-kert, a Ludovika épületei, a balatonföldvári kikötő, a felsőszölnöki turbinaház, gát és zsilip, az egykori Hatvani Cukorgyár lakóépületei és a mezőcsáti zsinagóga is. A budafoki, 18. században kialakult német telepesfalu és római kori és középkori gyökerekkel rendelkező, 19. századi pincerendszer kilencvenhárom ingatlanával pedig műemléki jelentőségű területnek minősül mostantól.

A rendszeresen frissülő rendelet előkészítői figyelnek arra is, hogy amennyiben egy korábban védetté nyilvánított műemlék megsemmisül, a terület a védelemre okot adó értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, és ezért a védettség fenntartása a továbbiakban nem indokolt, az objektumot töröljék ebből a körből. A most megjelent rendelet öt - Abony, Albertirsa, Mezőfalva, Miskolc és Sáránd területén lévő objektumok - esetben rendelkezik a műemléki védettség megszüntetéséről - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának közleményében.

A rendelethez kapcsolódó műemléki lista letölthető a Magyar Közlönyoldaláról.