Egyre több önkormányzat használ alternatív energiát
Településeink többek között termálvíz, földhő, biomassza, illetve nap- és szélenergia segítségével spórolnak
A közüzemi költségek mérséklése érdekében egyre több önkormányzat igyekszik alternatív energia felhasználásával csökkenteni a kiadásait; vannak, amelyek a napenergia hasznosítását tartják üdvözítőnek, mások a dráguló gáz kiváltására a geotermikus energia felhasználására tértek át, illetve a biomasszából energiát előállító technikai megoldások is terjednek - derült ki az MTI által készített körképből.
Az EU előírása szerint a Föld légtere üvegházhatásának mérséklésére a tagországoknak 2020-ig az összes felhasznált energia legalább 20 százaléka zöld energiából kell, hogy származzon, ez az arány Magyarország esetében jelenleg 6-7 százalékos - mondta Csanaky Lilla, a nonprofit alapon működő Energiaklub szakértője az MTI-nek.
Közlése szerint az unió a folyamat felgyorsítására tavaly több mint 10 milliárd forint adott e célra ilyen beruházásokhoz, s az összeg nagyobb hányadát önkormányzatok nyerték el pályázati úton. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatok benyújtása előtt indokolt energetikai mérnök tanácsait kikérni, mert a tapasztalatok szerint gyakran nem eléggé átgondolt a tervezett beruházás. Példaként említette, hogy iskolák tetején - bizonyos esetekben - kevésbé célszerű napkollektorok elhelyezése, mert vakáció idején, a melegvíz-igény csökkenése miatt, kihasználatlan lehet a berendezés.
Előfordul az is, hogy gyenge hatásfokú hőszivattyút építenek be valamely intézmény fűtésére, máskor a biomasszát befogadó kazánok üzemeltetéséhez bizonytalan a tüzelőanyag-utánpótlás. Az ilyen és hasonló esetek elkerülése érdekében az önkormányzatoknak célszerű független energetikust alkalmazniuk - jegyezte meg Csanaky Lilla.
Boly
A négyezer lakosú Bolyban a költségvetés egyensúlyban tartásában döntő szerepe van a megújuló energia felhasználásának - mondta Hárs József független polgármester. Közlése szerint a város legtöbb közintézményét termálvízzel fűtik, kettőben faapríték, a környéken összegyűjtött rőzse, venyige tüzelésére alkalmas kazánt szereztek be. Az iskola tornaterme és a tanműhely tetejére napkollektorokat helyeztek fel - döntően pályázati pénzekből. Mindezek eredményeként évente 75 millió forintot takarít meg a 2,1 milliárd forintból gazdálkodó önkormányzat, a Baranya megyei településnek ma nincs adóssága - tette hozzá a polgármester.
Szarvas
Szarvas önkormányzati intézményeire az idén 600 millió forintért telepítenek napkollektorokat, az uniós támogatással megvalósuló beruházástól a fűtési költségek hozzávetőleg 30 százalékos megtakarítását várják - mondta Babák Mihály (Fidesz) polgármester. Közlése szerint az unió által a megújuló energiák felhasználására meghirdetett legutóbbi nemzetközi versenyen Szarvas - a kisvárosok számára kiírt kategóriában - harmadik helyezést ért el. A Békés megyei település vezetőjének elmondása szerint az elismerésben a termálvizes két fűtőművön kívül szerepet játszik az is, hogy a városban épül az ország legnagyobb biogáz üzeme, amely elsősorban a környék állattartó telepeinek szerves hulladékát dolgozza fel, ezáltal mérsékli a környezeti megterhelést.
Békés
Békés városában a helyi parkokból, a Kőrösök menti gátakról közmunkások bevonásával gyűjtik össze a közintézmények kazánjai tüzelésre szánt gallyakat - mondta Izsó Gábor független polgármester. Ismertetése szerint a város egy kombinált energiaszolgáltató-rendszer kiépítésén dolgozik, amelybe 25 szélerőmű építését is betervezték. A helyi jó adottságok közé tartozik ugyanis, hogy ezen a vidéken az átlagosnál nagyobb az állandó légmozgás, amelyet ki lehet használni - jegyezte meg a polgármester. Közlése szerint a munkálatok megkezdését egyelőre a helyi energiaszolgáltatókkal a szélerőművek által megtermelt energia majdani felhasználása körül zajló viták hátráltatják.
Tata
Tatán évi 40-50 millió forintot takarítanak meg a távfűtésnél, mert a gáz felét már megújuló energiával, faaprítékkal táplált kazánokkal váltották ki - tájékoztatott Horváthy Lóránt (Fidesz-KDNP) alpolgármester. Elmondása szerint a néhány hektáros energianövény-telepet száz hektárosra kívánják bővíteni, így a saját szükségleten felül a faapríték egy részét eladhatják, ami újabb bevételi forrás lehet a Komárom-Esztergom megyei város számára. A tervek szerint a Tata alatt húzódó vízkincset is energiatermelésre „fogják be". A Tatai-medencében a bányászat megszűnése óta a karsztvíz szintje emelkedik, 20 Celsius fokon emelhető ki. Ezen ingyen hőt kívánják beépíteni a város energiatermelési rendszerébe, a mélyből feltörő vizet pedig lehűlve a tatai Öreg-tóba vezetik.
Nagypáli
Az aprócska Zala megyei Nagypáliban különféle praktikákkal olcsóbbá tudták tenni a helyi energiaellátást, már évi két hónapnyi fűtés költségét takarítják meg - mondta Köcse Tibor független polgármester. A nemrég átadott Megújuló Energiaforrások Innovációs Centrumban napenergiával, földhővel fűtenek, az áram termelésébe pedig egy kis szélgenerátor segít be. A falu központjában néhány hete adták át a saját ötlet alapján készített, napraforgó formájú napelemrendszert, amely mindössze másfél négyzetméter, ám 40 négyzetméteres felületen termel áramot és mint térplasztika is jól mutat. A terv szerint jövőre a falu már maga fedezi az önkormányzat teljes energiaszükségletét.
Mórahalom
Mórahalom önkormányzata a legutóbbi fűtési szezonban 63 millió forintnyi földgázt spórolt meg azzal, hogy közintézményei fűtésénél a geotermikus energiára tért át, termálvízzel fűtik az iskolát, az óvodát, a bölcsödét, de még a katolikus templom híveinek sem kell fázniuk a télvíz idején tartott miséken. Csányi László (Fidesz) alpolgármester és a helyi képviselők azt tervezik, hogy a belváros egy részének közvilágítását napelemek által termelt árammal oldják meg. Gázmotorokat is vásárolnak a termálvízzel együtt kitermelt gáz hasznosítására.
Forrás: MTI - Figyelő Online