A belpolitikai konfliktusokat nem a kormány tehetetlensége, hanem éppen reformjai, a „beépült érdekviszonyok megtörése" idézi elő, vagyis azok a kabinet eredményes munkáját jelzik - mutatott rá Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter augusztus 31-én, a Magyary Program 12.0, a közigazgatás-fejlesztés stratégiai dokumentumának budapesti bemutatóján.

Navracsics Tibor szerint a Magyary Program egyik legfontosabb erénye az önkritika és a rugalmasság, hogy a korábbi gyakorlattal szemben nem egy abszolút célhoz, hanem a folyton változó adottságokhoz igazodva próbálja elérni például azt, hogy a közigazgatás ne versenyképességet korlátozó, hanem ösztönző tényező legyen. Kiemelte: a Magyary Program alkotói nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy maguk tárják fel gyenge pontjait, illetve a tervek és a végrehajtás közötti különbségeket. Az önkritika ugyanis erősít, a kijelölt célok és az elért eredmények összehasonlítása pedig közelebb visz eredeti szándékunkhoz - fogalmazott a tárcavezető. 

Az elmúlt két év reformfolyamata értékelése szerint Európa élvonalába emelte a központi kormányzati rendszer döntéshozatali hatékonyságát, enélkül ugyanis nem lehetett volna megvalósítani például az oktatási, egészségügyi, önkormányzati, közigazgatási és igazságszolgáltatási változtatásokat.

A miniszter azért is tartja korszakhatárként kezelhetőnek a Magyary Programot, mert ez lehet az első magyar közigazgatási reform, amelyet az OECD is szabadalmaztathat, majd tagországai elé mintaként állíthat.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) háttéranyaga szerint még egyszerűbb ügyintézésre, átláthatóbb feladatokra, megbecsültebb és szakmailag képzett tisztviselőkre van szükség a közigazgatás hatékonyságának további javításához. A tárca a közigazgatás fejlesztését célzó eddigi intézkedések áttekintése után kiadott tájékoztatása szerint a változtatások fontos eleme a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal történő felelős gazdálkodás elvárása. 

A tárca szerint „korántsem tekinthető teljesültnek számos, a közigazgatás reformjában eddig kitűzött cél", például „még mindig nem elég gyorsak egyes közigazgatási eljárások, még mindig nem kellő gyorsaságú a fejlesztési források lehívása, a XXI. század adta fejlett eszközök nehezen bevezethetőek a közigazgatásba, előfordulnak még határidőcsúszások, az érdekegyeztetés hatékonysága még tovább javítandó, a feladat- és létszámalapú tervezés pedig még mindig nem általános a közigazgatásban".

A közigazgatási eljárások, az ügyintézés egyszerűsítésében a kormány korántsem tart még az ideálisnak tartott állapotnál - fogalmaznak, aláhúzva, hogy az ország versenyképességének javításához elengedhetetlen a bürokrácia csökkentése, amihez tovább kell terjeszteni az elektronikus közigazgatást, csökkenteni kell az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheit, újabb lépések kellenek az egyablakos ügyintézés bevezetéséhez, valamint növelni kell a kormányablakok számát, szolgáltatásait. 

Rögzítik: a jelenlegi kormány összesen 228 lakossági ügyintézési területen végzett egyszerűsítéseket, míg a gazdasági szereplők adminisztrációs terhei több százmilliárd forinttal csökkentek. Rendkívüli eredménynek nevezik, hogy a kormányzás második évére, 2011 januárjában kormányablakok nyíltak országszerte, összesen 29 helyen, ahol már közel félmillió ember ügyintézését segítették eddig.

A kormányablakok száma 2014-re háromszázra bővül, az ott elintézhető ügyek száma pedig megsokszorozódik, így akár 2500 fajta ügyet is el lehet majd intézni azokban. Különösen a vidéken élő emberek ügyintézését segítik majd a 2013-tól létrejövő járási hivatalok - jegyzik meg. A minisztérium eredményei közé sorolja a jogszabályok egyszerűsítését célzó deregulációs programját, valamint az idén életbe lépett, új közszolgálati tisztviselői törvényt, amely egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat.

A KIM felhívja a figyelmet arra, hogy a központi közigazgatás jelentősen egyszerűsödött az elmúlt két évben, „főleg a minisztériumok és a kormányzati alapítványok, közalapítványok szintjén"; a jövőben a „középirányítói szervezetek", a háttérintézmények, valamint a megyéktől átvett alapítványok felülvizsgálata és egyszerűsítése következik.

Tájékoztatásuk alapján „sor kerül az egykori állampárt úgynevezett szatellit szervezeteinek (KISZ, Hazafias Népfront, Magyar Úttörők Szövetsége, Magyar Szovjet Baráti Társaság, Magyar Nők Országos Tanácsa, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Honvédelmi Szövetség stb) jogutódjaként működő intézmények, szervezetek és azokban fellelhető vagyon vizsgálatára is".

Megjegyzik: a szervezetrendszer egyszerűsítésének leghatékonyabb iránytűje egy állami feladatkataszter létrehozása lehet, és fontos az ingatlanvagyon, eszközök, informatikai infrastruktúra pontos felmérése is.

Forrás: MTI