megújuló iskolarendszerben az állam ismét kitüntetett feladatként kezeli a nevelést és az oktatást. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény szeptemberi életbe léptetéséhez fontos szabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának közleményében.

A kormányrendelet a többi között meghatározza a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, melynek célja naprakész, hiteles, a tervezéshez és a pedagógusok munkájához nélkülözhetetlen, könnyen kezelhető adatbázis kialakítása. Ennek érdekében egységes informatikai rendszer épül ki.

A rendelet másik fontos intézkedése szerint a kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése. Az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer - jövő évre tervezett - átalakításáig a kormányrendelet csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését. A tervezet egységesen meghatározza a térítési díjfizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. 

Tandíjat azokban az iskolában, kollégiumban szedhetnek, melyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak. Az egyházi és a magánintézmények is a kötelező feladatellátáson túli szolgáltatásaik igénybevételét tandíj fizetéséhez köthetik. Az intézkedés célja, hogy felszámolja azt a korábbi helyzetet, amikor is különféle alapítványi hozzájárulások és egyéb színlelt szerződések alapján, fiktív jogcímeken fizettek a szülők az oktatásért.

A rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a szakmai feladatra folyó kiadások egy tanulóra, egy tanévben jutó hányadának hány százalékát kell vagy lehet kiszabni térítési díjként. A tandíj, tandíjkedvezmények, tandíjmentesség szabályozását viszont az intézmény fenntartójának hatáskörébe utalja. 

A törvényben rögzített átalakítások több év alatt mennek végbe, minden résztvevőnek kellő időt biztosítva arra, hogy felkészüljön azokra a változásokra, melyek egy igazságosabb, minden magyar gyermek számára egyformán elérhető, jó színvonalú köznevelési rendszer kialakítását szolgálják. A fenntartói rendszer átalakításáig a korábbi kormányszintű végrehajtási rendelet számos paragrafusa hatályban marad - tájékoztat az Emberi Erőforrások Minisztériuma.