Varga László, Kovács Mária, Gémesi György, Kis Zoltán és Sztojka Zoltán a MÖSZ vidékfejlesztési konferenciáján

„A magyar nemzetgazdaság kitörési lehetőségei között igen nagy szerepe lehet az agráriumnak" - kezdte előadását Kis Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának osztályvezetője, aki - Gémesi György MÖSZ-elnök köszöntője után - a Nemzeti Vidékstratégia és ennek végrehajtási keretprogramja, a Darányi Ignác terv megalkotásának állomásaival, legfontosabb elemeivel és célkitűzéseivel ismertette meg az egybegyűlteket.

Mint elmondta, először a vidék jelenlegi állapotát mérték fel, számba véve minden pozitívumot és negatívumot, majd ezek függvényében tűzték ki a megvalósítandó célokat, melyek közül a munkahelyteremtést, a vidék népességének megtartását, az élelmiszerbiztonság megteremtését, a piaci kiszolgáltatottság megszűntetését, az ivóvízbázis védelmét, az állattenyésztés arányának agráriumon belüli növelését, a város-vidék kapcsolat helyreállítását, illetve a szociális gazdaságok támogatását emelte ki.

A szociális gazdaságok létrehozásában nagy szerepük van az önkormányzatoknak is, mint alapítóknak, s mert a gazdaságokban megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket a helyi intézményekben, a közétkeztetés ellátására használhatják fel. A főosztályvezető mindemellett fontos feladatnak nevezte az exportra kerülő élelmiszerek feldolgozottsági fokának növelését, illetve az ökogazdálkodás szélesebb körben való elterjesztését. Végül a térségi komplex cselekvési programokat, illetve az idén megnyitott vagy tervezett támogatási, pályázati lehetőségeket ismertette.

Kovács Mária, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának osztályvezetője az önkormányzatok közfoglalkoztatási programok végrehajtásában betöltött szerepéről beszélt. Mint elmondta, hazánkban az önkormányzatok a legnagyobb közfoglalkoztatók, sőt számos településen csak ők tudnak munkalehetőséget biztosítani, ezért feladatuk, hogy - a Belügyminisztériummal együttműködve - közfoglalkoztatási programokat szervezzenek. Ezek legfontosabb színterei a kistérségi Start közmunka mintaprogramok, melyeket idén már minden hátrányos helyzetű kistérségre kiterjesztettek.

A kistérségi közmunka mintaprogramokban idén eddig közel 80 ezer embert sikerült foglalkoztatni, elsősorban a mezőgazdaság, a belvízvédelem, a megújuló energiatermelés, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása területén. A programok sokat segíthetnek a helyi szükségletek és a helyi munkaerő összehangolásában, a munkavállaló munkaerőpiaci helyzetének javításában, a társadalmi szolidaritás erősítésében, illetve az önfenntartó települési modell megteremtésében.   

Önfenntartó települési modellre már gyakorlati példa is létezik hazánkban - derült ki Sztojka Zoltán, rozsályi polgármester előadásából. A 800 fős szabolcsi községben ugyanis mindent, amit lehet, saját nyersanyagból, saját munkaerővel, helyben termelnek meg maguknak. A helyi termelőszövetkezet 1991-es feloszlása után a termőterület nagy részét megtartotta, s most gyümölcstermesztésre használja az önkormányzat. A gyümölcs egy része a közétkeztetésbe kerül, más részéből lekvárt főznek, amit a helyi boltban árulnak, a helyben termelt zöldségekkel és egyéb terményekkel, termékekkel együtt.

Ugyanígy van saját vágóhídjuk a helyi sertésállomány feldolgozására, saját gépparkjuk, amellyel kedvezményesen besegítenek a kisebb termelők földjének művelésében, valamint saját betonoszlop-gyáruk, ami már más települések számára is termel. Szociális földprogramjukkal a rászoruló növénytermesztőket és állattartókat segítik, s kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak a község lakóinak. A start közmunkaprogramban kukorica- és burgonyatermesztésre helyezik a hangsúlyt, míg a komfort nélküli házakban, lakásokban lakók számára szociális fürdőt építettek.

Sztojka Zoltán az önellátás mellett a közösségépítés fontosságát is hangsúlyozta, melynek jegyében néptánccsoport, kézműves tábor, teleház működik Rozsályban, valamint helyi televízió, ami egyben a környező településekkel való kommunikáció legfontosabb eszköze is.      

Varga Lászlónak, Taktaharkány polgármesterének is sikerült megmentenie 400 hektárt az egykori termelőszövetkezet földjéből települése számára. Ezen a területen most elsősorban erdő- és vadgazdálkodás folyik, s közmunkások is főként itt tevékenykednek. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló fa, illetve a földgáz árának ugrásszerű emelkedése miatt az elmúlt években igyekeztek az önkormányzati intézmények fűtését fa-, apríték, illetve vegyes tüzelésű kazánokra átállítani, és jól szigetelő a nyílászárókkal felszerelni az épületeket. Mindemellett sokat tesznek más megújuló energiaforrások felhasználása terén is: intézményeik tetején napelemeket helyeztek el, és - ha megfelelő partnereket találnának - szélerőművek telepítésébe is belefognának.

Az előadások után számos kérdés és hozzászólás hangzott el a résztvevő polgármesterek részéről, akiktől Gémesi György zárszavában azzal köszönt el, hogy a téma fontosságára és a nagy érdeklődésre tekintettel a Magyar Önkormányzatok Szövetsége kezdeményezi egy megyelátogatásokkal egybekötött vidék- és területfejlesztésről szóló előadássorozat megszervezését, melynek során a szövetség szakértői minden megyébe ellátogatnak majd. 

Végezetül az Andreas Stihl Kft. képviselője, Bodor László mutatta be elméletben és gyakorlatban cége közmunkaprogramokhoz, erdőgazdálkodáshoz, és a közterületi parkok fenntartásához használható gépeit, majd a Paulownia Kft. munkatársai a Gödöllői Alsóparkban elültettek néhányat a világ leggyorsabban növő fájából, ami egyszer talán az erdőgazdálkodást, illetve az energianövény-termelést is forradalmasíthatja majd.

MP