Évek óta messze felültervezi a kormány a településeknél várható adóbevételt. Két éve 23,6 milliárddal lőttek a tényleges bevétel fölé, tavaly még brutálisabb, 44 milliárdos „optimizmus" jellemezte az apparátust. Ennek ellenére a valóban beszedett összeg gyarapodik: a szaktárca kimutatása alapján közel 24 milliárd forinttal több folyt be 2011-ben helyi adókból, mint az azt megelőző évben.

A többlet nem okozhatott persze meglepetést. Az előző esztendő fordulópontot vagy inkább vízválasztót jelentett az adópolitikában, ekkorra teljesen kifutottak ugyanis a korábbi években nyújtott adókedvezmények.

Ez tükröződik az iparűzési (ipa) adóbevételek alakulásában: bő 15 milliárddal nőttek a vállalkozói tevékenység utáni bevételek. Ettől nem jött el a Kánaán a településeken, mert a számok azt bizonyítják, hogy 2009 és a korábbi esztendők gazdagabb ipa-bevételhez juttatták az önkormányzatokat. Csakhogy a válság igazán 2010-től tépázta meg az adófizetést, ekkorra csökkentek nagyot az adóalapok, ami meglátszott a központi költségvetés társaságiadó-bevételein is. Az iparűzési adó bevétel szinte természetesnek mondható gyarapodása mellett figyelemre méltó az építményadó-bevétel növekedése.

A jelek szerint később mégis ehhez a megoldáshoz nyúltak a képviselő-testületek. Ez egyben azt is mutatja, hogy miközben a kormány elszántan küzd bármilyen ingatlanadó, illetve vagyonadó ellen, a Fidesz által uralt önkormányzatok azért csöndben mégis ezen a módon tágítják gazdasági mozgásterüket.

Ez a folyamat nem állt meg az idén, számos település állított csatasorba eddig nem alkalmazott helyi adót a költségvetési lyukak betömködésére. A megyeszékhelyek, nagyvárosok közül Sopron, Komárom, Tatabánya, Keszthely, Veszprém is új adókat vezetett be, van, ahol a telekadó került be a helyi közteherviselésbe, máshol a magánszemélyekre kivetett kommunális adóról született rendelet.

De a kisebb településeken sem voltak restek adót emelni vagy újakat bevezetni, például Orbán Viktor miniszterelnök szűkebb pátriájában, Alcsútdobozon (a település Felcsúttal együtt közös körjegyzőségbe tartozik) januártól bevezették az idegenforgalmi adót. Az Ado.hu listája szerint ugyanez történt Felcsúton is, bár e település honlapján erről nem találtunk tájékoztatást, illetve egy képviselő-testületi ülésről szóló jegyzőkönyv szerint idén év elején módosítaniuk kellett a tavaly év végén az idegenforgalmi adó bevezetéséről szóló rendeletüket.

Vannak olyan, az önkormányzatok idei adóváltoztatásairól készült listák, amelyek szerint a 3200 településből kétszáz új adónemet vezetett be 2012-ben. Nagyságrendileg tehát az önkormányzatok nyolc százaléka döntött úgy, hogy bővíti az adópalettáját. Jóval nagyobb számban vannak azok a települések, ahol a meglévő adóikat emelték. A BKIK összegzése alapján például egyetlen olyan fővárosi kerület sem akad, ahol ne változtak volna az adómértékek 2012-ben.

Vagy az építményadót emelték, alkalmasint sávossá változtatva azt, vagy a telek utáni befizetési kötelezettség nőtt, és több kerület élt azzal a lehetőséggel is, hogy az idegenforgalmi adóból szedjen be több bevételt az adómérték növelésével, vagy úgy, hogy a korábbi fix tarifa helyett százalékos mértékben állapította meg a kötelezettséget. Mindez pedig azt jelenti, hogy miközben a kormány a központi adóelvonások mértékén próbál - inkább kevesebb, mint több sikerrel - csökkenteni, a helyhatóságok részesedése nő az adófizetésből, s így közelebb kerülünk ahhoz az egyes szakértők által vallott közgazdasági ideához, hogy helyi szinten keletkezzenek és maradjanak az adóforrások.

Nem létező adókból is van bevétel

A korábbi évektől eltérően alig pár tízmillió forint folyt be a településekhez az épületek után fizetett idegenforgalmi adóból és épphogy több mint százmillió forint a vállalkozások kommunális adójából. Ennek oka, hogy megszűnt ez a két adónem, de némi átfolyó tétel miatt ilyenkor mindig keletkezik valamennyi bevétel ezeken a számlákon.

Önkormányzatoktól az államhoz

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint az eddig helyi szinten ellátott feladatok folyamatban lévő központosítása azzal jár, hogy a következő évtől minden egyes illetékbevétel az államé lesz, továbbá a gépjárműadó 45 százaléka és a mostanáig helyben hagyott öt százalék személyi jövedelemadója is.

Forrás: Népszabadság