A jövőben önkéntes alapon fel lehet tüntetni az élelmiszereken a „magyar termék", a „hazai termék" és a „hazai feldolgozású termék" jelölést. A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a portékájára, hogy magyar termék, annak meg kell felelnie a szabályoknak - mondta Fazekas Sándor a július 20-án megrendezett termelői piacon, a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt.

A fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény, ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. Ezért a szaktárca elkészítette „az egyes önkéntes megkülönböztető jelölések élelmiszereken történő használatáról szóló" rendeletet, amely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel a jövőben az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék", a „hazai termék" és a „hazai feldolgozású termék" megjelölés.

A röviden csak „magyar termék" rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket: 

• A „magyar termék" minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
• „Hazai terméknek" akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
• A harmadik kategória a „hazai feldolgozású termékek" köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium  nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén kiküldte notifikációs eljárásra Brüsszelbe a Bizottság részére a magyar termék rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a tervezet kiállja az uniós próbát - tájékoztat a Vidékfejlesztési Minisztérium.