A parlament által július 9-én elfogadott módosító javaslat alapján az önkormányzatok által folyósított rendszeres szociális segély és a rászoruló gyermeknek járó kedvezmény esetében kerülhet sor a jelenlegi pénzbeli támogatás részben utalvány formájában történő folyósítására. A szakértők és az ellenzék nagy része szkeptikus az új rendszerrel kapcsolatban - írja „Orbánék beengedték a főáramba Monok szellemét" című cikkében a hvg.hu.

A július 9-én elfogadott törvénymódosítások szerint augusztus 1-jétől a települési önkormányzatoknak lehetőségük lesz a szociális segély egy részét Erzsébet-utalványban kifizetni. A törvény értelmében a települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a támogatás összegéből havi 5000 forintot utalvány formájában lehessen adni, amennyiben az ellátás havi összege eléri a 10000 forintot. A gyermekvédelmi kedvezmény esetén az utalványozás nem csak választható opció, hanem egyenesen kötelező: az évi kétszeri 5800 forintos támogatást ennek megfelelően Erzsébet-utalványban fogják folyósítani.

A korábbi elképzelések láthatóan a jogszabályalkotás folyamatában jelentősen változtak. Áprilisban még egy Erzsébet-kártyának nevezett szociális kártya bevezetése szerepelt a tervekben: a kormány a foglalkoztatással kapcsolatos támogatások bevonása mellett olyan támogatásokat rendelt volna a kártyához, mint a családi pótlék vagy a lakásfenntartási támogatás, de ez utóbbiakról végül láthatóan lemondtak.

A segélyek nem készpénzben való folyósításának ötlete a monoki polgármester 2009-es, minden bizonnyal alkotmánysértő kezdeményezését követően került át a mainstream politikába. Először egyes települési önkormányzatok karolták fel az ötletet, majd az MDF és a 2010-es választási kampányban miniszterelnök-jelöltjük, Bokros Lajos korteskedett mellette. Végül a Fidesz-KDNP tette a módszert legálissá, majd vezette be bizonyos támogatástípusokra, az utalvány kibocsátásával a Nemzeti Üdülési Alapítványt megbízva.

Harc az uzsora ellen?

A kormány már korábban utasította az érintett tárcákat, hogy vizsgálják meg, szociálpolitikai okokból mely szociális juttatások esetében indokolt az Erzsébet-utalvánnyal történő fizetés. Az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (akkor még, mint NEFMI) arra hivatkozott, az utalvánnyal vissza lehet szorítani az uzsorát, és hogy „az érintettek jól és életszerűen tudják felhasználni a szociális támogatásként kapott összeget". Kimondva-kimondatlanul: nem játékgépre, italra, cigarettára költik.

„Ez a megoldás nem feltétlenül könnyíti a rászorulók életét, mivel bármi uzsorává válhat, aminek értéke van. Azok, akik a szegények megsarcolására álltak rá, a kormány törekvései ellenére is meg fogják találni a módját, hogy hozzájussanak ezekhez a pénzekhez. A kormány megpróbálja bűnösként beállítani a szegény embereket, de a legtöbbjük esetében már azok a vádak sem állják meg a helyüket, amelyekre hivatkozva az utalványokat preferálják a szociális transzferekben." - mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, az önkormányzati szférával foglalkozó Helyi Obszervatórium kutatóintézet ügyvezetője.

A munkahelyteremtés és a helyi közösségek erősítése lehet a válasz a kritikusok szerint

Korábban az LMP, az MSZP, továbbá tizennyolc civil szervezet is felszólalt a szociális juttatások utalványban történő kifizetése ellen. Gyakori ellenérv, hogy a csekk csak megnehezíti az alapvető élelmiszerek beszerzését, mivel nagyon sok helyen például nem is lehet vele fizetni. Kovács szerint nyilvánvalóan a valódi megoldást az jelentené, ha a segélyre szorulókat munkához tudnák juttatni.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere a hvg.hu kérdésére azt mondta, alapvetően egyetért azzal a céllal, hogy a szociális juttatások ténylegesen fontos és szükséges dolgokra legyenek elköltve, ennek ellenére azonban - ahogy ezt Schmidt Jenő és Kovács Róbert is hangsúlyozta - nem biztos benne, hogy ezt a rendszert nem fogják kijátszani.

A polgármester szerint eddig is lehetséges volt természetbeni juttatásokat kiutalni, azonban az új módosítások nem rugalmasak, mivel például nem veszik figyelembe a helyi sajátosságokat. Gémesi György hangsúlyozta: az emberek a mostani elképzeléssel szemben nem mindenhol herdálják el a támogatást, ezért fontos lenne, hogy helyben lehessen eldönteni a fizetés formáját, és ez a nevelési segély esetében a módosítás értelmében például nem lehetséges.

Gémesi György szerint a helyi szociális csoportok szerepét kellene erősíteni, akik a helyi viszonyokat ismerve döntenének arról, hogy milyen formában utalnák ki a segélyeket. A polgármester továbbá hangsúlyozta azt is, hogy nem lehet előre látni, hogy az utalványozással járó adminisztrációs költségeket miből fogják megteremteni az önkormányzatok.

Hasonló a problémája Schmidt Jenőnek is, a legtöbb helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnökének: „A rendszeres szociális támogatás jelenleg 27 300 forint, amit az önkormányzatok folyósítanak, azonban számunkra az adminisztratív pluszköltségekből következően egész egyszerűen nem éri meg az utalványok igénybe vétele. A támogatások január 1-től a járási kormányhivatalokhoz fognak kerülni, akik már élni fognak a lehetőséggel, azonban a használatot jelentősen megnehezíti majd, hogy még mindig nagyon kevés az elfogadóhely" - mondta Schmidt Jenő a hvg.hu-nak.

Nemzeti Üdülési Alapítvány: pénznyelő, vagy jótékonysági szervezet?

Az Erzsébet-utalványt a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) bocsátja ki és forgalmazza. Mivel csak ehhez az utalványhoz kapcsolódik jelentős járulék-kedvezmény (a munkaadóknak az utalvány után csak 31 százalékos közterhet kell megfizetniük, szemben más kibocsátók étkezési jegyeivel, melyek után 51 százalékot), ezért a forgalmazó viszonylag könnyen kér magas jutalékot az utalvány után. Az elfogadóhelyektől a NÜA hat százalékot, a munkaadóktól két százalékot kap a névérték után.

A korábbi szabályozás idején a piacot három francia cég dominálta: a Sodexho, az Edenred és a Chéque Déjeuner, azonban ezek sem voltak nagyságrendekkel olcsóbbak a jelenlegi állami monopóliumnál. A NÜA minimális 6-6 százalékához képest a cégek átlagosan 4-5 százalékot vontak le az elfogadóhelyektől a visszaváltásért, míg a munkaadókat 2-3 százalékos járulék terhelte.

A NÜSZ jutalékait korábban maga Matolcsy György is kritizálta. A kormányzat céljai a NÜSZ-szel kapcsolatban azért is ellentmondásosak, mert a hivatalos retorikában a szervezettel kapcsolatos szociális vonatkozások jelennek meg, miközben ennek jóval olcsóbb módját is megtalálhatnák, ha a pénzt nem járatnák meg egy nagy, költséges elosztó szervezetben.

A multik kimaradnak?

Közel fél év telt el az Erzsébet-utalvány bevezetése óta, de az olyan nagyobb üzletekben, mint az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Match, a Penny Market, és a Spar, még mindig nem lehet az utalvánnyal fizetni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) felmérése szerint az Erzsébet-utalvány jelenleg több ezer kereskedelmi elárusítóhelyen felhasználható, de a nemzetközi áruházláncok közül viszont kizárólag egyes Tesco áruházakban lehet beváltani. Sajtóértesülések szerint piaci szereplők panaszai alapján még februárban kezdte vizsgálni az új cafeteria-rendszert az Európai Bizottság, azonban az még nem derült ki, hogy sor kerül-e kötelezettségszegési eljárás lefolytatására.

Forrás: hvg.hu