A határon túli magyar önkormányzatok helyzetéről, az együttműködés fontosságáról, valamint az önkormányzati érdekvédelem nemzetközi tapasztalatairól esett szó június 30-án Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozójának záró plenáris ülésén, ahol a Polgármesteri Aranygyűrű-díjak is gazdára találtak.

Gémesi György Gajdos Istvánnal, Beregszász Polgármesteri Aranygyűrű-díjjal kitüntetett vezetőjével

A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója szombati záró plenáris ülésén Regionális együttműködés és nemzeti összetartozás címmel Dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, az Autonómia Albizottság elnöke tartott előadást.

Az együttműködés és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta beszédében Szili Katalin országgyűlési képviselő, az Országgyűlés korábbi elnöke, aki már több alkalommal megtisztelte jelenlétével a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját. 

Előadásában szólt a globális helyzetről, amiben - mint mondta - a közgazdászok szerint két dologra kell berendezkedni: megrázkódtatásokra és bizonytalanságra, s amiben az cselekszik helyesen, aki megpróbálja olyanná tenni a közösség intézményrendszerét, hogy ezek a legjobban kivédhetők legyenek. Mint mondta, a társadalmi különbözőségek meglétét ma mindenhol érezzük világviszonylatban és kistelepüléseken egyaránt. Fontos, hogy ne csak a materiális javak, hanem az erkölcsi értékek is számítsanak. 

Szili Katalin beszédében kitért az önkormányzatok helyzetére is. A közgazdászok jelentős része úgy véli, ilyen mértékű államosításra a '40-es évek óta nem volt példa. Az önkormányzati vagyon jelentős része állami kézbe kerül, s ez megkérdőjelezi, hogy valóban önkormányzatiságról beszélhetünk, hiszen egyre kevesebb a települések mozgástere. Kijelentette: Ma egy politikusnak nem lehet más feladata, mint az, hogy a most alakuló torz rendszer - ami úgy tűnik hosszútávra meghatározó lehet - hatásait igyekezzen minimalizálni.

Csak olyan jövőkép alkotható, amiben a párbeszéd, a kooperáció érvényesül. Ebben pedig jelentős szerepük kell, hogy legyen az önkormányzati szövetségeknek. Felhívta a figyelmet arra, az önkormányzatiság csak akkor működhet, ha megvan a finanszírozás is, az önkormányzatok jó működése azonban elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ország jól prosperáljon. Leszögezte: meg kell találni a kiutat a jelenlegi gyűlölet struktúrából, ehhez pedig elengedhetetlen a párbeszéd és az együttműködés. 

E két dolog fontosságát emelte ki az anyaországon kívül élő magyarokkal kapcsolatosan is. A Nemzeti Összetartozás Bizottsága alelnökeként és az Autonómia Bizottság elnökeként úgy foglalt állást, hibásnak tart minden olyan kampányt, ami megosztja a határon túli magyarságot. Rajtunk is múlik, hogyan fog kinézni gyermekeink, unokáink, dédunokáink országa, mondta Szili Katalin, aki szomorúnak nevezte, hogy egy felmérés szerint a mai középiskolások kétharmada külföldön képzeli el a jövőjét.

- Igaz, globalizált világban élünk - mondta -, s nem is olyan rég szabadságra vágytunk, arra, hogy szabadon dönthessünk a sorsunkról, de mindent meg kell tenni azért, hogy mindenki a szülőföldjén találja meg a boldogulását!" 

Szili Katalin a rendezvényen úgy fogalmazott, stílusos, hogy a rendezvényre a köztisztviselők napja előtt került sor. Kijelentette, megjelenésre főhajtás azok előtt, akik Magyarország közigazgatását a vállukon cipelik ezekben a bizonytalan időkben.

- Mint székelyföldi ember, többrétegű identitással rendelkezem - kezdte „Az állampolgársági törvény változásának hatása a magyarságtudatra" című előadását Péter Ferenc, Szováta város nemrégiben újraválasztott polgármestere. "Székely vagyok, erdélyi és magyar, és ezek az identitásrétegek különbözőképpen jelennek meg bennem, attól függően, hol vagyok, Székelyföldön, Erdélyben, Románia más területein, vagy Magyarországon." 

Szováta polgármestere mindig is Székelyföldet tekintette otthonának, s ez nincsen másképp az állampolgársági törvény változása óta sem. A kettős állampolgárság lehetőségének megteremtése inkább az anyaországhoz fűződő viszonyában hozott gyökeres változást. "Nagyon jól esett, hogy a magyar állam sokévnyi közömbösség után számon tartja a létezésünket" - mondta. 

Az állampolgársági törvény megváltoztatásának a magyarságtudatra gyakorolt hatása szerinte egyértelműen pozitív, mindenki, aki élt a lehetőséggel, büszkén hordja magyar igazolványát a zsebében. Kinyílt az erdélyi magyarok előtt a világ. Ez a változás azonban veszélyeket is rejt magában, mert fellazíthatja az erdélyi magyar közösségeket, meggyorsíthatja a kivándorlást, s ezáltal asszimilációra kényszerítheti az otthon maradókat.

Péter Ferenc csak reménykedni tud, hogy a közösségi érdek kerekedik felül az egyéni ambíciókon, és az erdélyiek hűek maradnak szülőföldjükhöz. Ehhez viszont kedvezőbb életfeltételekre, gyors és nagyarányú infrastrukturális fejlesztésekre, munkahelyek teremtésére van szükség, ami csak erős parlamenti képviselettel és összefogásával lehetséges.

- Ezt nem mindenki látja így Magyarországon, vannak, akik megpróbálják megosztani az erdélyi magyarságot, de - mint a legutóbbi romániai választások eredménye is mutatja - törekvéseik kudarcot vallottak - fejezte be előadását Szováta polgármestere, aki bízik benne, hogy előbb-utóbb mindenki belátja majd, hogy az erdélyi magyarok számára összefogás az egyetlen járható út.  

Avi Naim, Beit - Arye polgármestere, az Izraeli Önkormányzatok Szövetsége Biztonsági és a Polgári Védelmi Bizottságának elnöke megköszönte a lehetőséget, hogy Izrael Állam és az Izraeli Önkormányzatok Szövetsége képviseletében részt vehetett a konferencián.

Az önkormányzati reformok Izraelt sem kerülték el, ahol a polgármesterek sok, nem önkormányzati feladatot látnak el. Az ország politikai helyzetéből adódóan az európai gyakorlattól eltérő, biztonsági, védelmi kérdések is hatáskörükbe tartoznak. Nemzeti szinten az izraeli polgármesterek politikai hatalma két tényezőn alapul: 

1. A választásokon csak a polgármestereket választják közvetlenül.

2. A polgármestereket 5 évre választják, és az esetek többségében a második ciklusra is bizalmat kapnak.

Az izraeli önkormányzati rendszer demokratikus, a helyi önkormányzatoknak stabilitást biztosít és a polgármestereknek lehetőséget ad hosszú távú fejlesztési célok megvalósítására. 

Mint elhangzott, az izraeli gyakorlat nagymértékben hasonlít az európaihoz.  Hasonló problémákkal áll szemben, mint például a jóléti kérdések, az oktatás, a közlekedés, az infrastruktúra és a városfejlesztés.  A biztonsági helyzet pedig különleges helyet foglal el a feladatok között.

Az izraeli önkormányzati rendszerben nincs köztes szint. A helyi önkormányzatok közvetlenül a központi kormányzattal dolgoznak együtt, ami azt jelenti, hogy napi kapcsolatban állnak a Belügyminisztériummal és más minisztériumokkal. A jogszabályok és az erős felügyelet következtében erős hatalmat kapnak a polgármesterek, akik az állampolgárokat és a politikusokat  képviselik a parlamentben, a Knessetben, mely az első naptól kezdve elismeri a polgármesterek demokratikus erejét.

Bár a polgármesterek nincsenek teljes mértékben megelégedve helyzetükkel, tudatában vannak annak, hogy hatalmunknál és lehetőségeinél fogva befolyásolhatják a közvéleményt. Ez az izraeli polgármesterek számára felhatalmazást jelent, hogy városaik és polgáraik érdekeit képviseljék. A polgármesterek sikere egyben az állam sikere is.

- A svéd önkormányzatiság története a 16. századra nyúlik vissza - ismertette Laszlo Palfi, a svédországi Vetlanda önkormányzatának HR igazgatója. Az öregek tanácsát ekkor váltották fel a községi és egyházi tanácsok, illetve az önkormányzatok. Az első önkormányzati törvény 1862-ben született meg, az akkori 2500 önkormányzat számára. 

Ez a magasnak mondható szám a városiasodás, az 1962-es önkormányzati reform, a rendőrség és a bíróságok államosítása, és a kényszerházasságokkal létrehozott új önkormányzati csoportok kialakítása következtében az 1970-es évek közepére 278-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az elmúlt 60 év alatt ötödére - 200 ezerről 38 ezerre - zsugorodott a választott politikusok létszáma is. Mivel a költségek csökkentése folyamatosan napirenden van, akár újabb önkormányzati összevonások is következhetnek.

A svéd önkormányzatok, azaz községek száma jelenleg 290. Ezek egyike a Jönköping régióban található Vetlana község, ami leginkább a magyar járásnak megfelelő közigazgatási szint, 12 településsel és 26 ezer lakossal, 3000 alkalmazottal és 181 politikussal. A politikusok közül mindössze egy főállású és egy félállású, a többiek társadalmi megbízatás keretében látja el a feladatukat. 

A svéd községi önkormányzatok politikai és hivatali szervezetekből épülnek fel. Az előbbieknek az 1977-es önkormányzati törvény értelmében mindenütt egységesnek kell lenniük. Mindemellett nagy súlyt fektetnek Svédországban az önkormányzati működés átláthatóságára, s arra is, hogy a nemek arányára a politikusok soraiban közel azonos legyen a népességbeli arányszámmal. 

A Jönköping Régiószövetségnek - amelynek Vetlanda község is a része - a turizmus és a kereskedelem fejlesztése alapfeladata, s ezen a területen szeretnének a magyar önkormányzatokkal is együttműködni. 

Zárszavában Dr. Gémesi György elmondta: meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy az önkormányzati és az állami vezetők ki tudják cserélni a gondolataikat. Az nem lehetőség, hogy valaki eljön a kormányból, elmondja, amit akar és utána elmegy. Pénteken 400 polgármester volt itt, ennyien kívántak lehetőséget teremteni arra, hogy meghallgassák a véleményüket. A tegnapi jelenség tipikus példája a mai érdekegyeztetésnek. Az kevés, tette hozzá a rendező Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogy a Parlament száz polgármester tagja elvégzi a belső érdekegyeztetést. Kiemelte, hogy önkormányzati érdekek érvényesítéséről van szó és nem arról, hogy a polgármesterek egzisztenciáját kell védeni. 

- Bennünket több millió ember választott meg, az önkormányzatok tízmillió embernek szolgáltatnak. A lakosság elvárásokat támaszt a helyi önkormányzatok iránt, amiket teljesíteni kell. Ezt kell megérteni azoknak, akik úgy gondolják - és a mostani döntések e szerint születnek -, hogy a kétpólusú demokratikus államberendezkedés helyet jobb az egypólusú - hangsúlyozta Gémesi György. "Én a rendszerváltozáskor kialakított demokratikus rendszert támogatom, annál is inkább,  mert a több mint 20 éves önkormányzati szektor felkészült, képes feladatai ellátására, amennyiben arra a jogszabályok és a finanszírozás módot adnak. 

Az  államigazgatási feladatok járási hivatalokba történő átvételét még el lehet fogadni, azzal azonban már vitatkozni kell, hogy a sok pénzért kialakított okmányirodák is állami kézbe kerülnek, hiszen elveszik a működésük feletti helyi társadalmi kontroll lehetősége. Az átalakulásra pedig nincs elég felkészülési idő, az információk hiányoznak.

- Ellenkezik a demokrácia felfogásommal az a döntés, miszerint az Országgyűlés lehetővé tette, hogy regnáló parlamenti képviselők is lehetnek járási hivatalok vezetői. Amikor létszámleépítések történnek, komoly egzisztenciális gondok merülnek fel a mindennapi életben, nem lehet elsődleges szempont képviselők álláshoz juttatása, hiszen akkor hiába csökken a parlament létszáma, megtakarítás nem lesz. 

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt az álláspontot képviseli, hogy az önkormányzatok bevonása nélkül nem szabad róluk döntés hozni. A szervezet támogatja a kétkamarás parlament létrehozását, amiben az önkormányzatoknak is képviselethez kell jutniuk.  

Az esemény a Polgármesteri Aranygyűrű-díjak ünnepélyes átadásával ért véget. Az elismerésben Buzás Péter, Makó, Boldog István, Kétpó és Gajdos István, Beregszász polgármestere részesült.  

MP

A világtalálkozó 2. napi (június 30.) plenáris ülése itt tekinthető meg: http://onkormanyzati.tv/index.php?id=20&viewMode=video&contentid=20120630101720059