A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója június 29-én délután a Településüzemeltetés, a Vidékfejlesztés - településfejlesztés valamint a Nő, politika, hatalom című szekcióülésekkel folytatódott a Gödöllői Királyi Kastélyban.  A szekcióüléseket élénk érdeklődés kísérte a találkozón megjelent polgármesterek részéről.

Kiss Attila polgármester Hajdúböszörmény élén szerzett tapasztalatait osztja meg "kollégáival"

Településüzemeltetés

A Településüzemeltetés szekcióban Hatvani Miklós isaszegi polgármester szekcióelnöki köszöntője után Vas György, a Belügyminisztérium önkormányzati feladatok főosztályának szakmai tanácsadója az önkormányzati és állami feladatmegosztás terén elvégzendő kormányzati tennivalókról beszélt. E tennivalók között van az állami és önkormányzati feladatok világos lehatárolása, a differenciált feladattelepítés kötelezővé tétele az ágazatok számára, továbbá a közszolgálati minimum és a közszolgálati optimum meghatározása az önkormányzatok részére. A feladatelosztás alapelve pedig az, hogy az önkormányzatok – bár alapvetően függetlenek – az egységes államszervezet részét képezik.  

A településfejlesztésnek és a településüzemeltetésnek „kéz a kézben” kell haladnia, kölcsönösen kiegészítve egymást – kezdte előadását Dr. Dénes Tibor, Sárvár egykori első embere, aki két évtized tapasztalatait osztotta meg a hallhatósággal. Mint elmondta, a rendszerváltozás idején Sárvár egykori iparának mindössze 15 százaléka maradt meg, nagy volt a munkanélküliség, gyakorlatilag újra kellett tervezni a város gazdaságát. Ekkor – a kilencvenes évek közepén – két esztendő alatt sikerült mintegy 6-7000 új munkahelyet teremteni, majd a befolyt iparűzési adóból, állami segítséggel megalapozni, illetve fejleszteni a város termálfürdőjét és idegenforgalmát. Ennek eredményeképpen a fürdő tavaly 1,2 milliárd forint nettó bevételt hozott Sárvárnak,  s a körülötte épült négy- és ötcsillagos szállodáknak köszönhetően újabb másfélezer munkahelyet tudtak teremteni.

Szintén a termálvíz volt a főszereplője a Kisteleki Városi Geotermális Közműrendszer kiépítését koordináló Aquaplus Kft. vízmű-üzemeltetési mérnöke Priváczki-Juhász Zsolt előadásának is. A magyarországi mintaprojektnek is tekinthető beruházás ugyanis a termálvízen alapul, azzal fűtik a tízezres lélekszámú csongrádi város összes önkormányzati intézményét, ami nemcsak jelentős anyagi megtakarítást eredményez, de függetlenné teszi az intézményeket a földgázpiacon gyakorta tapasztalható változásoktól is. A tervek szerint a város tovább fejlesztené közműrendszerét, és a későbbiekben lakóházakat is bevonnák a rendszerbe, a „lefűtött” termálvizet pedig fóliasátrakban hasznosítanák.

Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, a 32 ezres lélekszámú, ám hazánk negyedik legnagyobb területű városa élen szerzett településüzemeltetői tapasztalataival bővítette a hallgatóság ismereteit. Bemutatta városa legfontosabb beruházásait és betekintést nyújtott a környező településekkel közösen létrehozott hulladékgazdálkodási, illetve ivó- és szennyvíz szolgáltatási társulás működésébe.

Gyenes Szilárd, a 110 település hulladékgazdálkodását átfogó Zöld-Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója a hulladékgazdálkodás szabályozásában várható változásokról szólva – többek között – a közszolgáltatási díj befagyasztását, a közszolgáltatói keresztfinanszírozás megszüntetését, a hulladékgazdálkodási felügyeleti díj bevezetését, illetve a közszolgáltatási díjhátralékok NAV-on keresztül történő behajtását emelte ki.

A településüzemeltetési szekcióban számos, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó terméket, illetve szolgáltatást kínáló céggel is megismerkedhettek a polgármesterek. Bemutatkozott a közvilágítás terén a legegyénibb igényeket is kielégíteni képes Hofeka Kft., az önkormányzati szavazórendszereket gyártó Robert Bosch Kft., az önkormányzatok energiagazdálkodását a lehető leghatékonyabbá tenni képes Dalkia Energia Zrt., kommunális és veszélyes hulladékok tárolása terén kimagasló Meve-Ko-Mi Kft., a városi díszkivilágításokkal foglalkozó Blachere Illumination, a szélessávú internetes szolgáltatásokat kínáló Kapsch Kft., valamint a hazánk leglátogatottabb internetes ingatlanközvetítő portálja, az Ingatlan.com.

Vidékfejlesztés - településfejlesztés 

A Vidékfejlesztés - településfejlesztés  szekció ülésén Dr. Prozlik László, Gádoros nagyközség polgármestere Békés megyei statisztikai – népesedési és lakásépítési adatokkal – alátámasztva szólt arról, hogy a vidék népességmegtartó ereje számos térségben mélypontra került. 

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára A Darányi Terv szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Mint elmondta, az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaság mégiscsak elsősorban  élelmiszertermelésre hivatott ágazat. Azért is, mert a fizetőképes kereslet növekszik a táplálékok iránt.  A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Darányi Ignác Terv fő céljai a minőségi mezőgazdaság kialakítása, a természeti értékek megőrzése és a vidék hanyatlásának megállítása. A vidék gerince a mezőgazdaság, amely élelmiszert termel, óvja, ápolja a tájat, a vizet, a földet, a környezetet , a kultúrtájat, a benne élő embert. Nagy lehetőségek rejlenek az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködésében. Kívánatos, hogy a mezőgazdaság legyen sokrétűbb, több ember foglalkoztasson, a termőföld maradjon magyar tulajdonban  és művelésben.

Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az önkormányzatok feladatairól szólt a közfoglalkoztatásban. Tavaly 13 megye 28 kistérségében indult el mintaprogram.  Az idén 95 halmozottan hátrányos kistérség kapcsolódott be a programba, amely már 179 ezer embernek ad 6 és 8 órás munkát. Az idei költségvetésben 132 milliárd forint jut erre a célra, a jövő évi koncepcióban 154 milliárd forintot terveznek közfoglalkoztatásra.

A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a gödöllői Szent István Egyetemről. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja a Belügyminisztérium felkérésére vesz részt a program kidolgozásában és megvalósításában. A közfoglalkoztatás mezőgazdasági pilléréhez tartozik az energianövények telepítése a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek stb.) hőenergia ellátásához szükséges alapanyag előállítása céljából. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) is jelentős munkaerőt igényel. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki. A közfoglalkoztatás önkormányzati tapasztalatait Eszes Béla, Jánoshida polgármestere ismertette.
V. Németh Zsolt és Papp Károly előadását követően számos kérdés és vélemény hangzott el; többen is hangsúlyozták, szükség van a rendszeres, tartalmi egyeztetésekre az önkormányzatokkal.  

Kupainé Ambrus Gyöngyi, a Miskolc melletti Kistokaj polgármestere különb-különb megoldásokat ismertetett, amik eredményeként a település lélekszáma 15 év alatt megduplázódott – ma 2169-en lakják – és bölcsődével gazdagodott az önkormányzati intézményrendszer. Az óvodában a 4. csoport indulását tervezik. A településnek nincs hiteltartozása; egy év alatt hét munkahelyet teremtett és közérdekű munkavégzésre ítélt embereket foglalkoztat.  

Nő, politika, hatalom

A „Nő, politika, hatalom. A nők szerepe az országos és helyi politikában, különös tekintettel a Visegrádi országokra” című tanácskozás során a résztvevők áttekintették a szlovákiai, a lengyelországi, a csehországi és a magyar helyzetet.  A női városvezetők mellett a terület kutatói tartottak előadásokat.

A tanácskozáson először a szlovákiai tapasztalatokról hallhattak beszámolót a résztvevők. Mária Kadlecikova, a Szlovák Mezőgazdaságtudományi Egyetem professzora, volt szlovák miniszterelnök-helyettes magyar nyelvű előadásában személyes tapasztalatain keresztül vázolta, milyen akadályokkal kell megküzdenie azoknak a nőknek, akik a közéletben vállalnak szerepet. Mint mondta, a politikai, a kulturális és a szociális helyzetből adódó gátak ma is sokakat visszatartanak a politikai pályától. Kitért arra is, hogy ma már egyre többen elismerik a nők vezetési képességeit. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a nők ne a politikus férfiak viselkedését másolják le, hanem maradjanak meg nőknek.

Dana Habanová képviselő Dunaszerdahelyről elmondta, hogy Szlovákiában sajnos még mindig nagyon alacsony a nők aránya mind a parlamentben, mind a kormányban, s nincs ez másként megyei szinten sem. Bár a kvótarendszer megoldást jelenthetne, ez azonban még a női választókat is megosztja, nem szeretnének ugyanis csupán statisztikai okokból pozícióba kerülni. 

Júlia Bubniaková, aki Dunaszerdahelyen hivatalvezető, problémának nevezte azt is, hogy azok akik mégis vállalkoznak erre a feladatra, sokszor visszavonulnak a negatív tapasztalatok miatt. A kutatások szerint ugyanis a nők többek között nem vállalják fel a részvételüket a politika sokszor negatív kísérőjelenségeiben, és nem  vállalják a magánéletükben bekövetkező radikális változásokat sem, ami ezzel a  pályával jár. Kijelentette azonban, az, hogy 2010 júniusában első alkalommal Szlovákia 20 éves történelme alatt a miniszterelnöki szerepet nő töltötte be, példaértékűvé vált sok nő számára.

A lengyelországi tapasztalatokról Zywiecz alpolgármestere, Malgorzata Bieszczad, és Genowefa Jeziroska képviselő asszony számoltak be.  Mint mondták, úgy érzik, Lengyelország a változás jó példája. Egyre több hölgy tölt be vezetői állást, s egyre többen vannak azok, akik vezető szerepet kívánnak vállalni. A kutatási adatok szerint az egyházi közösségekben, ahol a nők létszáma magasabb, ott magasabb létszámban vannak jelen az önkormányzatban is. Ezeken a helyeken több figyelmet fordítanak a problémás esetek megoldására, melyeket a férfiak kevésbé tartanak fontosnak. Ezek a hölgyek általában pedagógusok, vagy egészségügyben dolgoznak. Az iskolákkal, az egészségügyi ellátással foglalkoznak és küzdenek az ország közös érdekéért ezeken a területeken. A család ereje teszi őket erre alkalmassá és segíti az egyházi közösségeket.

Csehországot három település: Brandys nad Labem – Stara Boleslav, Hlavanec és Prerov nad Labem vezetői képviselték. Nina Nováková, Brandy nad Labem – Stara Boleslav alpolgármestere érdekes dologra világított rá. Mint mondta, míg a férfiak nehézségek nélkül elfogadják a vezetésben, nőtársai nem egyszer kellemetlen vetélytársat láttak benne.

Jarmila Smotkachová, Hlavanec polgármestere 2002-ben, településén első nőként került be az önkormányzatba. Alpolgármesterként, majd polgármesterként kapott bizalmat, s ma már nem ő az egyetlen nő, aki részt vesz a városi munkában. Eredménynek könyveli el, hogy ma már más nők is aktív résztvevői a faluban működő közösségek életének.

Szintén pozitív élményeket osztott meg a hallgatósággal Irena Gregárková, Prerov nad Labem alpolgármestere, aki politikusnőként nem érzi magát hátrányos helyzetűnek. Úgy véli, számukra hatalmas előny, hogy meglátnak olyan jelenségeket, amelyeket a férfiak nem. Jobb érzékük van a szociális kérdések és a harmonikus együttélés mibenléte iránt, jobban meg tudják ítélni a lakosság szociális és társadalmi szükségleteit. Jobban átlátják a problémák mélységeit és meg tudják oldani azok okait is.

A magyarországi helyzetről nem politikusok, hanem tudósok, kutatók tartottak előadást.  Elsőként  Dr. Deáky Zita, a Szent István Egyetem docense, aki széles körűen tekintette  át a nők helyzetét a XVIII. századtól napjainkig. Összefoglalta, hogy lett politikai kérdés a nők szerepvállalása: milyen út vezetett az első lépéstől, a bábaság oktatásának megindulásától napjainkig, amikor,  akár a miniszterelnöki széket is elfoglalhatják a hölgyek.

Dr. Ilovszky Gabriella, a Corvinus Egyetem tanára az üvegplafon jelenséggel, azaz a nők politikai szerepvállalása előtti láthatatlan korlátokkal foglalkozott önkormányzati, és országos szinten. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk a nőpolitikusok számát tekintve az utolsó helyen áll az európai országok között, s az önkormányzati szektorban is alacsony a női vezetők aránya.

A rendezvény záró előadásában Dr. Pető Andrea többek között azt mondta: „Nem véletlen, hogy politikaelmélettel foglalkozók igyekeztek elkülöníteni a "nőpolitikát", aminek résztvevői csak nők, az adott kultúrára jellemző kulturális szimbólumokat használják és valamilyen formában lázadnak a meglevő uralmi forma ellen az ún. "feminista politikától", melyben elismerik, hogy a nőket nemük miatt megkülönbözető társadalmi intézmények vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni. Ez azért fontos, mert a "nőpolitika" nem a férfiaktól való független és a férfi rendszerek kritikájaként kialakult politikai gondolkodást jelöli, hanem inkább azt a pozitív célkitűzést jelenti, hogy mint nők szerveződjenek meg.”

A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők olyan határokon átívelő uniós programok indítását javasolták, amelyek elősegítik a jó példák bemutatását, és a nők politikai szerepvállalásának növelését.

A konferencia megrendezését a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatta.        

MP