A kormány és az önkormányzatok képviselői között tovább folytatódik a számháború, a 2010-es költségvetési tervezet megszorító intézkedéseinek következtében kialakuló forráselvonással kapcsolatban. Jauernik István, az önkormányzati tárca államtitkára legutóbbi nyilatkozatában már 163 milliárd forintról beszélt, ami valójában „csak” 73 milliárd forint. Ismeretes, hogy 120 milliárdról indultunk, ami valójában 85 milliárd, és kérdés, hogy milyen számok fognak még elhangzani. Az önkormányzatok ezzel szemben 150-300 milliárd forint közé becsülik a várható forrás szűkülést, ami már tartalmazza az állam által elhallgatott áfa-növekedést, az iparűzési adó csökkenését, az állami kezelés a költségeit, valamint a várható, s a kormány által kissé alábecsült inflációt. Mindeközben az önkormányzatok jelentős költségcsökkenést még nem tudnak ezzel szembe állítani.
 Az, hogy valójában mennyi lesz az annyi, ma még nem lehet tudni, de valószínűbb, hogy az önkormányzatok becsléseihez fog közelebb állni, mivel a miniszterelnök már többször is „kőbe véste” a 120 milliárdot, amely több, már említett elemet nem tartalmaz, és amelyet az állam különböző trükkökkel megpróbál kevesebbnek láttatni.
 Abban is lényeges eltérés van az állam és az önkormányzatok álláspontja között, hogy volt-e a költségvetés tervezése folyamán egyeztetés. A kormányzat úgy véli, hogy az önkormányzatokat nem szükséges bevonni a jövőbeni lehetőségeiket meghatározó költségvetést előkészítő munkálatokba, elegendő a kormánydöntés után tájékoztatni a kormányzati elképzelésről. Az önkormányzati szövetségek ellenben nagyon nehezményezték, hogy a júniusban kezdeményezett egyeztetésre vonatkozó javaslatukra egy hónap múlva érkezett meg az elutasító válasz Varga Zoltán minisztertől. 
Az önkormányzatok úgy vélik ugyanis, hogy sokkal jobb eredmény lenne elérhető, ha véleményüket már az előkészítés során is meghallgatnák, és beépítenék a tervezetekbe. A kormányzat képviselői szerint az egyoldalú tájékoztatás és a kérdések feltevésére alkalmas konzultáció, a helyszínen kiosztott anyag véleményezése kielégíti az egyeztetés fogalmát. Az önkormányzatok álláspontja viszont az, hogy megalapozott vélemény kialakítására csak előzetesen megküldött anyag birtokában van lehetőség, s az egyeztetés folyamán mindkét fél kifejti véleményét, és megkísérelnek valamilyen közelítő álláspontot kialakítani.
 A Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF) idei ülései az önkormányzati szövetségek véleménye szerint fenti kritériumnak nem feleltek meg, számos érzékeny, az önkormányzatokat vastagon érintő kérdésben csupán egyoldalú tájékoztatás történt (iskolák állami tulajdonba vételének tervezete, iparűzési adó állami behajtása), vagy az sem (krízis alap jogosultságának vizsgálata, elővételi jog biztosítása bedőlt hitelű lakásokra). Amikor a 2010-es költségvetési megszorításokkal kapcsolatban ismét elmaradt az egyeztetés, az önkormányzati szövetségek megelégelték, és elnöki szinten felfüggesztették a KÖEF-beli tevékenységüket. A kormányzat képviselőinek érzékelhetően rosszul eset az ügyek ilyen alakulása, ezért szakértői szinten a tárgyalások folytatását javasolták nem a KÖEF keretein belül.
 A tárgyalások során néhány kérdésben engedett a kormány, nagyobb mozgásteret biztosított az önkormányzatoknak, de az alapvető kérdésekben – a közétkeztetési-, az oktatási-és a művészeti oktatási normatívák csökkenésében, a fejlesztési források megszüntetésében – nem engedett az eredeti elképzelésekből, így ezek az engedmények nem oldják meg a helyzetet.

A jelenlegi álláspont szerint 
- A helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója 1 127 515,1 millió forint előirányzatot tartalmaz (2009-ben az elfogadott előirányzat: 1 289 970,9 millió forint volt) a 162,4 milliárd forintos különbség egy része, körülbelül 40 milliárd forint a járulékcsökkentésből adódik.
- A különböző alcímekben szinte csak ott találunk növekedést az elmúlt évhez képest, ahol normatívák összevonására került sor (például az igazgatási normatívába beépültek a kulturális feladatok). Az előirányzat azonban így összességében is csökkent.
- Szinte az összes normatíva esetén csökkenés tapasztalható, több esetben ez a 10 százalékot is jelentősen meghaladja (például az okmányirodák működési kiadásainak támogatása ügyiratonként 324 forintról, 276 forintra csökken, illetve okmányirodát fenntartó önkormányzatonként a legalább 4,5 millió forint, a legalább 2 millió forintra csökken):
-- az okmányirodák működése és gyámügyi igazgatási feladatok, 
-- a körjegyzőségek működése (alap hozzájárulás 300 ezer forint/körjegyzőség/hóról 253 530 forint/körjegyzőség/hóra),
-- az üdülőhelyi feladatok: +2 forint/idegenforgalmi adóról +1 forintra,
-- a szociális étkeztetésre szánt normatívák átszervezésre kerültek,
-- csökken a bölcsődei ellátás normatívája is (a 2009-es 540 150 forint/főről, 2010-ben 494 100 forint/főre),
-- jelentősen csökken az ingyenes intézményi étkeztetésre szánt normatíva, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi kedvezményes étkeztetés normatívája (a 2009-es 65 ezer forint/fő/évről 2010-re 22 500 forint/fő/évre), 
-- a közoktatási alap-hozzájárulás esetében is csökkenés tapasztalható (a 2009-es 2,54 millió forint/teljesítmény-mutató/évről 2010-ben 2,35 millió forint/teljesítmény-mutató/évre)
- Csökken a megyei önkormányzatok SZJA-részesedése (2009: 12 746,7 millió forint, 2010: 5 746,7 millió forint), ráadásul 2009-ben még minden megyei önkormányzatot együttesen megilletett 370 millió forint ebből a pénzből, ami most eltűnt erről a sorról.
- A helyi szervezési intézkedésekhez továbbra is közel 5 milliárd forintot biztosítanak (4,9 milliárd forint).
- Az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik uniós pályázaton a saját forrás- kiegészítésére 2009-re előirányzott 16,6 milliárd forint 2010-re 10,6 milliárdra csökken.
- Helyi közösségi közlekedés támogatása továbbra is 35,24 milliárd forint van előirányozva, melyből a Fővárosi Önkormányzat támogatása nem lehet kevesebb a 2009. évinél.
- Az érettségi vizsgák megszervezésének támogatása 1 milliárd forintról 288 millióra csökken.
- Eltűnik a belterületi közutak felújítására, korszerűsítésére szánt előirányzat.
- Az ÖNHIKI előirányzata változatlanul 13 milliárd forint.
- A többcélú kistérségi társulások támogatási előirányzata a 2009-es 30 752,6 millió forintról 2010-re 28 556,3 millió forintra csökken.
- Megszűnik a fejlesztési támogatásra szánt 50 milliárd forintos keret (CÉDE, TEKI)

A felsorolás csak néhány kiemelt elemet tartalmaz, ezen kívül még számos egyéb intézkedés is csökkenti az önkormányzatok mozgásterét, vagy jelent az érintetteknek nagyobb terhet, mint például a művészeti oktatás térítési díjának emelése, vagy a gyermekotthonokban ellátottak családi pótlékának ellátásra történő felhasználása. 
A kormányzati ígéretek szerint a jelenlegi állapot még változhat, ehhez az önkormányzatoktól várnak javaslatokat.  

Dr. Fábián Zsolt, a MÖSZ főtitkára