Adósságrendezési eljárás akkor indítható egy önkormányzat ellen, ha a helyhatóság az ismételt felszólítást, vagy bírósági végzést követő 60 napon belül nem teljesíti egy fizetési kötelezettségét - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t a Belügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint ekkor a polgármesternek kísérletet kell tennie a tartozások rendezésére, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a képviselő-testület felhatalmazza őt az eljárás megindítására.

Az adósságrendezés megindítása után kineveznek egy pénzügyi gondnokot, majd megalakul az adósságrendezési bizottság, mely számára a jegyző elkészíti a válságköltségvetési rendelet-tervezetet. Miután a bizottság és a képviselő-testület is elfogadja az új költségvetést, sor kerülhet a reorganizációs program és az egyezségi javaslat elfogadására. amit a pénzügyi gondnok elküld a hitelezőknek, egyidejűleg pedig egyezségi tárgyalásra hívja őket. Ennek sikertelensége esetén kerülhet sor árverésre. (Amennyiben az adósságrendezés megindítását követő 60 napon belül nem fogadják el a válságköltségvetést, akkor egyezségi szakaszra nem kerül sor, hanem megindul a vagyon bírósági felosztása.) 

Bármit eladnak

Eltérően nyilatkoztak a megkérdezett pénzügyi gondnokok arról, hogy az esetek hány százalékában nem tud megegyezni a hitelezőivel az önkormányzat. A Mátraholding Zrt. szerint az esetek elenyésző része jut el árverésig, az általuk kezelt 30 eljárásból például egy sem végződött így. Mint mondták, ezek az önkormányzatok már annyira el vannak adósodva, hogy szinte semmilyen értékesíthető vagyontárgyuk nincs, így az általuk kezelt ügyekben inkább a megegyezés a jellemző, vagy ha ez nem jön össze, akkor a bíróság osztja szét a vagyontárgyakat a hitelezők között.

Másról számolt be Molnár György, a több település pénzügyi gondnokságát ellátó Kerszi Kereskedelmi és Pénzügyi Szervezési Tanácsadó Zrt. vezetője, aki szerint az esetek kétharmadában árveréssel végződik az adósságrendezési eljárás. Szerinte ennek oka, hogy a kistelepüléseken nincsenek érdemi adóbevételek, így általában bármennyire is „megfeszítik magukat", nem fogják tudni önerőből visszafizetni a hiteleket. Az állam például csak akkor hajlandó egyezséget kötni, ha a tartozás 100 százalékát kiegyenlítik, a banki hitelezőkkel könnyebb a megegyezés - egészítette ki Csehné Köteles Rozália, a Kerszi pénzügyi gondnoka. Molnár György ugyanakkor kiemelte, hogy a jogszabályok szerint lehetséges lenne pályázatot kiírni a vagyontárgyak értékesítésére, ám az árverés „gyorsabb és egyszerűbb eljárás". A szabályozás szerint az aukciókat kötelező meghirdetni az országos terjesztésű napilapokban, de az adott településen is több helyen kifüggesztik az erről szóló határozatot - mondta Molnár György.

Arra a kérdésünkre, hogy mi kerülhet árverésre, Molnár György elmondta, hogy minden olyan eszköz, ami eladható. Kivételt csak azok az értékek jelentenek, amelyek a kötelező feladatellátásban segítenek, így például templomot, vagy iskolát nem lehet értékesíteni. Ennek megfelelően szinte minden került már a kalapács alá, kezdve a gépjárművektől, a számítógépeken át, a fűnyíróig, a bútorokig, de az is megesett már, hogy üres fémhordókat adtak el.

Molnár György szerint legkevésbé az ingatlanok keresettek, ennek oka, kevés a helyhatóságok tulajdonában lévő értékesebb ingatlan, termőföld, így többnyire a teljes érdektelenségre számító beépítetlen telkeket és szolgálati lakásokat tudják árverésre vinni. Csehné Köteles Rozália szerint a külterületi földeket szinte csak akkor vásárolják meg, ha például az érdeklődőnek éppen mellette van saját földje. Abban mindkét megszólalónk egyetértett, hogy a gépi berendezések, járművek iránt jóval nagyobb az érdeklődés.

Ár alatt

A piaci árhoz képest általában 40-60 százalékos értéken lehetne eladni a vagyontárgyakat - jelentette ki Molnár György. Bár az árverési szabályzat szerint csak az érték 50 százaléka felett lehet értékesíteni a vagyontárgyakat, a Kerszinél a gyakorlatban 80 százaléknál alacsonyabb árat nem hajlandóak elfogadni. Legalábbis az első árverésen, a másodikon már gyakran kénytelen akár 20 százalékot is csökkenteni a kikiáltási áron, de ez leginkább szituációfüggő, azon is múlik, mekkora összegre van még szüksége az önkormányzatnak. (A kikiáltási árakat, mivel általában nincs pénz vagyonfelmérésre, a vagyonkataszterben szereplő összeg alapján határozzák meg.)

Hasonló gyakorlatról számolt be Csehné Köteles Rozália is, aki elmondta, hogy hiába nagy a nyomás a hitelezők felől, ár alatt nem akarják értékesíteni a vagyontárgyakat. Az ingatlanoknál ez egyébként az önkormányzatnak sem lenne érdeke, hiszen a vagyont könyv szerinti értéken számítják be a követelés kielégítéseként. Ha az árverésen nem sikerült elérni ezt az értéket, akkor döntő többségben a hitelezők kapják meg az ingatlant, és rajtuk múlik, hogy innentől mihez kezdenek vele.

Hogyan jutnak idáig az önkormányzatok?

A Somogy megyei Nemesviden egy 316 millió forintos adósságállomány miatt indult el az adósságrendezési eljárás - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t Harmath István polgármester. Az adósság legnagyobb része egy szennyvízberuházáshoz köthető: mivel a rákötések száma nem érte el a vállalt 80 százalékos mértéket, vissza kellett fizetni a céltámogatást. Ezen kívül az oktatási intézmények fenntartása, a gyermekétkeztetés, a hulladékgazdálkodás, a közvilágítás és a gázszolgáltatás költségei növelték az adósságot. A település vagyontárgyait megpróbálták értékesíteni, azonban mindössze néhány kisebb földterületet, illetve telket vásároltak meg, az így befolyt összeg pedig alig haladta meg az egymillió forintot. Harmath elmondta, hogy reményeik szerint a Somogy Megyei Bíróság hamarosan befejezettnek nyilvánítja az eljárást. „Ezzel a problémáink azonban nem oldódnak meg, hiszen továbbra is kevés a normatíva a kötelező feladatok ellátásához, ráadásul további gondokat okozhat, hogy a jelen eljárásban hitelezői igénnyel nem élő hitelezők a jogerős lezárást követően, két év múlva élni fognak igényükkel" - fogalmazta meg félelmeit a településvezető.

Egy másik bajban lévő településen, Tiszabőn azért kellett - kevés bevételt hozó - árverést tartani, mert az önkormányzata hosszabb ideig fennállt határozatképtelensége miatt képtelen volt határozatot hozni a hitelezőknek szánt egyezségi ajánlatról. A működésképtelenség abból adódott, hogy a héttagú testületből egyszerre négyen is előzetes letartóztatásban voltak a faluban szociálpolitikai támogatással épült lakásokkal kapcsolatos csalássorozat kapcsán. A tiszabői adósságrendezési eljárás megindítása után több mint negyven hitelező nyújtotta be követelését 120 millió forint értékben, közülük nagyobb összegre az OTP Bank és a Magyar Államkincstár tart igényt.

Mi adható el?

Néhány vagyontárgy, amit adósságrendezési eljárás során értékesítettek az önkormányzatok: szolgálati lakás, gépjármű (volt példa szemétszállító teherautóra is), sporttelep, kultúrház, gyógyszertár, garázs, gazdasági épület, beépítetlen telek, zártkerti ingatlan, erdőrészlet, legelő, udvar, üzlet.

Forrás: Napi Gazdaság Online