A fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeként felálló kerületi és járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Így megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása, a járások kizárólag államigazgatási területi egységet jelentenek majd. 

A területi közigazgatás átalakításának legfőbb célja az állami bürokrácia csökkentése, az állam területi működésének átláthatóbbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé tétele. A cél az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a - 2013 végéig kialakítandó - kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni. 

A járási hivatalok kialakításával és az államigazgatási feladatoknak a járási hivatalok által történő átvételével együtt fő szabály szerint megvalósul az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása is. A járási hivatalok tehát kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, önkormányzati feladatokat nem. 

A járási hivatalok olyan államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől, amelyeket az Állam az elmúlt húsz évben kényelmi szempontok miatt oda telepített. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az Állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni. Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez a helyi viszonyok ismerete elengedhetetlen, vagy amelyekben nem országosan egységes szabályozás, hanem helyi mérlegelési lehetőség is van: ilyen pl. a helyi adóval összefüggő igazgatási feladatok, birtokvédelem, hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, távhőszolgáltatás, valamint a helyi védelmi igazgatással kapcsolatos feladatok. 

2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, továbbá 80 törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladat. Például: személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem. 

Az okmányirodák mellett a járási hivatalokhoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek helyi szervei is, például a körzeti földhivatalok, városi munkaügyi kirendeltségek. A járásszékhelyek mellett, a jelenleg okmányirodát működtető településeken is lesznek járási kormányablakok. 

A járási hivatalokban - a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan - törzshivatal és szakigazgatási szervek működnek. 

Azokon a településeken, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban nem lesz járási székhely és nem lesz kormányablak sem, ott is megmarad az ügyintézési helyszín. 

A járások székhelyei és a járások illetékességi területe nem része a most elfogadott törvénynek, arról kormányrendelet határoz majd. A fővárosban kerületi szinten szerveződnek a járási hivatalok, azaz a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeként 23 kerületi hivatal kezdi meg működését. 

Az eredetileg benyújtott javaslathoz képest az államigazgatási feladatok átvételével az azok ellátásához szükséges ingó- és ingatlanvagyonra az állam nem tulajdonjogot, hanem ingyenes használati jogot kap. A kormányhivatalok vezetői október 31-ig az önkormányzatokkal megállapodást fognak kötni a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselőkről, az ingyenes használatba vett ingatlan és ingó eszközökről. A polgármesteri hivatalban jelenleg államigazgatási feladatot ellátó köztisztviselők jogviszonya a járási hivatal keretében kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. 

A törvény rendelkezik a járási hivatalvezető jogállásáról is, melynek értelmében a járási hivatalvezető felsőfokú képesítéssel és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal kell, hogy rendelkezzék. A közigazgatási gyakorlatba beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is. 

A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme, amelyről 2011 őszén határozott a Kormány. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt széles körű egyeztetés és konzultáció- sorozat előzte meg. A törvényjavaslat eredetileg februárban került volna az Országgyűlés elé, de a KIM úgy ítélte meg, hogy további egyeztetésre van szükség, így széleskörű konzultáció-sorozat indult.

Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár részvételével több önkormányzati fórumon hallgatták meg és vitatták meg a megújuló önkormányzati és járási rendszer megújításával kapcsolatos elképzeléseket. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megkeresésére mind a 19 megyében, több hónapon át polgármesterekkel és jegyzőkkel egyeztettek, de részt vettek a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint külön az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának az ülésén, minden önkormányzati érdekszövetség jelenlétében tárgyaltak a járási rendszer kialakítására vonatkozó javaslatról.

Forrás: kormany.hu