A közigazgatás átalakításának jelenleg leginkább aktuális kérdése, hogyan állnak majd fel, s miképpen fognak működni a járási hivatalok, amelyeknek az államigazgatási feladatokat kell majd jövő januártól átvenniük a jegyzőktől. Ezt a problémakört járták körül a 2. Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencián, a közigazgatási rendszer átalakításának gyakorlati kérdéseiről rendezett kerekasztal beszélgetés résztvevői is. 

Elsőként Oláh Miklós, a Hétfa Kutatóintézet munkatársa ismertette azt az vizsgálatot, ami a járások kialakítását 2011 márciusa és szeptembere között megelőzte. Ennek során, a „valós térhasználat" és a „területi identitás" szempontjai alapján megállapították, hogy körülbelül 240-250 járási központnak alkalmas településre lenne szükség, ennyi azonban nem áll rendelkezésre. Felmerült a már meglévő kistérségek járásokká alakításának lehetősége is, ám azok nem feleltek meg a járásokkal szemben támasztott követelményeknek. Nem feledkeztek meg a településszerkezet sajátosságairól és a történelmi hagyományokról sem, így hét különböző variációt is dolgoztak ki, amiből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) illetékesei kiválasztották a számukra legmegfelelőbbet. Ebben a koncepcióban 160 járás szerepelt, jelenleg 175 járásnál és 23 fővárosi körzetnél tartunk.

Dr. Virág Rudolf, a KIM területi közigazgatásért felelős helyettes államtitkára a járásokkal kapcsolatos kritikákra és kérdésekre reagált. A lehatárolás területi és népességbeli aránytalanságait hazánk településhálózatának országrészenkénti eltéréseivel magyarázta, különös tekintettek az alföldi, valamint a nyugat-dunántúli megyék közötti településszerkezeti különbségekre. Elmondta: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a különböző járásokhoz tartozó települések miként működtethetnének közös polgármesteri hivatalt, ám erre csupán törvénymódosítás után nyílhat lehetőség. Könnyebb dolguk van azoknak a településeknek, amelyeknek jelenleg nem rendelkeznek okmányirodával, de szeretnének kormányablakot működtetni. Semmi akadálya ugyanis, hogy kiépítsék maguknak, de ezt csak saját költségükön tehetik.

„A közigazgatás átalakításának kezdeti lendülete mintha kicsit alábbhagyott volna, a nagyszabású reformkoncepciókhoz képest lassú visszarendeződés tapasztalható a járási hivatalokkal kapcsolatos törvényjavaslatnál  - állapította meg Dr. Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének (JOSZ) elnöke, az átállással kapcsolatos problémákat ecsetelve. Mint elmondta, korábban arról volt szó, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat átveszi az állam, ám a legfrissebb koncepciót elolvasva úgy látja, hogy neki, mint a leendő járásközpont jegyzőjének csupán 20-30 százalékkal lesz „kevesebb" feladata.

Nánási Éva a maga részéről már megkezdte a felkészülést Gödöllőn: folyamatban van hivatalában munkakör szerint a személyi állomány és az infrastruktúra szétválogatása, és több forgatókönyvet is kidolgoznak a kormányhivatallal való megállapodásra. A jegyző asszony ezzel együtt nem túl optimista. Kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a szabálysértési feladatok átadás-átvételével, és ha 2013. január 1-ig, - amikor egyszerre kerül napirendre a polgármesteri hivatalok átalakítása,  a kistelepüléseket érintő közös hivatalok létrehozása és a járási hivatalok felállítása - nem készülnek fel megfelelően , jól működő közigazgatás helyett működésképtelen önkormányzati-, illetve járási hivatalok lesznek, és nagyon ideges állampolgárok járkálnak majd egyikből a másikba. A JOSZ ismét felajánlja segítségét a feladatok előkészítésére és a végrehajtás megtervezésére, amire nagyon kevés az idő. „Talán megérné az egyidőben  jelentkező szervezet átalakításokat átütemezni, és várni fél-egy évet az önkormányzati közös hivatalok felállításával."- zárta szavait a JOSZ elnöke.

MP