A társadalmi infrastruktúra- az 1.1.1-es iskolai eszközparkot, illetve az 1.2.1-es művelődési házakat érintő - fejlesztésének következő célterülete a könyvtárak információs és kommunikációs felszereltségének javítása. A közoktatási és közművelődési területen keletkező és fellelhető elektronikus információk, a papíralapú ismeretterjesztést egyre hangsúlyosabban kiegészítő digitalizált olvasnivalók hozzáférhetősége könyvtárainkban valóban nem megoldott kérdés. Bár keveset olvasunk, a diákok jelentős igényt képviselő célcsoportja és a hatékony információszerzést fontosnak tartók számára újra vonzóvá válhatnak közkönyvtáraink. Ezzel a pályázati kiírással a könyvtárak technológiai ellátottsága, számítógépes munkaállomásainak és szoftvereinek fejlettsége, belső tereinek vonatkozó átalakítása és a könyvtárak akadálymentesítése oldható meg.

A könyvtárak (akár konzorciumaik) és fenntartóik számára vonzó lehetőségnek kínálkozik, hiszen a fejlesztésekre úgyis sort kell keríteni, a támogatási arány pedig 100%-os. Talán csak az erre szánt keretösszeg bizonyulhat szűkösnek; pénz kevés van, könyvtár meg sok... Mindenesetre a július 10-től szeptember 30-ig pályázható 1,4 Mrd forint projektenként 1-100 millió forintnyi fejlesztést tesz lehetővé, átlagosan talán 55-60 pályázat támogatására lesz csupán elegendő.

Az érdeklődés - előre láthatóan - jelentős lesz, érdemesnek tűnik minél hamarabb kialakítani az elképzeléseket, megszervezni a konzorciumokat, megtalálni a megfelelő tanácsadót a pályázati anyag elkészítéséhez.

• a Területi operatív programok (Regionális Operatív Programok (ROP) adott régiók esetében érvényes pályázati kiírásai)

Több régióban még mindig pályázható támogatás a szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások fejlesztésére. A két fő területhez infrastruktúra-fejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, állapotjavítás, új akadálymentesítés, esetleg új épület kialakítása) társul, valamint a szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása. Érdemes figyelni arra, hogy a tervezővel már időben megkezdjük az egyeztetéseket, a tervezési munka is elinduljon, mert bár legtöbbször a támogatási szerződés megkötéséig van mód elkészítésükre, számos olyan apróság, előre nem látott esemény hátráltathatja a tervezési folyamatot, ami a pályázatok elkészítésének akár jelentős csúszásához is vezethet.

Ágazati operatív programok - minden régióban egyenlő feltételekkel pályázható támogatások

Korábbi cikkünkben említettük a KEOP folyamatosan megjelenő kiírásait. További 7 kiírás jelent meg az eddig is nyitott környezetvédelmi pályázatok mellé. Fő témájuk a vízminőség javítása, vízbázisok védelme, általában a környezettudatos szemléletformálás és a fenntartható fejlődés megvalósításának támogatása, ösztönzése. Fenntartóként az önkormányzatok bizonyára nem tévesztik szem elől a bentlakásos intézmények korszerűsítésének lehetőségét - a pályázó tulajdonában, vagyonkezelésében vagy használatában lévő szociális és gyermekjóléti alapellátást (pl. hajléktalan-szálláshelyek), szociális és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézmények (pl. hagyományos, speciális, utógondozó gyermekotthonok) épületének/helyiségeinek bővítése, átalakítása, felújítása, energiatakarékossá tétele, vonatkozó eszközbeszerzések támogatása.

Néhány konkrét KEOP-kiírás:

KEOP-1.3.0/B - Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén (KÉTFORDULÓS pályázat). Célja a vízellátás biztonságának javítása azokon a településeken, ahol a vízellátás biztonságát jelentős kockázatok terhelik az üzemelő vízbázis súlyos veszélyeztetettsége miatt, és ennek fennállását a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) a vízbázis veszélyeztetettségét megállapító szakvéleményével, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) hatósági szakvéleményével támasztják alá. A forrás 8,9 milliárd, a támogatás nincs korlátozva az 1. fordulóban. Projektméret: a 2. fordulóra minimum 20 MFt, maximum 6 Mrd Ft. A támogatási arány 90%-os. Pályázhatnak önkormányzatok, együttműködéseik, társulásaik. Beadási határidő: június 16-tól folyamatos.

KEOP-2.2.3/B - Ivóvízbázis-védelem konstrukció, Üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése (B komponens). Célja a sérülékeny vízbázisok védőterületein olyan intézkedések valósulhatnak meg, amelyek a biztonságba helyezési terv és a védőterületi határozat alapján csökkentik a vízbázis felszín irányából történő elszennyeződésének lehetőségét, valamint biztosítják a lakosság egészséges, természetesen jó vízminőségű ivóvízzel való ellátását. Támogatható a védőövezetek kialakítása, földmunkák, műszaki infrastruktúra kialakítása, vízvédelmi intézkedések, stb. A forrás 1,3 Mrd Ft, a támogatás összege 5 és 500 MFt közé esik, 100%-os támogatás mellett. Pályázó: önkormányzatok, társulásaik; beadási határidő: június 16-tól folyamatos.

KEOP-6.1.0/A, B - „A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés)" - A és B komponens. Célja a kompetens és felelős fogyasztói magatartás elterjedésének segítése, a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek széleskörű elterjesztése, a környezeti tanácsadók módszertani kultúrájának korszerűsítése, és jobb hozzáférés biztosítása a fenntarthatóság tanulásának nem iskolai formáihoz. A rendelkezésre álló forrás 0,6 Mrd Ft, ebből az A komponensre 1-5 MFt-os projektek nyújthatók be 90%-os támogatás mellett, a B komponensnél 10-50 MFt nyerhető, 95% támogatás mellett., Mindez maximum 240 db pályázat támogatását jelenti. Pályázó lehet civil szervezet, közoktatási szervezet, költségvetési szerv és intézménye. A pályázatokat június 30-tól folyamatosan várják.

KEOP-6.2.0/A, B - " Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek" - A és B komponens. Célja a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) együttműködésének eredményeként a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai, valamint javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége, elérhetősége és használata. Az A komponensben tervezhető a kerékpáros közlekedési infrastrukturális feltételeinek javítása; házi közösségi komposztálás népszerűsítése; tartós használati cikkek ingyenes újra-használatát biztosító központok létrehozása; lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése. A B komponensben középületek és más nagy látogatottságú építmények komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása; fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központok fejlesztése; környezetbarát helyi élelmiszerek piacának fejlesztése; biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése kaphat helyet. A forrás 1 Mrd Ft, az A komponensben 1-5 MFt-os projektek férnek be 90%-os támogatás mellett; míg a B komponens 20-200 MFt-os pályázatokat támogat 95% arányban. Legfeljebb 335 db pályázat nyerhet a keretből. Pályázó lehet civil szervezet, közoktatási szervezet, költségvetési szerv és intézménye. Határidő: június 30-tól folyamatos.

Kiemelendőek a TÁMOP friss kiírásai. Az egyik célterület a felsőoktatás, ahol a tudástranszferre (TÁMOP-4.2.1) és az innovatív kutatócsoportok működésének feltételeinek javítására (TÁMOP-4.2.2) lehet támogatást igényelni. Elvárt eredmény a felsőoktatás és a gazdasági szereplők kapcsolatainak erősödése, az innovációs K+F eredmények hatékonyabb hasznosulása a gazdaságban, az ehhez szükséges szolgáltatások kialakulása, fejlődése. A rendelkezésre álló forrás összesen mintegy 9 Mrd forint, nagyságrendileg száz millió forintos projektek pályázhatók július közepétől szeptember 15-ig. A keret összesen körülbelül 30 projekt finanszírozását teszi lehetővé a pályázó felsőoktatási intézmények számára.

A TÁMOP-5.2.5/08/1/A  kódjelű kiírás a gyermekek és fiatalok gyermekvédelmi integrációs programjait támogatja. Célja az, hogy a társadalmi integráció növelése érdekében a hátrányokkal küzdő iskoláskorú gyermekek, fiatalok és családjaik számára elérhetőek legyenek a szülői szerepet erősítő, a családi konfliktusokat rendező, a családi kohéziót erősítő, valamint az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programok. Az 1,1 milliárdos keretösszeg 8-20 millió forintos projektek 100%-os támogatására használható fel. Legalább 1 éve létrejött gyermekjóléti intézmények, szolgálatok, illetve fenntartóik támogathatók, akiktől június 20. és augusztus 10. között várják a pályázatokat.

A ROP-oknál már említett szociális és gyermekjóléti kiírás témájához kapcsolódik a TÁMOP-5.2.5/08/1/ B  - Gyermekek és fiatalok integrációs programjai - Ifjúságügy című konstrukció is. Célja segíteni a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségének javítását, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztését, minőségi információkkal történő ellátását. A kiíráshoz 1,1 milliárd forintos keretösszeget rendeltek, ebből 10-20 millió forintos pályázatok valósíthatók meg 100%-os támogatás mellett. A keretből legalább 1 éve létrejött civil szervezetek és önkormányzatok igényelhetnek támogatást június 20. és augusztus 10. között.

Az előbbihez hasonló lehetőség a TÁMOP-5.2.5/08/1/C - Gyermekek és fiatalok integrációs programjai - Kábítószerügy című pályázat is. A feltételek hasonlóak, mindössze a keretösszeg tér el: csupán harmada az előbbinek. A támogatás a fiatalok droghasználatának visszaszorítására, prevenciós tevékenységekre, pszichológiai tanácsadásra, stb. fordítható.

Végül néhány szó az egymásra építhető pályázatokról - projektek felfűzése

Viszonylag ritkán kerül szóba az az eset, amikor a pályázó adott időszakon belül több fejlesztésére is képes pályázati támogatást igényelni. Ennek alapfeltétele az, hogy az adott témához kapcsolódóan többféle kiírás is elérhető legyen, ezek támogatható tevékenységei pedig - azon túl, hogy kapcsolódnak - ne fedjék le egymást. Hozadéka az, hogy kismértékű saját erő mellett is megvalósítható a fejlesztés bizonyos vertikuma. Ezek a projektek egymást erősítik, hatásuk nem elszigetelt, hanem fokozottan szinergikus. A pályázati kiírásokba be van építve ezek „díjazása" is; ami mindig a szinergiát, úgynevezett illeszkedést vizsgáló kérdéskörben szerepel. Eszerint a más uniós forrásból igénybevett támogatásokra - tevékenységekre - épülő egyéb pályázatok előnyben részesülnek, mivel erősítik egymást, hatékonyabbá teszik a forráslekötést és -felhasználást, javítják ennek képességét, az úgynevezett abszorpciós kapacitást. Ekkor (sematikusan) „A" projekt eredményei alapot nyújtanak „B" projekt végrehajtására, illetve pl. „C" projekt tervezésére. Kiemelt hangsúlyt kell azonban fektetni az alábbiakra (a teljesség igénye nélkül):

• a Számítani kell arra, hogy valamelyik láncszem finanszírozása elmaradhat, ha az adott pályázat valami miatt nem nyer támogatást. A projekteket úgy kell megtervezni, hogy szándékolt lebonyolításuk (szervezeti, pénzügyi, stb.) feltételei adottak legyen ilyen esetben is.
• a Figyelembe kell venni azt, hogy - feltételezve, hogy mindegyik láncszem kap támogatást - egy-egy részprojekt megkezdésére valamilyen okból (pl. hiánypótlás; a pályázatnak a meghirdetettől eltérően elhúzódó, hosszadalmasabb értékelése, stb.) csúszva kerülhet csak sor. Ekkor minden lehetséges eszközt fel kell használni ahhoz, hogy a lánc ne szakadjon meg (pl. a következő pályázatot később nyújtjuk be, elbírált támogatási szerződésének módosítását kérjük adott okokra hivatkozva, stb.).
• a Ügyelni kell arra, hogy ugyanarra a tevékenységre ne igényeljünk több pályázatból is támogatást, ez ugyanis ún. duplikáció (egy adott tevékenységre többszörösen igényelt támogatás), ami ellentétes a szabályokkal. Ha egy tevékenység több kiírásba is belefér, abba a pályázatba illesszük, ahol
• ü nagyobb a nyerési esély,
• ü magasabb a támogatási arány/intenzitás,
• ü hamarabb köthető támogatási szerződés, hogy a későbbi pályázatok átalakíthatók legyenek,
• ü komplexebb fejlesztés része az adott tevékenység.

Konkrét példával élve: a TIOP-1.1.1 nyertes önkormányzatai támogatást igényelhetnek esélyegyenlőségi terveik megvalósítására. Mindkét pályázat tartalmaz eszközbeszerzést, de arra a számítógépre, aminek beszerzését a TIOP finanszírozza, már nem igényelhetünk támogatást a TÁMOP-on belül.

• a Nagyon pontosan kell meghatározni az egymást követő, összefüggő projektek/pályázatok tervezésének, esetleges finanszírozásának, lebonyolításának időbeli ütemezését. Ez komoly hatással lehet az önkormányzat gazdálkodására; több nyertes pályázat több önerőt igényel, amit biztosítani kell. A likviditás pedig legalább olyan fontos, mint a fejlesztés maga.
• a Mindig ajánlott rangsorolni a láncszemek összetettségét - pl. engedélyköteles építési beruházást is tartalmazó pályázat esetén sokkal több a bizonytalansági tényező (engedélyezési folyamat elhúzódása, kedvezőtlen időjárási körülmények, sokszereplős együttműködésben erős egymástól való függés, stb.). Az érzékenyebb (komplexebb) tevékenységek nagyobb hatást gyakorolnak a folyamatokra, a kockázatok száma és súlyozása nő. Azonban ezek kezelését tervezni lehet, így csökkenthető a kockázat is. Mindezt a pályázati vagy projekt adatlapban be is kell mutatni.

Összességében mégis ajánlott ilyen láncfolyamatok megtervezése és összeállítása, mert így növelhetjük projektjeink nyerési esélyeit, így saját fejlesztéseink támogatását is. Ne feledjük azonban, hogy a lánc épp annyira erős, mint leggyengébb szeme... Ezt tartsuk szem előtt!

Marsalkó Pál