A Jászság önkormányzatai elsöprő többséggel kötelezték el magukat a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) égisze alatt létesítendő Jászsági Szolidaritási Alap létrehozása mellett. A települések egymást segítő pénzügyi alapjának létrehozását a tizennyolc kistérségi önkormányzat közül egyedül Jászárokszállás képviselő-testülete utasította el.

Tavaly vetődött fel a kistérségben, hogy a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) égisze alatt hozzanak létre térségi kereteken belül egy pénzügyi alapot, amellyel a fizetési problémával küzdő településeket ideiglenesen kisegíthetnék.

„Épp egy évvel ezelőtt kapták meg a településvezetők a pénzügyi alap létrehozásának lehetőségét felvető levelet - mondta Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, a JÖSZ elnöke -, egy olyan keretről lenne szó, amellyel adott esetben fizetési nehézséggel küzdő közösségeknek nyújthatnánk kamatmentes hitelt."

A legsürgősebb számláit fizethetné ki ebből a bajba jutott település, amellyel időt nyerhet problémái megoldására. Javaslat született arra is, hogy a keret nyújtson segítséget egy-egy helyi beruházás elindításához szükséges önkormányzati önrész előteremtésében is. Rendkívül pozitív volt a fogadtatás. Több körben tárgyaltak a témáról a jászsági önkormányzatok. Először egy elvi állásfoglalással, később egy kötelezettségvállalással adtak zöld utat a pénzügyi alap létrehozásához.

A pénzügyi keretet pedig a helyi iparűzési adó-bevételekből töltik fel az önkormányzatok. 

„A települések külön-külön szedik be iparűzési adójukat, amely nagyságrendekkel különbözik a kistérségen belül is - tette hozzá Eszes Béla, - Az ebből származó bevételek három-hat ezrelékének egyszeri befizetésével jönne létre az alap. A jászsági termelőüzemek döntő többségében a kistérségben élők végzik feladataikat, munkájuk révén képződik egy-egy vállalkozás bevétele, ezért is lehet létjogosultsága egy ilyen együttműködésnek."

A legnagyobb befizetést (6 millió forint) Jászberénynek, míg a legkisebbet Jásziványnak (10 ezer forint) kellene teljesítenie. A 18 település a 2010-es iparűzési adó-bevételek alapján kalkulált összeg szerint összesen mintegy 14 millió forintot gyűjthetne össze. Az elnök szerint példaértékű összefogás alakult ki - csak Jászárokszállás nem csatlakozott a kezdeményezéshez -, amely az ország más területein is kivitelezhető volna, illetve megmutatja, hogy az iparűzési adó egy részének felhasználásáról kistérségi szinten még lehet párbeszédet folytatni.

Gergely Zoltán, Jászárokszállás polgármestere a szoljon.hu-nak elmondta: együtt éreznek a kisebb bevétellel gazdálkodó településekkel, de a helyi ipari parkért maguk dolgoztak meg, így annak bevételeit az utolsó forintig helyben kell felhasználni. 

„Sok lemondással járt hosszú évekig, hogy minden beruházást az ipari park fejlesztésére fordítottunk, és vállalkozásokat csábítottunk ide - tette hozzá a településvezető. - Azzal pedig, hogy a városban munkahelyeket teremtettünk (3200-an dolgoznak az ipari park üzemeiben), segítettünk más településeknek is, hiszen ott is csökkent ezzel a munkanélküliség. Minden forint számít, vannak döntések, amikor tíz-, ötven- vagy akár százezer forint elköltését is meg kell fontolni. Nem kevés az az egymillió forint, amit Jászárokszállásnak be kellene fizetnie az alap feltöltéséhez„ - vélekedett Gergely Zoltán.

Az együttműködés az alapja egy társulásnak

Egy társulás lényege az, hogy az abban részt vevők sikereinek együtt örülhetünk, hisz ahhoz mindenki hozzátette a saját munkáját. Ugyanakkor, ha bajba kerül valaki, akkor a közösség megfogja a kezét, és átsegíti a nehézségeken - fogalmazott Pócs János országgyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere. A szolidaritási alap létrehozását pedig egy olyan alulról jövő kezdeményezésként jellemezte, amely mások számára is példaértékű lehet.

Forrás: SZOLJON.hu