Egy huszárvágással az önkormányzatokra testálta az iskolák fenntartását a kormány, hogy ne a központi költségvetést terhelje a romos épületek fenntartása. A kórházak államosítása után ugyanis nem akar még egy százmilliárdos terhet a nyakába venni - olvasható az [origo] április 13-án megjelent cikkében. Erről a tervről a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára először nyilvánosan egy április 9-i konferencián beszélt.

„A fene se akarja fizetni az iskolában a portást meg az ablakfelújítást úgy, hogy az önkormányzat nem szólhat bele az oktatásba. Ráadásul miből?" - így reagált egy kormánypárti polgármester az [origo]-nak, amikor megtudta, hogy a tervek szerint az állam jövőre csak az oktatási feladatokat veszi át az iskolákban, az intézmények üzemeltetése a települések feladata marad.

A tervet Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közoktatásért felelős helyettes államtitkára megerősítette az [origo]-nak: „a kormány döntése értelmében az iskolaépületek tulajdonjoga és ezzel működtetésének kötelezettsége a települési önkormányzatoknál marad". Arról, hogy milyen forrásokat kapnak erre a települések, a helyettes államtitkár csak annyit írt, hogy „természetesen a központi költségvetés megfelelő irányításával" üzemeltetik majd az önkormányzatok az épületeket. A döntés alapján törvényt kell majd módosítania a parlamentnek - tette hozzá Gloviczki Zoltán.

Az iskolák állami kézbe vételére vonatkozó kormánydöntés szerint a NEFMI irányítása alatt létrejön majd egy fenntartói szervezet, amely a kórházak állami átvételét lebonyolító Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) hasonló feladatokat lát majd el. A Magyar Nemzet szerint ez a központi fenntartó végzi majd a tanügy-igazgatási feladatokat, a pedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők bérgazdálkodását, gyakorolja az intézményvezetők feletti munkáltatói jogokat. Az iskolák ingó- és ingatlanvagyonának fenntartása azonban önkormányzati feladat lesz.

A tornaterem bérbeadásából is lehet pénz

Egy dunántúli város polgármestere, aki kormánypárti parlamenti képviselő is, azt mondta, korábban arról tájékoztatták, hogy az önkormányzatoknak nem lesz kötelező az iskolák üzemeltetése. „Most meglepődtem, azt hittem, az állam viszi az épületeket is, nagyon remélem, elegendő pénzt kapunk majd a fűtésre és felújításra" - mondta a polgármester, aki nem tervezte, hogy a jövőben az önkormányzatnak kell gondoskodnia a városában található több mint tíz iskoláról.

Egy budapesti kerület fideszes polgármestere azt mondta, addig nem akar nyilatkozni az ügyben, amíg el nem fogadják az erről szóló törvényt. Szerinte az önkormányzatok „nem tudják egyedül kigazdálkodni az iskolai rezsit és az épületek karbantartását", ezért az lenne a legfontosabb, hogy elég pénzt kapjanak erre az államtól. „Rossz állapotban vannak az épületeink, reméltük, hogy az állam jövőre átveszi, és központi forrásból felújítgatja, a településnek alig van pénze a rezsire, nemhogy a felújításra" - panaszolta az [origo]-nak egy Borsod megyei város polgármestere is.

Az önkormányzatok az állam szerint abból szerezhetnének pénzt a fenntartásra, hogy az iskolák épületeit oktatási időn kívül közösségi, sport vagy kulturális célokra is hasznosíthatják, vagyis például a tornatermet a tanítás után bérbe adják. Az megkérdezett polgármesterek szerint kizárólag a termek bérbeadásából biztosan nem lehet finanszírozni az intézmények működését. Ráadásul pont azokat az épületeket, amelyek a legromosabbak, és ezért a legtöbb pénzt viszik, szinte lehetetlen kiadni.

Az iskolák üzemeltetésének kérdése a köznevelési törvény tavaly novemberi vitájában került elő először. A nagy viták után tavaly novemberben elfogadott jogszabály végül azonban csak az oktatás központosítását rögzítette, az épületek üzemeltetésének problémája nyitva maradt. Hoffmann Rózsa korábbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy a kormány azt tervezte, hogy az épületek fenntartását is az állam finanszírozza majd.

A köznevelési törvény általános vitájában, tavaly novemberben például az államtitkár kijelentette: „a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése a magyar állam feladata". Néhány héttel ezelőtt azonban Hódmezővásárhelyen már azt mondta Hoffmann Rózsa, hogy szeretné, ha minél több önkormányzat vállalná az iskolái működtetését, „mivel ez egyértelmű és egészséges feladatmegosztást eredményezne".

Először levették a napirendről

Az iskolaépületek fenntartása információnk szerint már egy hónappal ezelőtt is szerepelt az egyik kormányülés napirendjén, de Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a tárgyalás elhalasztását kérte arra hivatkozva, hogy az ügyben még koalíciós egyeztetést szeretne. Semjén Zsolt megfogalmazása a tanácskozás részleteit ismerő források elmondása szerint az ülés résztvevőit is meglepte, mivel a kormány 2010 májusi megalakulása óta még nem volt „koalíciós egyeztetés" (a Fidesz és a KDNP a hivatalos megfogalmazás szerint nem koalícióban, hanem egymással szövetségben kormányoz).

Egy, a kérdésre rálátó kormányzati forrás az [origo]-nak azt mondta, napokkal később derült ki számára, hogy a halasztást voltaképpen maga a miniszterelnök kezdeményezte. Nem döntötte el ugyanis, hogy az iskolák üzemeltetése a kórházakéhoz hasonlóan az oktatásért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz kerüljön, vagy az önkormányzatok kezében maradjon.

A kórházak államosítása után információink szerint a miniszterelnök már ódzkodott attól, hogy az állam még egy százmilliárdos terhet vegyen a nyakába. Az önkormányzati üzemeltetés ellen szólt ugyanakkor, hogy a településeknek nincs, illetve a helyi bevételek 2013-as újraelosztása után nem marad elegendő pénzük az épületek fenntartására. Egy három héttel ezelőtti kormányülésen ezért Orbán Viktor Naszvadi Györgyöt, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkárát kérte fel, hogy készítsen számításokat arról, mekkora terhet róna az intézményüzemeltetés az önkormányzatokra, és honnan szerezhetnek erre forrásokat. A számításokat az államtitkár az információi szerint elkészítette, a részleteket azonban a kormány még nem tárgyalta meg.

Forrás: [origo]