Emlékezetes hétvége előtt áll a közösségi személyszállítás: április 15-től négyszáz vonattal és úgy harminc távolsági buszjárattal kevesebb közlekedik. De kiderült az is, hogy megint költözhet a MÁV, a vasút újabb 36 milliárd forint tartozását vállalhatja át a költségvetés, és az önkormányzatokkal előre fizettetnének a helyi buszokért - írja április 13-i számában a Népszabadság.

Szomorú időt jósolnak a meteorológusok hétvégére, a vasútbarátok azonban nem az eső miatt szomorkodnak majd: sírásra inkább az adhat okot, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mintegy négyszáz vonattal karcsúsította a MÁV-Start menetrendjét. Az április 15-i „nagy vonatleállítás" után a vasút napi háromezer vonatából úgy 2600 marad. A félszáz vasútvonalat, települések százait, utazók tízezreit érintő változtatás azonban nem minden. A közlekedés átalakítását két éve halogató kormány most „belecsap a lecsóba".

Körvonalazódó tervének a kabinet szokatlan módon egyelőre nem adott nevet. Völner Pál, az NFM infrastruktúráért felelős államtitkára egy sajtóbeszélgetésen csak azt tette egyértelművé: a változások folytatódnak. Ami eddig volt, csak a kezdet. A „rosszindulatú találgatásokkal" szemben azonban a cél nem a közösségi személyszállítás szolgáltatásainak leépítése. A pénzügyi szorítások kényszere szabta keretek között a szaktárca az eddiginél színvonalasabb, átlátható, hosszú távon finanszírozható rendszer kialakítására törekszik.

Az önmagában ellentmondónak látszó szándékok megvalósításához a hátteret az új személyszállítási törvény áprilisra várt megszavazásával teremtheti meg az Országgyűlés. Ha a parlament előtt lévő tervezet szabad jelzést kap, a kormány nem csak a MÁV-Start négyszáz vonatának, na meg a Volán-társaságok harminc távolsági buszjáratának leállításától remélt idén nyolcmilliárd, 2013-ban 12 milliárd forint megtakarítást realizálhatja. Ennél fontosabbnak tartják, hogy a jelenlegi helyzettel ellentétben az országban nem lesz olyan település, ahová a közösségi személyszállítók napi három járatpárnál kevesebbet indítanak. Akár kell ennyi, akár nem.

De megkezdődhet a helyközi buszközlekedés drasztikus átalakítása is. Miközben a MÁV „hatalmas" szervezetét kisebbekre bontják, a jelenleg működő 24 állami tulajdonú Volán-társaságból nagyobb cégeket csinálnak. A június 30-ig kialakítandó szervezeti modell szerint valahogy úgy, hogy a változtatások végén legfeljebb hat-nyolc helyközi autóbuszos szolgáltatásokat kínáló társaság maradjon. Ami az elképzelések szerint nemcsak azért lesz jó, mert a kevesebb céghez kevesebb vezető kell. Megtakarítást várnak a járműjavítás, az eszközpark-kihasználás, vagy éppen a beszerzések összehangolásától is.

És hogy a jóból az utasok semmiképpen ne maradjanak ki, megkezdődött az utazási kedvezmények rendszerének új alapokra helyezése is. Ennek egyik velejárója lehet, hogy a ma még ingyen utazó 65 év felettiek, illetve a kisgyermekek az új szabályok szerint a reggeli és a délutáni csúcsidőszakokban nem vehetik igénybe megszokott kedvezményeiket. Ha a legfrekventáltabb időszakokban vonatra vagy buszra szállnak, nekik is fizetniük kell majd az utazásért.

Az NFM-nél úgy számolnak: a nyugdíjrendszer átalakításával az idén hozzávetőleg 260 ezer nyugdíjas kerülhet ki a kedvezményezettek köréből. A szociális kedvezményeket pedig üzletpolitikai kedvezmények váltják majd fel. Meglebegtetett könnyebbség, hogy a tarifarendszer átalakítását fontolgató szakminisztérium az idén nem lát okot a jegyárak emelésére. Igaz, arról még senki nem beszél, mi lesz januártól.

Mindent, amit a kormány bejelent, nem szabad az „orákulum kinyilatkoztatásaként" kezelni. Hegmanné Nemes Sára, az NFM vagyonpolitikáért felelős államtitkára legalábbis megerősítette, amiről a Népszabadság már beszámolt: a közösségi személyszállító cégeket összefogó óriási Nemzeti Közlekedési Holding megalakítása lekerült a napirendről. De arról nem tettek le, hogy az IMF elvárásainak megfelelően a közlekedési cégek háza táján rendet tegyenek.

Ennek fontos állomása lesz a MÁV átalakítása, ami úgy fog történni, ahogy azt a Népszabadság korábban közölte. Vagyis a személyszállítást végző MÁV-Start Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában, de az NFM szakmai irányítása mellett működik majd tovább. A MÁV Zrt. és vele a pályavasút pedig új terv híján előreláthatólag a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kezébe kerül. Utóbbinál a fő vezérlőelv az állami vagyon kezelésének ésszerűsítése lesz.

A MÁV kezelésébe adott százmilliárdos állami vagyon a magyarázatok szerint a nemzeti vasútnak sokba kerül. Könyveiben évről évre hatalmas amortizációs terheket kell elszámolnia, de ingatlanjai után milliárdos összegű ingatlanadót is fizetnie kell. Ennek megszüntetése érdekében a vasút jóléti ingatlanjait, első lépésben mintegy ötmilliárd forint értékben, átadnák az azok hasznát élvezőknek, mondjuk az önkormányzatoknak. Másokat az állam venne magához. A kalapban benne van, hogy az utóbbiakért cserébe kaphatja majd meg a MÁV azokat a forrásokat, amelyek hitelei visszafizetéséhez kellenek.

Az NFM államtitkára ugyanis elárulta: az év végéig a MÁV 36 milliárd forintnyi adósságának konszolidációja válik szükségessé. A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) közösen már folynak a tárgyalások az újabb, elkerülhetetlen szanálás végrehajtásáról.

A minisztérium rendet tenne a vidéki nagyvárosok közlekedésében is. A helyi járatokat üzemeltető Volán-társaságok ugyanis nem tudnak tovább hitelezni az önkormányzatoknak. Hegmanné Nemes Sára szerint a megrendelt, de ki nem fizetett helyi személyszállítási szolgáltatások 2011-ben 13 milliárd forint veszteséget okoztak az állami buszosoknak.

A gyors megoldást akadályozza, hogy az NFM kénytelen egyenként tárgyalni és megállapodni a kritikus helyzetben lévő önkormányzatok vezetőivel. Ennek velejárója, hogy nincs mindenütt alkalmazható egységes megoldás. Valószínű azonban, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben a Volánok nem elvégzett munkájuk alapján számolnak majd el a városokkal. Buszaikat csak ott indíthatják el, ahol a számlát a megrendelő előre kifizette.

Forrás: Népszabadság