Kormánypárti konfliktusokat generál az önkormányzati rendszer átalakítása, miközben 2005-2013 közt lényegében 27 százalékos a forráskivonás a mostani tervek alapján - írja a Policy Agenda. Ezen túl korlátozzák a települések mozgásterét azzal, hogy hitelfelvételeiket a kormányzatnak kell ezek után előzetesen jóváhagynia, ami lényegében bármely fejlesztést ellehetetleníthet.

A kormány tavaly év elején megfogalmazott szándéka szerint az önkormányzati rendszerben a méretgazdaságosság növelésével, a feladatok felülvizsgálatával és a hitelfelvétel lehetőségének korlátozásával érdemi megtakarításokat lehet elérni. A tervek szerint ezekkel az intézkedésekkel 2012-ben 15 milliárd forintot, míg 2013-ban 100 milliárd forintot lehet megtakarítani. A tervek végrehajtásának az önkormányzatiság szempontjából jelentős ára van, ráadásul erősen kérdéses a megvalósíthatósága is - írja a Policy Agenda.

Ebben az évben a költségvetési törvény szerint 1041 milliárd forintot biztosítanak az önkormányzatoknak, amit saját bevételekből kell kiegészíteniük. A tervezett csökkentéssel ez az összeg 10 százalékkal lesz kevesebb jövőre, mint idén volt. Összességében 2005 és 2013 között ez egy drasztikus 27 százalékos forráskivonást jelentene.

Mindezt úgy, hogy bár elveszik a járási rendszer kialakításával az államigazgatási feladatokat a jegyzőktől, valamint a közoktatási intézmények is átkerülnek a kormányhoz, ettől még ezeket a feladatokat valahogyan el kell végezni, vagyis ez ugyanúgy forrást igényel a központi költségvetéstől. Ráadásul - a Policy Agenda szerint - nem egyértelmű, hogy a járási rendszer létrehozásával és az oktatási rendszer átalakításával megteremtődne-e a lehetőség egy ekkora mértékű forráscsökkentéshez.

A falvak leszakadása fokozódhat

Az önkormányzatok teljes bevételének jelenleg is a 32,5 százaléka származik a központi költségvetéstől. A Policy Agenda várakozásai szerint a jövő évben tervezett megtakarítások nagy részét ráterheli az önkormányzatokra a kormány, a települések az adóbeszedési oldalon kapnak még nagyobb mozgásteret és érdekeltséget.

A kormány ezek szerint úgy véli, hogy a kiesést megkeresik saját bevételi oldalukon a települések Ez bizonyos városokban, régiókban igaz lehet, viszont a differenciált magyar településrendszer nagy veszélyeket rejt magában ekkora forráskivonás esetében, mivel főleg a kisfalvas részeken szinte semmi remény sincs a mostani saját bevételek növelésére (nincsenek sem nagyobb cégek, sem tehetősebb lakosság, akik képesek fizetni a megemelt adókat), ami további leszakadást eredményezhet.

Hitel csak engedéllyel

Az úgynevezett stabilitási törvény eredményeképpen a kormány elérte, hogy ezentúl lényegében engedély köteles az önkormányzatok hitelfelvétele. Ezzel pénzügyi oldalról megteremtette a garanciákat, hogy a tervezettnek megfelelő hiánya legyen csak a településeknek, és ne kelljen évközben a központi költségvetésnek konszolidációs lépéseket végrehajtania.

Ugyanakkor ezzel arra is lehetőséget teremtett, hogy operatív, és alkalomadtán politikai célokra is kiterjedő beleszólása legyen a települések életébe: ha meg akarja akadályozni egy település fejlesztési elképzeléseit, akkor a jelenlegi szabályok alapján erre minden jogosítványa meg van és ezzel akkor is élhet, ha pénzügyi okok nem is szólnak valamely fejlesztési szándék meggátolása mellett.

A tavalyig minden település saját maga dönthette el, hogy milyen szerkezetű költségvetést készít. Ha többet kívánt költeni, mint amit bevételei lehetővé tettek, akkor a különbözetet hitelfelvételből megoldhatta. Ebben a tekintetben csak a település hitelképessége jelentette a határt - jegyzi meg az elemzés.

A teljes államháztartásban 2010-ben 1121,5 milliárd forint volt a hiány, amelynek mintegy 20 százaléka volt az önkormányzatok által „termelt" hiány.  Ez 2011-ben - egyes becslések szerint kedvezőbb - 13 százalék körüli volt, de figyelembe kell venni több tényezőt is. A központi költségvetés decemberben a megyei önkormányzatok adósságaiból átvállalt mintegy 196 milliárd forintot. A 2011-es államháztartási hiány pontos nagysága - amelyhez végül is a hiány mértékét viszonyíthatjuk - pedig még a konszolidáció során véglegesül.

Az önkormányzati hiány 2012-ben újra elérheti a 20 százalékot. Miután kohéziós források zárolása is múlhat azon, hogy képes-e az ország tartani az általa vállalt hiánycélt, ezért racionális az, hogy a mindenkori kormány próbál kontrollt gyakorolni a települések felett. Nehéz persze megoldani ezt anélkül, hogy sérülne az önkormányzatiság joga, de ez tűnik az egyedüli járható útnak - ismeri el az elemzés.

Több feladat kevesebb pénzből

Az önkormányzatok hagyományos finanszírozási nehézsége, hogy egyre több feladatot kell ellátniuk, egyre kevesebb központi támogatásból, mivel a többletfeladatok jelentős része az államigazgatási feladatok számának megszaporodásából adódott. Ha az önkormányzat tudott rá más bevételekből átcsoportosítani, akkor képes volt a település létszámbővítéssel megoldani ezeket a nehézségeket, ha nem, akkor növelte a munkaterheket a meglévő dolgozókon, valamint jelentősen lelassult az ügyintézési idő.

A március végén benyújtott törvényjavaslat a járások létrehozásáról jogalkotási szempontból lényegében az önkormányzati rendszer átalakításának végső lépése. Az államigazgatási feladatok járásokhoz való átkerülésével viszont még nyitott a kérdés, hogy miképpen oldják meg a pénzügyi és vagyoni szétválást. Ténylegesen mennyivel kapnak kevesebb forrást az önkormányzatok, vagy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, ahol most államigazgatási feladatokat is végeztek, például egyes polgármesteri hivatali épületekkel. Ezek a kérdések a 2012 őszi költségvetési tárgyalásoknak egyik politikai szempontból is neuralgikus pontjai lesznek - a Policy Agenda szerint -, mivel a kormánypárti frakción belül jelentős lobbierővel bíró képviselőkkel is szükséges lesz megegyezni.

Forrás: Napi Gazdaság - Policy Agenda