Ez a megoldás ugyanis sokkal kezelhetőbb rendszert hozna létre, hiszen ellenkező esetben a NET kénytelen lenne állami ingatlankezelővé avanzsálni, amire a társaság rendelkezésére álló 25 milliárd forint többszöröse sem lenne elég.

Az önkormányzati szerepvállalás mellett természetesen fennmaradna a korábbi tulajdonosból bérlővé váló egykori hiteladós visszavásárlási joga, ugyanakkor az önkormányzatot már nem kötné a kormányhatározat a piacon nevetségesen alacsonynak tartott bérleti díj fenntartására.

Ez nem jelentene automatikus emelést, hiszen az adott településeknek jogukban áll szociális támogatásként lakbérkedvezményt nyújtani a valóban rászoruló családoknak - más kérdés, hogy az e célra rendelkezésre álló települési források léte sokak szerint kérdéses.

Az is igaz, hogy a NET-tel szemben a helyhatóságok alkalmasak arra, hogy időről időre felülvizsgálják az adott bérlő anyagi helyzetét, hiszen az évek során alapvetően változhatnak az adósok életkörülményei - ha másért nem, hát azért, mert a NET-es bérleti megoldás örökölhető is.

Ugyancsak az önkormányzati szerepvállalás melletti érv lehet az is, hogy a településeknek a NET-tel szemben lehet olyan szociális bérlakása, ahol a fizetési képesség vagy készség megnehezülése esetén az ügyfél lakhatása lakáscserével biztosítható.

Nem azt ígéri az állam, hogy az adott ügyfél élete végéig megmarad a lakásában - hívta fel a figyelmet egy bankár, aki szerint a NET révén már amúgy is sokat kap a megmentett azokhoz képest, akik az utolsó forintjukkal is rendben törlesztettek.

Forrás: Napi Gazdaság - MTI