Legalább 750 milliót kell befizetnie Esztergomnak
Tétényi Éva szerint, ha az államosított intézményeket a városnak kell finanszíroznia, a többi településre is ez a sors várhat
Több száz - legalább 750 - millió forintot kell befizetnie az idén Esztergom önkormányzatának a központi költségvetésbe az állam által a várostól átvett intézmények után - így döntött március 26-án az Országgyűlés, elfogadva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erre vonatkozó költségvetési módosító indítványát. A javaslatra az ellenzéki politikusok mellett négy kormánypárti képviselő - köztük a fideszes Meggyes Tamás, Esztergom volt polgármestere - is nemet mondott.A jogszabály alapján Esztergom önkormányzata április 15-ig 350 millió, szeptember 30-ig 400 millió forintot köteles befizetni, december 20-ig pedig az intézményátvétellel kapcsolatos költségvetési előirányzatból fennmaradó összeget. Ha a város nem fizet, az államkincstár jogosult az összeget inkasszózni az önkormányzattól. Az első befizetési kötelezettség azonban csökken a januártól márciusig már levont összeggel.
A miniszter indoklásként azt írta, hogy „a korrekció e kötelezettségek és az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtésére tesz javaslatot".
A költségvetési törvény szerint, ha a kincstár beszedési megbízását az önkormányzat két hónapon belül nem teljesíti, a kincstár adósságrendezési eljárás megindítását kezdeményezi, amelyben az állam képviseletében teljes jogkörrel jár el.
Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere ugyanakkor úgy véli, ha az állam által átvett intézményeket a városnak kell finanszíroznia - ahogyan az az elfogadott módosításban szerepel -, a többi településre is ez a sors várhat. A városvezető március 26-i budapesti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy Esztergomot „megszabadították" a vagyonától, ám az intézmények finanszírozásának terhe továbbra is a városra hárul.
Emlékeztetett: az állam tavaly decemberben éppen azzal a „szlogennel" vette át az önkormányzat iskoláit, a múzeumot és a szociális intézményeket, hogy ezzel megsegítse Esztergomot. Hozzátette, csodálkozva vették tudomásul, hogy ezután „azonnali inkasszóval" minden hónapban 80-90 millió forintot akarnak leemelni a város számlájáról. Jelezte, már februárban kiderült, hogy a város számláján nincs is ennyi pénz.
Március elején az esztergomi önkormányzat egymilliárd forintos hiánnyal fogadta el a költségvetését, mert a tervezetben, az állami büdzsében szereplő előirányzatnak megfelelően városi kiadásként kellett szerepeltetni az állam által átvett intézmények finanszírozását, de ezt a város nem ellentételezte bevétellel.
A képviselő-testület fideszes többsége elutasította a polgármester indítványát, aki azt kérte, hogy felterjesztési jogukkal élve forduljanak az Országgyűléshez a központi költségvetés módosítása érdekében, ugyanis abban szerinte tévesen szerepel, hogy az állam által átvett intézményeket Esztergomnak kell finanszíroznia.
Korábban az államkincstár januárban és februárban összesen közel 150 millió forintot inkasszóval leemelt a város folyószámlájáról, a márciusi inkasszót viszont Czunyiné Bertalan Judit fideszes kormánymegbízott javaslatára a testület határozata megakadályozta, és kérte az intézkedés felfüggesztését. A kormánymegbízott a március 26-i parlamenti szavazásban - bár jelen volt - nem vett részt.
A 2012-es költségvetés Esztergom bevételeit 7,6 milliárd forintban, kiadásait 8,5 milliárd forintban határozta meg. A várost terhelő adósságszolgálat csaknem kétmilliárd forint. A város anyagi helyzetét jellemzi, hogy a költségvetés elfogadásakor a Fidesz-frakció és az ellenzék között 30 millió forint elosztásáról folyt vita.
A parlament tavaly december 19-én döntött tizenkét esztergomi intézmény - köztük általános és középiskolák, múzeum, szociális központ és kórház - állami kézbe vételéről. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szabó Erika államtitkár és Czunyiné Bertalan Judit azzal indokolta előterjesztését, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással az intézmények működtetéséhez. Álláspontjuk szerint a kialakult helyzet már a feladatellátást veszélyeztetette.
Forrás: MTI