Tavaly óta, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) kezdeményezésére a vidéki porták egy jogszabály segítségével lehetőséget kaptak arra is, hogy ízelítőt nyújthassanak a falusi vendégasztal – saját maguk által, magánfogyasztásra előállított termékek – kínálatából, illetve a falusi életmódot, kézműves-, népművészeti hagyományokat is bemutathassák vendégeiknek. 

 Bár már az elmúlt év júniusában életbe lépett a kormányrendelet, amely a falusi agroturisztikai tevékenységet szabályozza, úgy tűnik, gyakorlati alkalmazása még nem elég gördülékeny és sokszor még a szakemberek számára sem teljesen világos. Szalay-Zala Andreával, a FATOSZ főtitkárával arról beszélgettünk, hogyan is értelmezendő, alkalmazandó a rendelkezés a gyakorlatban.

- Hogyan lehetne összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a falusi agroturisztikai tevékenységet szabályozó kormányrendeletről?

- A kérdés fontos és időszerű, ugyanis az utóbbi időben több visszajelzés érkezett szövetségünkhöz olyan leendő falusi agroturisztikai szolgáltatóktól, akik nyilvántartásba vételükkor botlottak problémákba. Nos, a Falusi és Agroturisztikai Szolgáltató tevékenységekről szóló 136/2007 (VI.13.) kormányrendelet 2007. június 27-ével lépett hatályba. A kormányrendelet értelmében falusi magánszemély a kistérség székhelyének jegyzőnél kérheti hatósági nyilvántartásba vételét, több tevékenységi kör szerint. A kistérségi székhely meghatározását a települési és önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szabályozza. Fontos még, hogy nyilvántartásba vételét csak magánszemély kérheti, vállalkozások, jogi személyek, gazdasági társaságok nem vehetők nyilvántartásba. A hatósági nyilvántartásba vételkor a kérelmezőnek a 136/2007.(VI.13.) kormányrendelet a., pontja szerint meg kell jelölnie, hogy mely alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket szeretné végezni. A nyilvántartásba vétel során természetesen több tevékenység is felsorolható.

- Melyek ezek pontosan?

- Ilyen szolgáltatás a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, a falusi vendégasztal szolgáltatása, a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása, a saját előállítású népművészeti és kézműves termékek árusítása, valamint a falusi hagyományokhoz, tevékenységekhez, illetve a népművészeti és kézműves termékek árusításához kapcsolódó falusi rendezvények szervezése.

- Nem mindenki van tisztában a falusi vendégasztal fogalmával. Megmagyarázná a fogalom pontos jelentését?

- A jogszabály a falusi vendégasztal fogalmát is pontosan meghatározza. Eszerint ide értendő a családi magánétkezésekhez előállított házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása és az így előállított készítmények értékesítése, legfeljebb napi 15 látogató részére.

- Gyakran ismétlődő kérdés a szolgáltatás helyének meghatározása és a szolgáltatást végzők jogviszonya a helyszínekhez.

- Valóban sokan keresnek meg minket is ezekkel a kérdésekkel. Ami bizonyos: a szolgáltatás nem közterületen végzett tevékenység. A megjelölt tevékenység végzéséül szolgáló ingatlan jogszerű használatát közokirattal vagy magánokirattal a kérelmezőnek kell igazolni, amely lehet tulajdoni lap, bérleti szerződés vagy használati szerződés. A tevékenység végzéséül szolgáló ingatlannal kapcsolatban a település nevét, utca és házszámát valamint helyrajzi számát a kérelemben pontosan meg kell jelölni.

- Kell-e még tudni valamit mindezen kívül?

- Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szolgáltató tevékenység csak alkalmi, illetve idényjelleggel végezhető, és hogy évi 400 ezer forintig adómentességet élvez. A nyilvántartásba vételről, és annak adattartalmáról a jegyző igazolást állít ki.

- Végül mondana néhány gyakorlati példát az eddig bejegyzett falusi vendégasztal szolgáltatásokra?

- A jogszabály alkotói a szolgáltatások széles skáláját határozták meg. Ilyen szolgáltatások lehetnek például a disznóvágás és disznótoros, a kemencés és bográcsos gasztronómiai programok, a gyümölcsaszaló gazdaság bemutatása, illetve termékeinek értékesítése, a szilvalekvárfőzés és értékesítés, fazekas, fafaragó, kovács, csuhéfonó, csipkeverő, szövő-fonó kézműves foglalkozások tartása és bemutatása valamint ezen termékek értékesítése. Hasonlóképpen ide sorolható a szőlőszüret bemutatása, a szőlő hagyományos feldolgozása, a bor értékesítése, a boros kehely gravírozása, a növény és állattenyésztő gazdaság bemutatása, illetve termékeinek kóstolása és értékesítése, gyógynövény farm, méhészet, kecskefarm látogatása, íjászat és más népi játékok bemutatása, falusi lakodalmas eljátszása, betyár hagyományok ápolása.

Dr. Juracsek Tibor