A szigetre látogatva egy kicsit úgy érezhetjük, mintha megállt volna az idő, valahol 1960-70-es években. Funkciójukat vesztett, rozsdásodó ipari létesítmények, szebb napokat látott, volt pártüdülők, kempingek, a múló idő nyomait viselő, ám ilyen állapotban is működő sporttelepek, bezárt kocsmák közt megbújó kiülős halas-sörös vendéglátóhelyek mellett vezet a sziget egyetlen betonútja. Közvilágítás sem bontja meg a romlatlan idillt, sem a szigeten, sem a két kerület határán futó, a Népszigetet keresztező vasúti összekötő hídon. A legtöbb vendéglátóhely még - vagy már - zárva, jószerével egyedül a Sziget Söröző, leánykori nevén a Nájlon állja a sarat. Egy neve elhallgatását kérő söröző vezetője szerint az üzlettulajdonosokon igen nagy a nyomás: a forgalom egyre gyérebb, s különböző zsarolásoknak, fenyegetéseknek is ki vannak téve, amit sokan nem is bírnak, inkább feladják a harcot.

Parlagfűből kecsketejet

A legtöbben a Népsziget látványosságának számító, lassan komoly hírnévnek örvendő kecskefarm környékén csoportosulnak. A gazda, Soltész János már rutinos riportalany. Élete immár három évtizede fonódik össze a Népszigetével, ekkor helyezték ide, a MÁV vízműtelepének az élére. A kecsketartás csak később, 1988 körül kezdődött, amikor a környéket ellepte a gyom és a parlagfű. Soltész János „biológiai fegyverrel" válaszolt a természet kihívására, megvásárolta az első kecskét, Gizit. Az eredmény minden várakozását felülmúlta: a derék patás szinte a kerítést is felfalta. A farm azóta fokozatosan bővül, már 2300 kecske született itt, de a gazda csak a legjobban tejelőket tartja meg. Mivel a kecsketej hatszázszor annyi kalciumot és vasat tartalmaz, mint a tehén- vagy az anyatej és tele van vitaminnal is, rengeteg kisgyermekes család, cukor- és rákbeteg, törött csontú és allergiás fordul meg a farmon. Sokszor óvodás- és iskolás csoportok is érkeznek. Soltész János azt mondja: eleinte sokan nézték rossz szemmel az ittlétét, de idővel megenyhültek. A XIII. kerület vezetői például közel két évtizedig nem adtak engedélyt a kecskék tartására, de rájöttek, ezek a „biofűnyírók" nekik is hasznukra lehetnek. Bár a vasúti híd túloldala már nem tartozik a kerülethez, a szomszédos Újpest vezetősége is felkérte a gazdát a sajátos fűnyírásra. A kapcsolat - talán éppen ennek köszönhetően - kifejezetten harmonikus a „szomszédsággal". Derce Tamás polgármester például háromszor is személyesen ajánlotta fel nekik segítségét a tavalyi erőteljes áradás idején. Soltész János egyébként a Magyar Kecsketartók Országos Szövetségének egyik alapítója, a helyi polgárőrség alelnöke, mindemellett a MÁV Előre Horgászegyesület vezetője is. Azt mondja: úgy hallotta, a farmját magában foglaló, a MÁV tulajdonában álló szigetrész a jövőben is parkerdő marad, amelyet rövidesen fűvel ültetnek be, a régi, elpusztult fák helyére pedig újakat ültetnek.

Újpest kontra Angyalföld

Mint Berényi Andrástól, Újpest főépítészétől megtudjuk, a kerület külön rendezési tervet készített a Népszigettel kapcsolatban, aminek elfogadása még ebben az évben megtörténhet. A rendezési terv persze senkit sem kötelez semmire, mindössze egy irányt, a fejlesztések lehetőségét mutatja meg. A főépítész három pontban foglalta össze az újpesti elképzeléseket. Egyrészt támogatják, hogy az ipari terület, a MAHART Hajójavítója megmaradjon jelenlegi funkciójában, hiszen nagyon régóta működik itt. Másrészt azt szeretnék, hogy ne változzon a Zsilip utca eredeti nyomvonala, vagyis csak a legszükségesebb mértékben legyen kibővítve, amennyire a Népsziget mai funkciójához szükséges. Berényi András szerint az egész térség - beleértve a Népszigetet - legkritikusabb eleme a közlekedés, hiszen a sziget a szomszéd kerület felől nem rendelkezik közúti kapcsolattal. Tehát bárminemű fejlesztés történne a szigeten, akár annak angyalföldi részén, az csak Újpesten keresztül történhetne. „Újpestnek tehát nem érdeke, hogy az övékhez képest sokkal intenzívebb angyalföldi fejlesztési elképzeléseket támogassa ezzel" - foglalta össze Berényi András. Harmadrészt a természetes, vagy legalább is természet közeli állapotot kívánják megtartani a Népszigeten, vagyis csupán sport- és rekreációs célú hasznosítást tudják támogatni. A lakópark építéssel kapcsolatos híresztelések valóságalapját ennek szellemében a főépítész többször is nyomatékosan cáfolta.
„A jachtkikötő kérdésével is foglalkozott az újpesti önkormányzat. Létesítése ellen érv nem hangzott el" - válaszolta érdeklődésemre a kerület főépítésze. Elárulta, hogy a főváros szabályozási tervével megegyezően Újpest is elfogadta helyszínként a Palotai sziget és a Népsziget közti területet, ahol a meder kikotrására engedélyt is kapott egy társaság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár a vízjogi engedélyük megvan, de a rendezési feltételek jelenleg még nem adottak.

Angyalföld sem lakóparkosít

Arató György, a XIII. kerület főépítésze is beszélt a Népszigetet érintő elképzeléseikről. Mint mondta, a kecskefarmot is rejtő rész erdőterületként van számon tartva és ezt valóban így is kívánják hagyni. Az ettől délre fekvő üdülőövezeti részt a főépítész a Népsziget problémás területének nevezte. Mint mondta: a pártállami időkben a rendszer kedveltjei ismeretségi alapon, tetszőleges méretű telek darabokat hasítgattak ki maguknak, állami szabályozás nélkül. A kerület így kénytelen ezt a területet újra szabályozni, és rendes úttestet kialakítani rajta, ám karakteres változást nem kívánnak végrehajtani itt sem. Vagyis ez a rész is marad zöldfelület, az újpesti elképzelésekkel megegyező sport és rekreációs célokra. „Se lakás, se szálloda nem épülhet ezen a részen" - szögezi le a főépítész. A régi Ganz gyár környéke viszont más területi besorolásban van, mint nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület. „Ez az a rész, ahol, ha nem lennének külön korlátozások, akár lakásokat is lehetne építeni. Ám Angyalföldön úgy gondoljuk, éppen elég hasonló fejlesztés folyik a környező partszakaszon. A Népsziget inkább tartsa meg eredeti karakterét" - fogalmaz a kerület vezető építésze.
A filmstúdió létesítéséről szóló tavalyi hír sem volt kacsa, épp erről a szakaszról volt szó - erősíti meg Arató György. Ám amikor a befektető megtudta a kerület feltételeit, menten elállt a szándékától. Az új területtel együtt ugyanis feladatot is örökölt volna, mégpedig a vásárolt terület közművesítését és egy közúti híd megépítését. A leleményes városatyák ugyanis így kívánnák pótolni a városrész felé több éve fennálló adósságukat. Erre viszont, úgy tűnik kevesen fognak vállalkozni, tehát vélhetően a jelenlegi állapot konzerválódik, akár hosszú évekre. A sportközpontok és egyéb létesítmények felújítását természetesen mindkét önkormányzat meghagyja azok tulajdonosainak, vagyis állapotuk, vélhetően még jó ideig nem változik.

Zengő Vivien