„Miért hagytuk, hogy így legyen? – A magyar decentralizáció kudarca nyomában” címmel jelent meg Pálné Dr. Kovács Ilona szerkesztésében az a tanulmánykötet, amely az MTA KRTK pécsi intézetének hároméves, empirikus kutatási eredményeire támaszkodik, s amelyet Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára mutatott be a szakma neves képviselőiből álló közönségnek a TÖOSZ Önkormányzati Koordinációs és Információs Központban. 

A kötet az MTA KRTK pécsi intézetének hároméves, empirikus kutatási eredményeire támaszkodik. A kutatás a hazai önkormányzati reformok folyamatát elemezte, keresve a választ, vajon a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt miért veszítettek folyamatosan pozíciót a helyi önkormányzatok, miért vallottak kudarcot a reformkezdeményezések, s miért lehetett 2010 után olyan centralizált kormányzási modellt szinte ellenállás nélkül bevezetni, amelyikben az önkormányzatok óriási veszteséget szenvedtek el.

A könyv nemcsak az empirikus kutatások (kérdőíves felmérés, interjúk, dokumentumelemzés, parlamenti vita tartalomelemzése) eredményeit mutatja be, hanem a hazai területi kormányzásban bekövetkezett változásokat beágyazza az európai reformfolyamatokba, illetve elméleti hozzájárulásra törekszik a reformdöntéseket meghatározó államtudományi, politikatudományi szakirodalomhoz.

A kötet legfontosabb üzenete, hogy a magyar területi kormányzás elmúlt 25 éve nem volt elég a korábbi, a magyar államot szinte folyamatosan jellemző centralizáló kultúra mélyen gyökerező okait felszámolni.

Mint a 2016. november 24-i rendezvényen Dr. Gyergyák Ferenc elmondta, a kormányzással foglalkozó szakirodalom elkerülhetetlen témája a reform. A reformok fenntarthatóságát komplex programok garantálhatják, ehhez pedig az érdekeknek és értékeknek összhangban kell lenniük. A területi reformokban ütközik leginkább a centralizáció és decentralizáció elve. Történeti áttekintés és nemzetközi példák következtek a felsorolásban, amelyek részletesen elemezve kerültek a tanulmánykötetbe a decentralizációs folyamatokról. Hazánkban e kérdés az EU-hoz való csatlakozásunk idején kapott nagyobb figyelmet, amely később újra hátrébb sorolódott.

Három főbb szakaszra bontotta több szerző is elemzését: 1990-től, 1994-től majd 2011-től, az Mötv megszületésétől. A legnagyobb problémaként többek között azt találták a kutatók, amiért az önkormányzati modell nem érvényesülhetett, hogy nem volt eléggé kipróbálva.

Dr. Zongor Gábor tanulmánya is helyt kapott a kötetben az önkormányzati szövetségekről, hiszen az érdekvédelmi szervezeteknek is szerepe volt az önkormányzati rendszer alakításában. A pártpolitika torzító hatása gyengítette az érdekvédelem erejét, így a kettős képviseletben (polgármester és országgyűlési képviselő egy személyben) rejlő erő sem az önkormányzatok érdekét segítette leginkább. A kettős képviselet intézményének megszűnésével aztán új helyzet állt elő az érdekvédelmi szervezetek szerepében is.

Az érdekvédelmi szervezetek mellett a szakértők szerepét is vizsgálták a reformokban: 11 interjút készítettek, amelyekből kiderült, hogy nem volt szisztematikus szakértői támogatás a szabályozás megalkotásában. Sajnálatos módon a többszintű kormányzás elvének terjedése és az uniós csatlakozás sem tudott tartós hatással lenni a reformokra. Végezetül a főtitkár kiemelte a jó hírt, hogy 2015 óta újabb kutatás van folyamatban, ebben a témában.

Pálné Dr. Kovács Ilona elmondta, hogy egy 2013-ban megjelent tanulmány címe foglalja össze legjobban a kötet célját: miért hagytuk, hogy ez legyen? Nem elég a válasz hogy nincs 2/3. Nem elég válasz a területi vita, hogy megye vagy régió legyen? A folyamatok és szereplők megértésében fontos volt, hogy a mindenkori hatalmi elit nem akarja megosztani a hatalmát. Decentralizáció nem megy felülről. Nem véletlen, hogy mely szereplőket vizsgálták: szakértők, szövetségek, polgármesterek, akik országgyűlési képviselők is voltak. A reformkapacitások ügyében kicsi a tudás: hogyan lehet előrevinni egy sorozatos reformfolyamatot, az még további mélyebbre ható kutatások tárgya kell, hogy legyen.

Nem az önkormányzati rendszerről, hanem a reformfolyamatról szól: nagy változás a modellben. 
A kötet objektivitása mellett leteszi voksát a decentralizáció mellett. A szakértők megközelítése időnként különböző, ám a decentralizáció mindannyiuk számára érték. A rendezvény résztvevői, akik a tudomány vagy valamely kulcsfontosságú szervezet révén maguk is végigélték vagy kutatták a decentralizációs folyamatokat, kötetlen beszélgetésükkel zárták a könyvbemutatót.

A kötet tanulmányait, Pálné Dr. Kovács Ilona, Kacziba Péter, Oppe Orsolya, Kovács Laura, Finta István, Zongor Gábor, Bodor Ákos és Grünhut Zoltán írták és Horváth M. Tamás lektorálta.

Forrás: toosz.hu