Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2022. május 25.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

A kormányt egyelőre nem érdekli a bérlakáspiac
Az önkormányzatok sem érdekeltek abban, hogy bérlakásokat építsenek, hogy bérlakásokat építsenek

Hatalmas igény lenne rá, ugyanakkor hiánycikk, ami meg van, az lassan megfizethetetlenül drága – tömören összefoglalva így fest nálunk a bérlakáspiac. Az elszálló árakról nem csak az Airbnb tehet, a szűkös kínálat és az alig létező bérlakásrendszer mellett a kőkorszaki lakástörvény is nehezíti a helyzetet – írja a Magyar Nemzet Online.


Budapesten az egyszerű halandó egyre kevésbé tud albérlethez jutni: a belsőbb kerületekben átlagos fizetés mellett gyakorlatilag esélytelen lakást bérelni, lévén a piaci bérletek megfizethetetlenek, normális állami bérlakásrendszer pedig nem létezik. Ilyen ingatlanja az önkormányzatoknak alig van, arányukat tekintve sereghajtók vagyunk Európában.

Ráadásul míg ezek száma valamennyire ismert, addig a magán bérlakásokét homály fedi. Még azt sem tudni, hogy legálisan mennyit adnak ki a tulajdonosok, lévén az adóbevallásban sincs erre külön sor, az ebből származó bevétel csak ömlesztve kerül be a jövedelmekkel kapcsolatos adatok közé.

Ebből adódóan az adóhatóság is csak tippelget és sötétben tapogatózik. Ugyanígy nincs fogalma senkinek a valós árakról: azokat csak a hirdetések alapján és hallomásból lehet megbecsülni. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a számok ismerete nélkül aligha lehet jó döntéseket hozni arról, mit és hogyan kellene szabályozni, támogatni vagy éppen adóztatni. Jelenleg a szakemberek is csak tippelgetnek.

„A napokban indítunk el egy olyan kutatást, amelyben a bérlakásokat, azok árváltozásait fogjuk vizsgálni. Bár konkrét adataink csak őszre lesznek, azt a családok visszajelzéseiből már érezzük, hogy a díjak nagyon megnövekedtek” – mondja Koltai Luca, a Habitat megbízott igazgatója.

Totális patthelyzet

A lakhatási szegénységgel foglalkozó civil szervezettől rengeteg család kér segítséget, de többségüknek nem tudnak mit mondani: egyre többen panaszkodnak arra, hogy bérbeadójuk egyik napról a másikra nagyon felemeli a díjakat, de van példa arra is, hogy valakit azért tesznek ki, hogy a következő bérlőtől nagyobb összeget kérhessenek el. A probléma akkor különösen nagy, ha szerződés sincs, hiszen ilyenkor a bérlő pillanatok alatt az utcán találhatja magát.

A Habitat éves jelentéséből az is kiderül, hogy rengeteg olyan család kényszerül magánbérlakásba, amelynek valójában szociálisan támogatott megoldásra lenne szüksége. Viszont erre esély sincs, lévén a legtöbb kerületnek és településnek alig van ilyen ingatlanja. Összességében bérlakásuk is alig van. Például a fővárosi XI. kerületnek mindössze 1200 bérleménye van, a VIII. kerületnek 8 ezer, a XIII. kerületnek pedig 5 ezer. Egész Budapesten összesen néhány tízezer önkormányzati bérlakás van, ráadásul ezek nagy része félkomfortos vagy komfort nélküli.

A helyzet vidéken sem jobb, Miskolcon például nagyjából 5 ezer ilyen ingatlanról beszélhetünk, ahogyan Szegeden és Győrben is nagyságrendileg ennyit tartanak nyilván. Debrecenben, Nagykanizsán és Pécsett szintén 5 ezer önkormányzati lakásról tudunk, míg Zalaegerszegen ezernél valamivel több ilyen otthon érhető el. Az önkormányzatok többsége pályázatot alig ír ki, és ilyenkor is több tízszeres, illetve százszoros a túljelentkezés. Van olyan terület is, ahol tíz évet kell várni ilyen lehetőségre.

Semmi nem szól mellette

„Az önkormányzatok abban sem érdekeltek, hogy bérlakásokat építsenek, lévén az esetleges nem fizető lakókkal szemben teljesen védtelenek. A gond az, hogy a jelenlegi törvények szerint őket gyakorlatilag nem lehet kitenni a lakásból, ehhez több évet kell pereskedni” – mondja Németh Miklós ingatlanforgalmi szakjogász, a hazai önkormányzatok vagyonkezelőit összefogó Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára. „Ezzel a probléma az, hogy ily módon az önkormányzatok kintlévősége csak növekszik, olyan családok pedig nem jutnak lakáshoz, akik fizetni is hajlandóak érte” – mondja a szakjogász.

Németh kiemeli, hogy a lakástörvény módosítására nagy szükség volna, anélkül ugyanis biztosan nem építenek bérlakásokat a települések: mint megtudtuk, ennek tervezetét az ingatlanszakma már elő is készítette, de még nem adta át a szaktárcának. Összeállításában társaságuk mellett a Magyar Ingatlantanács is részt vett, és bár bizonyos kérdéseket még tisztázni kell, de mellé állt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Utóbbi érthető, lévén a megfizethető bérlakások hiánya nekik is egyre nagyobb gondot okoz, hiszen a munkavállalóik sokszor nem tudnak hova költözni.

Problémás városok

A probléma már messze nem csak Budapestet érinti, az olyan települések is küzdenek vele, mint például Győr és Kecskemét. Utóbbi helyen a Mercedes már cégként is lépni kényszerült: idén májusban negyven bérlakást már adott át munkavállalóinak, hogy azokat kedvezményesen bérelhessék. Erre óriási szükség van, mivel a város albérletárai az egekbe szöktek: a településen még a 30 négyzetméter körüli jobb állapotú panelekért is elkérnek havi 50 ezer forintot. Úgy tűnik, Győrben önkormányzati együttműködéssel lakásépítési program is indul majd, mert a probléma ugyanaz, csak ott épp az Audi dolgozói küszködnek lakáshiánnyal – és persze mindenki más is.

A bérlakásrendszer hazai kiépítését nemcsak a problémás jogszabályi környezet nehezíti, hanem az is, hogy az emberek eleve nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy bérleményben éljenek: nálunk mindenki saját lakásra vágyik, a mindenkori kormány is ezt erőlteti, miközben Európában ez egyáltalán nem általános. Olyannyira nem, hogy egyedül nálunk, Finnországban, Litvániában és Szlovákiában lakik saját tulajdonú lakásban az embereknek legalább 90 százaléka. Például az osztrákoknál, a németeknél és a cseheknél alig 40 százalék fölötti ez az arány, és Dániában, Hollandiában és Franciaországban is 60 százalék alatti.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: MNO

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2022 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu