Átadta Budapest negyedik metróvonalát Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Az utazóközönség 2014. március 28-án déltől vasárnap üzemzárásig ingyen használhatja a több mint 7 kilométeres, a kelenföldi vasútállomást a Keleti pályaudvarral összekötő vonalat.

„Szinte hihetetlen, de kimondhatom, végre elkészült, és nagy örömmel átadhatjuk Budapest utazóközönségének a 4-es metróvonalat. Régóta várt erre a napra Budapest, régebben, mint hinnénk, lassan több mint 40 éve" - fogalmazott avató beszédében Orbán Viktor.

A miniszterelnök felidézte, a 4-es metró kiépítésének terve egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza. Amikor 2006-ban végre elindult az építés, eleinte abban nem volt sok köszönet, mert a költségek egyre magasabbra rúgtak, és a megvalósulás esélye egyre távolodni látszott. Akkoriban vált a 4-es metró a közéleti viccek népszerű, de keserédes témájává; a budapestiek lassan kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy a 4-es metrót csak unokáink fogják használni, vagy még ők sem - elevenítette fel Orbán Viktor. Szerencsére ma már nem kell Chuck Norrisnak lennünk, hogy utazhassunk a 4-es metrón - jegyezte meg.

„Azt, hogy ma itt állhatunk, és átadhatjuk az új metrót, mindenek előtt és mindenek fölött annak az összefogásnak és egységnek köszönhetjük, amely létrejött 2010-ben, és fennmaradt" - fogalmazott a kormányfő. „Ez igaz a kormány és a főváros kapcsolatára is" - fűzte hozzá. A miniszterelnök szerint Budapest akkor lesz büszke főváros, ha nagy dolgokra vállalkozik, de ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal.

Orbán Viktor emlékeztetett, a beruházás az idők folyamán egy gigantikus csomóvá változott, amit - mivel elvágni nem lehetett - Tarlós István főpolgármesternek és csapatának kellett kibogoznia. „A szerződések felülvizsgálatával és kemény tárgyalásokkal sok milliárd forintnyi közpénzt sikerült megmenteniük" - tette hozzá.

A kormányfő felidézte: egyetlen - 4-es metróra vonatkozó - kérése volt, az, hogy csak egy határidőt mondjanak, de az legyen betartva. A miniszterelnök gratulált Tarlós Istvánnak és munkatársainak az elvégzett munkához. Orbán Viktor köszönetet mondott annak a mintegy 5000 embernek is, akik ezen a rendkívüli beruházáson dolgoztak.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy az ország költségvetése 324 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a fővárostól és a kerületektől. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly aláírták a Budapest 21 elnevezésű megállapodást, mely arról szól, hogy összehangolják a főváros és az ország vezetési politikáját.

„Közös erővel megújítottuk a Kossuth teret, nemsokára megnyitjuk a Várkert Bazárt, új zenei centrumot építettünk, a Zeneakadémiának és az Erkel Színháznak visszaadtuk a régi fényét, megnyílt a Vigadó, hamarosan belekezdünk a Múzeumi negyed építésébe. Elkészül az FTC stadion, nemsokára a Gödör is, átadjuk a Ludovikát, és a Tüske csarnok is hamarosan a budapesti sportolni akaró nagyközönség szolgálatába áll. Mindezt megkoronázandó, több mint 40 év után ma végre elindulhat a 4-es metró" - sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor hálás Tarlós István főpolgármesternek azért, mert egy cselekvő városvezetés jött létre Budapesten, amely nemcsak beszél, hanem cselekszik, és ha megállapodik, akkor ezeket be is tartja. „Ez a város a továbbra is a beszéd helyett inkább legyen a cselekvés városa, fővárosa" - fűzte hozzá.

A kormányfő szerint ne felejtsük el, hogy a cselekvéshez erő kell, az erőhöz pedig egység. „Budapest polgárainak azt javaslom, hogy őrizzék meg azt az egységet, melyet 2010-ben létrehoztak, őrizzék meg azt az egységet, mellyel létrehozták a mostani városvezetést" - fogalmazott Orbán Viktor.

„Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása, befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése" - mondta ünnepi beszédében Tarlós István.

Emlékeztetett rá, hogy már az 1970-es években felvetődött a vonal építésének gondolata. „A 4-es metrót nem Demszky Gábor találta ki, hanem közel 20 évvel korábban megtörtént ez.  A most átadásra kerülő 4-es metró minden áron való megépítésének azonban a korábbi főpolgármester szinte a megszállottjává vált. Azt sose tudtuk meg pontosan, hogy miért nem az orosz államadósság terhére állapodtak meg a kivitelezésben. Szerencsésebb lett volna az is, ha regnálása idején hangsúlyosabban műszaki-gazdasági, és kevésbé politikai-kommunikációs kérdésként kezelték volna az ügyet, de ez már a múlt" - jegyezte meg Tarlós István.

Hangsúlyozta, hogy a 2010-ben hivatalba lépő új városvezetésnek embert próbáló harcot kellett folytatnia, hogy a félkész állapotban itt hagyott metró korábban kötött szerződéseit korrigálja, „életre keltse, gyakorlatilag megmentse és befejezze a projektet". Kitért rá, hogy a 2005-2006-ban kötött nemzetközi szerződések 2010-re már nem engedték meg a beruházás folytatásának mérlegelését.

A 16 metrószerződés indokolás nélküli, generális felmondása olyan volumenű kártérítési pereket eredményezett volna, ami a város pénzügyi csődjét biztosan előre vetítette. A leállítás ezért nem volt valódi alternatíva - emlékeztetett. A szerződések újratárgyalásával az 2010-ben hivatalba lépett új városvezetés tízmilliárdokat szerzett vissza a városnak, „metrópolitizálás helyett metróépítést folytattunk".

Korábban, 2002 és 2010 között szinte évente tolták ki újabb esztendővel az átadás tervezett határidejét. Mi egyetlen dátumot, 2014 tavaszát tűztük ki az átadásra, és ezt a jelenlegi kormány következetes támogatásával be is tartottuk - nyomatékosította.

Tarlós István úgy fogalmazott: „A siker ismeretében legyünk méltányosak. Önmagunknak is tartozunk ezzel a gesztussal. Ismerjük el azok munkáját is, hiszen voltak sokan ilyenek, műszakiak, gépkezelők, munkások, hivatalnokok, sőt politikusok is, akik előttünk fáradoztak becsülettel. Fogalmazzunk úgy: az előző főpolgármester és munkatársai a Medgyessy-kormány idején elkezdték, mi viszont az Orbán-kormány idején és segítségével - nehezen mérhető nehézségek árán - befejeztük a sok viszontagságot megért gigaberuházást." 

A főpolgármester úgy folytatta: „A fővárosi metróhálózat mostani gyarapodása azt mutatja, hogy Budapest és az ország vezetése akar és képes is együttműködni. Szükség is van erre, hiszen a munkánk nem ért véget, sürgető feladatként áll előttünk a korábbi városvezetés által elhanyagolt hármas metróvonal elöregedett szerelvényeinek és a vonal egészének a felújítása, amiben szintén számíthatunk a Kormány segítségére.

A Kormány és Budapest együttműködésének tényét számos más projekt mostanában történő átadása erősíti meg." A főpolgármester megköszönte a Orbán Viktor miniszterelnöknek, a Kormánynak és a közreműködőknek, hogy a metró elkészülhetett.

Az első hétvégén ingyen utazhatnak az új vonalon az utasok

Az utasok péntek déltől vasárnap üzemzárásig ingyenesen utazhatnak a 4-es metró vonalán. A tíz kerületet, Budaörsöt és Törökbálintot érintő, felszíni közlekedési változások szombattól léphetnek életbe.

Az ünnepségen felavatták a metró elindításának talajba gravírozott emléktábláját, majd Orbán Viktor és Tarlós István - később pedig a jelentős számú sajtómunkatárs is - végigutazott a vonalon. Az átadási ünnepség kezdetén Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke átadta az metró engedélyeit a főpolgármesternek.

Adatok az M4-es metróról

A 4-es metró 7,3 kilométeres, tíz állomást foglal magába el. A két különálló alagútból álló 4-es metró a budai végállomásáról, a kelenföldi vasútállomásról indulva a Bikás parknál, Újbuda-központnál, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren, majd a II. János Pál pápa téren áll meg, a végállomása a pesti oldalon pedig a Keleti pályaudvar.

A vonalalagutak belső átmérője 5,2 méter, a vasúti nyomtáv 1,435 méter, az állomások mélysége 14,5-31 méter közötti, az állomásszerkezetek hossza 69-257 méter közötti, az állomási peronok hossza 80 méter, az állomások jellege pedig középperonos.  A vonalra összesen 15 darab, egyenként négy kocsiból álló, egy légterű metrószerelvény érkezett, amelyek automata irányításúak.

Az utasforgalmi próbaüzem idején, minimum hat hónapon keresztül a teljes biztonság érdekében még tartózkodik ugyan vonatkísérő személyzet a szerelvényeken, de azt követően a járművekben található vezetőfülkéket elbontják. A projekt az állam és a főváros közös finanszírozásában, az EU társfinanszírozásával valósult meg. A beruházás összköltsége 452,5 milliárd forint - ebből 180 milliárd forint az uniós forrás -, amely tartalmaz 67,5 milliárd forint maximális kockázati tartalékot a szerződéses vitás kérdések, az esetleges többletkövetelések rendezésére.

Forrás: Budapest.hu