Január elsejével megtörtént az eddig az önkormányzatok által működtetett iskolák állami fenntartásba vétele, ám az erről rendelkező törvényből kimaradtak az alapítványi intézmények. Ezeknek most anyagi gondokkal kell szembenézniük - olvasható a Zalai Hírlap 2013. február 2-i számában.

Zalában a szituáció a felsőrajki központú, Vas és Zala megyében általános iskolákat és óvodát működtető, jelenleg 80 főnek munkát adó, s összesen 460 gyermek oktatásáról-neveléséről gondoskodó Suli Harmónia 2007. Gyermekeket Segítő Alapítványt érinti igen drasztikusan, mert a normatíva a pedagógusok fizetéseire sem elég, a települési hozzájárulásoktól pedig az önkormányzati rendszer átszervezése, a pénzügyi feltételek szigorítása miatt elestek.

- Úgy tudtuk, hogy az állam január elsejétől az alapítványok esetében is átveszi a béreket, ám erre eddig még nem került sor - bocsátotta előre Kósa Istvánné, az alapítvány elnöke. „A költségvetési törvény szerint a tavalyi normatívát kapják az alapítványi és az egyházi intézmények is, ami elvileg azt jelenti, hogy ellentétben az állam által átvett, s az új szabályok szerint jóval magasabb támogatásban részesülő iskolákkal szemben nekünk szeptember elsejéig, az új tanév kezdetéig ebből kellene gazdálkodnunk. Ez azonban összegszerűen a nettó bérekre sem elég. Mégpedig azért nem, mert tavaly még az alapítványt támogató önkormányzatok a közoktatási megállapodásban rögzített pénzösszeggel egészítették ki a normatívát, ezt azonban január elsejétől már nem tehetik meg, hiszen csak a konkrét feladatok ellátásához kapnak pénzt az államtól, és nincs is jogcímük az ilyen kiadásokra. Abban bízunk, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lép a helyükbe, mint jogutód, és megoldódik ez a probléma. Nagyon optimista vagyok, hiszen annyiszor voltunk már bajban, de végül mindig, mindent sikerült szerencsésen megoldanunk."

Az elnök hozzátette: a kieső finanszírozásból fakadó problémákat egyelőre még át tudják hidalni más forrásból, amit egyébként a hátrányos helyzetű gyermekekkel való differenciált foglalkozáshoz nyertek el egy pályázaton szintén bérre, de ez csak ideig-óráig tartható. Hiszen egyszer a programban résztvevő tanároknak is oda kell adni a pluszmunkáért járó fizetésüket és vissza kell tenni a pénzt, amit most önzetlenül nélkülöznek a pedagógusok.

De nemcsak a tanárok, hanem a diákok is rengeteget dolgoznak azért, hogy minél több pluszpénzt teremtsenek elő a zavartalan működéshez, például zöldségeket termelnek az intézmény konyhájára, rendszeres résztvevői a felsőrajki vásárnak, s a szülők is hozzáteszik a magukét többek közt jótékonysági bálok révén.

- Mi már azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy tudunk küzdeni az iskoláinkért, ezért azt szeretnénk, ha az alapítványi forma, mint alternatív lehetőség megmaradna, de a bértömeget átvállalná az állam - tette hozzá a szakember. „A miénkhez hasonló kis iskolának azért jó az alapítványi működtetés, mert esetünkben nincs meghatározva a minimális osztálylétszám, ellentétben az állami fenntartásba vett intézményekkel, ahol gazdasági-pénzügyi okokból a 15-17 tanulót osztályonként hozni kell".

Kósa Istvánné leszögezte: nemcsak a Suli Harmóniának van szüksége arra, hogy a jelenleg még rendezetlen helyzet mihamarabb, lehetőleg március végéig tisztázódjon, hanem az összes magyarországi alapítványnak, melyek, ha beborulnak, 16-20 ezer pedagógus munkája, egzisztenciája kerül veszélybe.

Vigh László, Felsőrajk polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő (aki egyébként a Suli Harmónia egyik atyja is) érdeklődésünkre elöljáróban elmondta: úgy véli, az alapítvány által fenntartott intézményrendszert mindenképpen meg kell tartani, hiszen azzal, hogy immár 6. éve működik, bizonyította létjogosultságát. Azért is, mert ezek az iskolák egyébként ma már nem léteznének.

- Most viszont előállt egy - mondjuk úgy - extrém helyzet, ami veszélybe sodorhatja ezt a bevált, polgármesterek, pedagógusok és szülők összefogásán alapuló rendszert - szögezte le Vigh László. „Személyesen kerestem meg az ügyben Marekné Dr. Pintér Arankát, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnök asszonyát, aki elmondta, úgy tudja, az a terv, hogy a központ átveszi az alapítványi és az egyházi intézményeket egyaránt, már ahol erre igény van, a jogszabályi háttér és a részletek kidolgozása folyik. A magam részéről abban bízom, hogy az év második felétől sor kerül az átvételre és megoldódik a finanszírozási problémánk.

Vigh László hozzáfűzte még: országgyűlési képviselőként ő is úgy tudta, hogy az állami fenntartásba vétel érinteni fogja majd a nem önkormányzati fenntartású intézményeket is, ezért nem értette, miért maradtak ki végül mégis a csomagból.

A zalai Hírlap megkereste az üggyel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkárságát is, ahol azt a válaszolták, hogy mivel az iskolarendszer megújítása során a kormány nagy figyelmet fordított arra, hogy megőrizze annak sokszínűségét, fel sem merült az egyházi, illetve az alapítványi és magániskolák átvétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor állami feladat-átvételre. Ha az állam egy adott területen csak ezáltal képes ellátni közneveléssel kapcsolatos feladatait, akkor indokolt lehet az állami szerepvállalás.

Forrás: Zalai Hírlap