Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

 mevakomi

 

vcr

m

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2024. március 29.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

10+1 tévhit a KÁT-tal kapcsolatban
Egy döntés, amely súlyosan érintheti az önkormányzatokat

A távfűtött lakások jelentős részében az önkormányzatok biztosítják a hőenergiát. A távfűtés hatékonyságának növelésére a 90-es évek végén az állam ösztönözte a gázmotorok alkalmazását, abból a célból, hogy a hő hasznosítása mellett ezek az üzemek villamos energiát is előállítsanak. Az állam a folyamatot a megtermelt villamos energia kötelező átvételével (KÁT) ösztönözte, amiért az áramszolgáltatónak emelt díjat kellett fizetni. Az átvételi ár csökkentése súlyosan érinti az önkormányzatokat, ezért szakemberek segítségével összeállított véleményt adunk közre, vita indítása céljából.


A távfűtött lakások jelentős részében az önkormányzatok biztosítják a hőenergiát. A távfűtés hatékonyságának növelésére a 90-es évek végén az állam ösztönözte a gázmotorok alkalmazását, abból a célból, hogy a hő hasznosítása mellett ezek az üzemek villamos energiát is előállítsanak. Az állam a folyamatot a megtermelt villamos energia kötelező átvételével (KÁT) ösztönözte, amiért az áramszolgáltatónak emelt díjat kellett fizetni. Ennek a fedezete a villanyszámlában jelent meg. A távhőszolgáltatónál így képződő bevétel jelentősen hozzájárult a távhőköltségek emelkedésének megfékezéséhez. Az átvételi ár csökkentése azzal a veszéllyel jár, hogy leáll a gázmotoros hőtermelés, a hiányt a régi, sok esetben korszerűtlen kazánokkal kell pótolni, vagy új kazánokat kell üzembe állítani, ami távfűtésért felelős önkormányzatok számára újabb megterhelést fog jelenteni. A kérdés súlyosan érinti az önkormányzatokat, ezért nagyon sajnálatosnak tartjuk, hogy a jogalkotó nem kérte ki az önkormányzatok véleményét. Az alábbiakban szakemberek segítségével összeállított véleményt adunk közre, vita indítása céljából. A kérdéssel kapcsolatban várjuk a pro és kontra véleményeket.

1.  A távhőre is bevezetett hatósági ár csökkenti majd a távhőszámlát.

Az állítás hamis. A távhő hatósági árazása csak abban az esetben lehet megoldás, ha a távhőpiacot teljes mértékben szabályozzuk. A távhőrendszerek nagy része földgáz bázison működik, a földgáz ára pedig a piaci viszonyok függvénye, a kőolaj világpiaci árát negyedévente követi, és függ a mindenkori devizaárfolyamtól is. A távhőár szabályozását évi egyszeri módosítási lehetőséggel csak akkor lehet elképzelni, ha földgáz árát is szabályozzák hozzá, különben a félmegoldás könnyedén jelentheti a távhőszolgáltatók gazdasági ellehetetlenülését. Ennek hatására nehéz helyzetbe kerülnének a településük ellátásának biztonságáért felelős önkormányzatok is. 

2.  A KÁT miatt magasabb az áram ára Magyarországon, mint más európai országban.

Az állítás hamis. A magyarországi áram ára (48 Ft/kwh) uniós szinten is legfeljebb a középmezőnybe tartozik, valahol félúton van a legdrágább Dánia (68 Ft/kwh) és a legolcsóbb Bulgária (25 Ft/kwh) között. Egyébként az Unióban éppen azok az országok - Dánia, Németország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Hollandia - a legdrágábbak, ahol sok a megújuló energia. A környezettudatos életmód miatt ugyanis ezekben az országokban a fogyasztók a magyarországinál komolyabb mértékben támogatják a hatékony energiaforrásokat, illetve a megújulókat.

3.  A KÁT megtakarítás tud majd segíteni az éves költségvetési hiányon.

Az állítás hamis. A KÁT nem közvetlen állami támogatás, hanem bevétel-átcsoportosítás. A KÁT-tal nem csökkenthető költségvetési hiány, mivel ez a hozzájárulás nem az állami kasszából érkezik, hanem az áram árába épül be, így a fogyasztók minden esetben az általuk elhasznált áram mennyiségével összhangban járulnak hozzá a magasabb hatékonysággal működő, illetve a megújuló erőművek fenntartásához.

4. Csupán100 ezer ember számára kedvezőbb a fűtés a KÁT miatt, melyet viszont több millióan fizetnek ki.

Az állítás hamis. A KÁT kérdése a távhővel ellátott háztartások jelentős részét érinti. Magyarországon 95 településen 207 távfűtési rendszert, összesen 650 ezer távhővel ellátott lakást jelent. Azaz ez a probléma összességében mintegy kétmillió magyarországi polgárt érint. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy a KÁT-rendszerben támogatott erőművek olyan környezetbarát berendezések, amelyek hatékonysága meghaladja a jelenlegi hagyományos erőművekét, szén-dioxid kibocsátásuk pedig jóval alacsonyabb, vagy kimondottan karbonsemleges technológiát képviselnek.  Így a magyar emberek a jövő generációjának, saját gyermekeik számára fizetnek a KÁT-on keresztül egy élhetőbb, zöldebb bolygóért.

5.  Az energiatermelő magánvállalkozások magas profitot termelnek, így a KÁT csökkentése nem okoz komoly veszteséget számukra.

Az állítás hamis. Az erőművek folyamatos ellenőrzését, és a villamos energia árát a Magyar Energia Hivatal árhatóságként ellenőrzi, mely tevékenység kizárja a túlzott profit képződését. Ugyanakkor minden vállalkozás alapja a nyereségtermelés, és ez alól az energetikai vállalatok sem kivételek. Ezeknek a cégeknek éppen úgy egy tisztességes, a gazdasági helyzetnek megfelelő haszon megszerzése a célja, ahogy bármely más termelő vagy szolgáltató cégeké. Mindemellett az energetikai szektor megtérülési ideje az egyik leghosszabb a különböző iparágak közül, amely megtérülést éppen a gyors és hirtelen szabályváltozások tehetnek kétségessé. Ennek eredményeként a hosszú évek befektetései mehetnek tönkre rövid idő alatt.

6.  A KÁT rendszer módosítása csak az energetikai vállalkozásokra van kihatással, a többi szektort nem érinti.

Az állítás hamis. A KÁT módosítása több alapvető szolgáltatás, így például az áram és a távhő árának alakulására is kihat. A támogatás csökkenésével ugyanis több termelő dönthet a berendezések leállítása mellett, hiszen nem érdekük veszteség termelése. A KÁT módosítása azonban nem csupán az energia szektorra van hatással, ugyanúgy vesztesei lehetnek a beszállító vállalkozások, a megújuló energiát hasznosító erőművek esetében az erdőgazdaságok és a mezőgazdászok. Érintettek munkavállalók, akiknek a munkahelyük biztonsága válhat kérdésessé, a bankok, amelyek finanszírozzák az energetikai beruházásokat, és - nem utolsósorban - a fogyasztók, akiknek ellátásbiztonsága foroghat kockán.

7.  A KÁT-tal rossz hatásfokú, régi erőművek működését támogatjuk.

Az állítás hamis. A szabályozók évekkel ezelőtt kétféle berendezéstípust kívántak a kötelező átvétellel támogatni, és ezek között sosem szerepeltek a régi, elavult erőművek. Éppen ellenkezőleg. A KÁT-tal a fogyasztók egyrészt az ország által uniós szinten vállalt megújuló erőforrások, másrészt pedig az áramot és hőt együttesen termelő, magas hatásfokú, úgynevezett kogenerációs erőművek működéséhez járulnak hozzá. Összességében az erőművek érdeke is, hogy - ha hosszú távon fenn kívánják tartani a tevékenységüket - ne tegyék tönkre az erőforrásaikat.

8.  A biomassza energetikai hasznosítása az erdők kipusztulását jelenti.

Az állítás hamis. Az erőművekbe minden esetben olyan faanyag kerül, amely más ipari célú felhasználásra (bútor, papír) alkalmatlan. Ezt a folyamatot a megfelelő szakhatóságok folyamatosan ellenőrzik szigorú szabályok alapján. Az erdészeti szakhatóság adatai alapján az elmúlt 40 évben folyamatosan nőtt a magyarországi erdőterület, történik mindez annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben több, biomasszás erőmű is felépült. Mindemellett az erdészetek tisztán energetikai célú fakitermelést nem végeztek a múltban sem, és most sem végeznek: az erőművekben felhasznált faanyag olyan maradékfa, amely nem felelt meg más, például bútoripari hasznosításra. Ráadásul az úgynevezett tűzifának csupán harmada kerül az erőművekhez, a fennmaradó kétharmadnyi részt főként a lakosság használja fel, de egy jelentős része így sem talál gazdára.

9. Az erőművekben hasznosított fa tönkreteszi a bútoripart.

Az állítás hamis. Az erdészetekben kitermelt faanyagot igen szigorú szabályok alapján válogatják szét az erdészetekben. A bútor- és papíripar számára elkülönítik a megfelelő minőségű faanyagot, és a maradék, a minőségileg nem megfelelő fa hasznosítható tűzifaként. A bútoripar így az erőművek által nem lehet veszélyben, hiszen a nyersanyag ellátási lánc legelején található.

10. A törvénymódosítás nincs befolyással az Nemzeti Cselekvési Tervben (NCST) vállalt kötelezettségeink teljesítésére.

Az állítás hamis. Az energetikába beruházó vállalatok minden esetben hosszas megfontolás után, az aktuális szabályozást áttekintve, hosszú távra kötelezik el magukat, mivel az energetikai beruházások megtérülése az egyik leghosszabb az iparágak között. A hirtelen változó szabályozói környezet viszont megkérdőjelezi a hosszú távú beruházások értelmét. A gyorsan változó szabályozói környezet oly módon lehet hatással az ország NCST-ben vállalt kötelezettségeire, hogy elriaszthatja a további befektetőket, amelynek eredményeként viszont komoly veszélybe kerülhetnek az ország Európai Unió felé tett vállalásai, és ezzel együtt az NCST-ben lefektetett kötelezettségek is. A kormány adatai szerint 1200 milliárd forintra lenne szükség a megújuló energia vállalásaink teljesítésére 2020-ra magán befektetői oldaltól, ehhez azonban a hosszú távú, kiszámítható szabályozói környezet elengedhetetlen feltétel a befektetők számára.

                

 +1. A KÁT kassza csökkentése tehermentesíti a lakosságot a drága áram megfizetése alól.

Az állítás hamis! A KÁT az áramár részeként jelen pillanatban mintegy 6-7 százalékot tesz ki a fogyasztók áramárából. Ugyanakkor a KÁT csökkentésével bizonyos erőművek tulajdonosai nem lesznek képesek fenntartani erőműveiket, így bizonyos energiatermelő egységeket be kell, hogy zárjanak. Ezek helyébe ugyanakkor csak elavult, a jelenleg 70-80 százalékos hatékonysággal működő berendezésekhez képest alig 30-40 százalékos hatékonyságúak állhatnak rendszerbe. Mindez azt jelenti, hogy egységnyi tüzelőanyag felhasználással csak feleannyi energia lesz termelhető, jelentősen nő a szén-dioxid és egyéb káros anyag kibocsátása, romlik a városok levegője, tovább nő majd az oroszországi földgázbehozatal és nő az ország földgázimport-függősége is. Mindez pedig az áram árának alapvető növekedéséhez vezet, amely mellett még el is törpülhet majd a hőárak emelkedése!

Dr. Fábián Zsolt

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2024 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu