A Baranya megyei Mánfán folytatta a Hanns Seidel Alapítvány által támogatott kistelepülési integrációs konzultáció-sorozatát a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ). A találkozón egyebek mellett olyan, a vidék sorsát meghatározó kérdések kerültek terítékre, mint az önkormányzatok érdekérvényesítő képességének növelése, a közfoglalkoztatás társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepe, vagy a kistelepülési polgármesterek fizetése.

A találkozón Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Hohn Krisztina, Mánfa polgármestere üdvözölték a Baranya megyei településvezetőket. Gémesi György köszöntő beszédében elsősorban a kistelepülések előtt álló legnagyobb kihívásokat, az önkormányzatok önállóságának folyamatos csökkenését, a kistelepülési polgármesterek, illetve az önkormányzati dolgozók méltánytalanul alacsony bérét, illetve az önkormányzati érdekérvényesítés erősítésének szükségességét emelte ki, míg Hohn Krisztina Mánfa példájával illusztrálta az elhangzottakat. Mint elmondta, települése 1954-1992 között Komlóhoz volt csatolva, s ez idő alatt nem is történt semmi említésre méltó változás, fejlesztés a 850 fős település életében. Azóta néha sikerül pályázati pénzekhez jutniuk, illetve a közfoglalkoztatási programok segítségével megkezdhették a zöldségtermesztést és az állattenyésztést és egy savanyító üzemet is beindítottak. A közfoglalkoztatottak foglalkoztathatósága természetesen náluk is jócskán elmarad a kívánatos szinttől, így neki és az önkormányzat más dolgozóinak is ki kell venni részüket az irányításukban, „mentorálásukban”.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkári kabinetének főtanácsadója a közfoglalkoztatás terén bekövetkezett legfrissebb, legfontosabb változásokról, és a közmunkaprogramok társadalmi integrációt erősítő hatásairól beszélt. Mint kifejtette, hazánkban ma öt százalék alá csökkent a munkanélküliek aránya, viszont egyfajta strukturális munkanélküliség alakult ki, azaz az egyes országrészeken – jellemzően a nyugati megyékben – munkaerőhiány van, míg másutt munkaerőtöbblet mutatkozik. Ez a munkaerő azonban alacsony vagy elavult képzettséggel rendelkezik, fizikális, mentális vagy motivációs kihívásokkal küzd, továbbá nehezen vagy egyáltalán nem mobilizálható.

A helyzet javítása érdekében igyekeznek a közfoglalkoztatásból is mind többeket be- illetve visszajuttatni a munkaerőpiacra, ezért különböző képzéseket indítanak és egyre szélesebbre nyitják a „bérollót” a közfoglalkoztatotti bérek és a minimálbér között. Az értékteremtő foglalkoztatás a célja annak a 200 szociális szövetkezetnek is, amelyekben széleskörű termelés folyik, az önkormányzatok hathatós közreműködésével. A közfoglalkoztatás finanszírozására létrehozott Nemzeti Közfoglalkoztatási Alapból jövőre 325 milliárd forint jut a különböző programokra.

Mint a főtanácsadó elővezette, hazánk mintegy félmillió regisztrált álláskeresője közül 120-130 ezerre tehető azok száma, akik mentális, egészségügyi vagy szociális okokból még a közfoglalkoztatásban sem tudnak részt venni. Számukra idén kísérleti jelleggel pilot programot indítottak három hónapos időtartamra, négy megyében, 300 fő részvételével. Mivel a tapasztalatok kedvezőek, 2017-ben már öt megyében, tízszeres résztvevői létszámmal indul a program. Lőrincz Leó végezetül két, hasznos információkat tartalmazó honlapra, a BM Közfoglalkoztatási Portáljára, illetve a közfoglalkoztatási programok során termelt vagy készített termékek értékesítését elősegítő Virtuális Közfoglalkoztatási Piacra hívta fel a polgármesterek figyelmét, akik az előadás után maguk is elmondták tapasztalataikat és észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatban.

Forrás: moszlap.hu