Az okmányirodákat kezdték el 2011 után felváltani az első- majd másodgenerációs kormányablakok, melyekből jelenleg harminc található Budapesten. A rendszer kialakulásáról, jelenéről és jövőjéről Domokos Péter, Budapest Főváros Kormányhivatalának igazgatója beszélt a Rádió Orientnek.

2011-ben, a közigazgatás alapvető átalakításának kezdetekor még minden kerületnek volt egy-egy okmányirodája, esetleg kirendeltségei. Ezek heterogén módon, külön eljárásokkal, külön formanyomtatványokkal dolgoztak, s körülbelül 30, főként okmányokkal kapcsolatos ügytípus volt intézhető náluk, minden mást a szakigazgatási szervek végeztek. A főként uniós forrásokból létrehozott első generációs kormányablakok – melyekből négy volt a fővárosban – már 265 ügytípust tudtak kezelni, az első második generációs ablak pedig 2013 októberében nyitotta meg kapuit a 12. kerületben.

A fővárosi kormányablakok rendszerének megszervezése igencsak összetett feladatnak bizonyult, s létre is jött rá Domokos Péter vezetésével egy projektirányító bizottság. Ebben humánpolitikai kollégák, szakmai/műszaki munkatársak, a koordináció és az informatika képviselői, valamint esetenként a már nyertes kivitelezők vettek részt. A legfőbb céljuk a határidők betartása volt, arra pedig külön odafigyelt az igazgató, hogy minden terület folyamatosan képviselje magát a megbeszéléseken.

A kerületek és az önkormányzatokat maximálisan bevonták a folyamatokba, és partnerként működtek közre, egyes területeken nagy segítséget nyújtva. Domokos Péter kiemelte a 12. kerületi sikertörténetet, ahol összefogással egy elhagyatott iskola területére nem csak kormányablakot sikerült létesíteni, de át tudták ide vinni a kerületi gyámhivatalt és a hatósági osztályt is, melyek új, modern környezetbe kerültek a közös beruházás által.

Az ügyfelek rövid kérdőíveken adhatnak hangot elégedettségüknek, észrevételeiknek, de panasztételre is van helyben fórum. Általános tapasztalat, hogy az állampolgárok több mint 90 százaléka szerint felkészültek, gyorsak és szakszerűen dolgoznak az ügyintézők, s a leggyakoribb problémát továbbra is a várakozási idő okozza. Ezt átcsoportosításokkal próbálta orvosolni a hivatal, így a 2013-as 602 után immáron 692 ügyintéző van a frontban, de terveznek olyan kormányablakokat is, melyek a heti 49 óra helyett 60 órában lesznek nyitva – tette hozzá az igazgató.

Tavaly 1 900 000 ügyet intéztek a fővárosban, panasz pedig nagyjából minden tízezredik ügyre jutott, az ügyfél-elégedettségi kérdőívet pedig átlagosan 10-ből 4-en szokták kitölteni. Tovább növelhetik a bizalmat a minden kormányablakban kialakításra kerülő ügyfélirányítók, amik megelőzhetik a felesleges várakozást, de az elektronikus időpontfoglalásra is szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni, és egy applikáció is tervben van ehhez.

Viszonylag kevesen használják ki az online lehetőségeket, pedig bizonyos ügyek – például erkölcsi bizonyítvány kérése – regisztráció nélkül is intézhetőek, az ügyfélkapun belépve pedig még több lehetőség áll a felhasználók előtt. Két hónapon belül minden ügyféltérben lesz ingyenes wifi is a budapesti kormányablakokban, a gyermeksarkok is bővülnek, és a Google-ön keresztül információkkal tűzdelt virtuális sétát is lehet majd hamarosan tenni.

A keresőmotorokon is dolgoznak már a szakemberek, hogy csak időszerű információkat lehessen találni, például az egyes hivatalok nyitva tartásáról. Elsődleges cél, hogy egy munkaállomáson elérhető legyen minden szakrendszer, a Tudástár nevű alkalmazás egyes részeit pedig szeretnék az ügyfelek számára is elérhetővé tenni.

A Déli pályaudvar bizonytalan sorsa miatt az I. kerületben az Attila úton alakítanak ki kormányablakot, a másik két pályaudvarral kapcsolatban pedig a projektgazda, a MÁV már felvette a kapcsolatot a fővárosi kormányhivatallal. A Nyugatiban és a Keletiben is uniós projektként valósulnak meg a kormányablakok, melyekkel 33-ra nő az intézmények száma Budapesten.

A MÁV tájékoztatása szerint a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a kormányablak kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertese mindkét esetben a Belvárosi Építő és Imola Konstrukt Konzorcium lett, az egyenként közel 350 millió forint értékű beruházás kivitelezésére egy év áll rendelkezésre. 

Budapest Főváros Kormányhivatalának 134 fővárosi, illetve néhány vidéki ingatlanja is van, melyek állapota igencsak vegyes egyelőre. A 2014-20-as pályázati időszakra már előre felkészülve, KEHOP-os tervek által jó párat fel fognak tudni újítani ezek közül a közeljövőben. Három nagy uniós informatikai projektben is részt fog venni a kormányhivatal.

Az egyik a már említett szakrendszerek integrációja, a másik az egészségbiztosítási kifizetési rendszereket egységesítő projekt, a harmadik pedig az iktatórendszereket vonja majd össze. Az álláskereséssel kapcsolatos pályázati lehetőségek is várhatóak, a fiatal startup projekteknek pedig már él a lehetőség, hogy három millió forintos, vissza nem térítendő lehetőséget igényeljenek vállalkozásuk beindításához – tette hozzá Domokos Péter.

Ha az Attila úton is megnyílik a kormányablak, akkor a főváros minden kerületében lesz legalább egy ilyen intézmény, de ahol a lakosságszám vagy infrastruktúra megköveteli, ott több is található. Jelenleg legnagyobb számban a XI. kerületben érhetőek el, ahol három is van, több városrészben pedig plázákban és Tesco áruházakban is felkereshető egy-egy.

Forrás: OrientPress Hírügynökség