A kormány által béremelésre szánt összeg töredékét kapják csak kézhez a védőnők, amíg nem kötelezi a munkáltatóikat jogszabály arra, hogy a központi költségvetésből utalt kétmilliárd forintot teljes egészében erre fordítsák. A szaktárca közölte: ők is azt szeretnék, ha az önkormányzatok a kapott pénz minél nagyobb hányadát fordítanák a védőnők béremelésére – írja a Magyar Idők.

Félresiklott a kormány jó szándéka, a védőnők nagyon elkeseredettek, végső esetben sztrájkra is készek – állítja a területen magát reprezentatívnak tartó Autonóm Területi Szakszervezet elnöke. Varga Andrea hangsúlyozta: bár megkezdték egy esetleges védőnősztrájk előkészületeit, de nem a munkabeszüntetés a céljuk, hiszen ez nekik nemcsak a munkájuk, hanem a hivatásuk is. Azt szeretnék, ha a kormány meghallaná végre a hangjukat, és a bérkérdés megnyugtatóan rendeződne.

A probléma gyökere, amint azt Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (Mave) elnöke is megerősítette, hogy a kormány által béremelésre szánt összeg töredékét kapják csak kézhez a védőnők, amíg nem kötelezi a munkáltatóikat jogszabály arra, hogy a központi költségvetésből utalt kétmilliárd forintot teljes egészében erre fordítsák. Januártól visszamenőleg átlagosan 30-35 ezer forinttal több pénz jut a védőnői praxisok finanszírozására havonta, a munkáltatóknak azonban csak ennek 12 százalékát kell kötelezően a védőnők bérkiegészítésére fordítani. Ez azt jelenti, hogy – a körzet nagyságától függően – csupán bruttó 1600-5600 forinttal emelkedik egy dolgozó fizetése.

A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2012–2013-as évekéhez, amikor az akkori egészségügyiek béremelés csak azután jutott el maradéktalanul a döntően az önkormányzatok alkalmazásában álló védőnőkhöz, miután erről külön jogszabály-módosítást adtak ki. Ehhez az is kellett, hogy a szakma az ombudsmanhoz forduljon, aki azonnali intézkedést kért a minisztertől.

Csordás Ágnes szerint a helyzet annyiban sem változott, hogy kérésük ellenére a védőnők továbbra is a közalkalmazotti, nem pedig az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján kapják a fizetésüket. Ez már most is komoly fizetésbeli különbséget okoz: egy diplomás pályakezdő védőnő alapbére bruttó 122 ezer forint, egy szintén főiskolát végzett pályakezdő kórházi ápolóé 163 ezer forint, egy nyugdíj előtt álló védőnő 206 ezer forintos járandóságával szemben egy azonos végzettségű, a pályán ugyanannyi ideje dolgozó nővéré 237 ezer forint.

Az egészségügyi szakdolgozók béremeléséről szóló júniusi megállapodás nyomán pedig még nagyobb, akár százezer forintos is lehet a szakadék a fizetések között, ami az egyesület elnöke szerint komoly szakemberhiányt is előrevetít. Hiszen miért jelentkezne valaki védőnői szakra egy főiskolán vagy egyetemen, ha ugyanannyi tanulással bruttó százezer forinttal is többet kereshet, ha más egészségügyi szakmát választ? Beszédes, hogy a mintegy ötezer védőnői praxisból jelenleg 400 betöltetlen.

Csordás Ágnes kifejtette: továbbra is azt kérik, hogy a mentésben, a betegszállításban és a vérellátásban dolgozókhoz hasonlóan a védőnőket is vegyék be az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások közé, és fizetésüket a szakdolgozói bértábla alapján állapítsák meg. Mint fogalmazott, nem fogadható el, hogy ekkora különbség legyen ugyanolyan végzettséggel egészségügyi tevékenységet végző szakemberek fizetése között.

Az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma közleményben reagált a védőnők segélykiáltására, kiemelve: a kormány a védőnők mellett áll, ezért is döntött úgy, hogy emeli a védőnői finanszírozást. „Célunk, hogy a plusztámogatást a szolgáltatók minél nagyobb hányadban a védőnők béremelésére fordítsák” – fogalmaz a dokumentum.

Forrás: Magyar Idők