Az államtitkárság tervei szerint az egészségbiztosítási kassza év végi maradványából lesz kórházi adósságrendezés, de annak mértéke nem éri majd el a korábbit – erről Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár beszélt újságíróknak egy 2015. december 10-i háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte: néhány intézmény annak ellenére nem fizeti ki a tartozásait, hogy rendelkezik készpénzzel. Ezt azért teszik – mondta –, mert a konszolidációból az egyes kórházakra jutó összeg a tartozás nagyságától függött. Úgy vélte, a tényleges adósságállományt megismeréséhez le kellene vonni a meglévő készpénzállományt.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Merényi Gusztáv Kórház vizsgálati jelentése az államtitkárságon véleményezés alatt van. Hozzátette: jó döntés volt a főigazgató részéről, hogy addig szünetelteti a pszichiátriai osztály működését, amíg a felújítási munkálatokat be nem fejezik, hiszen a betegbiztonság elsőbbséget élvez.

A személycserékkel kapcsolatban elmondta, január 1-jéig kell dönteni arról, hogy Paller Judit megbízott országos tisztifőorvos helyett ki irányítja majd az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH). Hozzátette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) élén helyettesítéssel oldották meg a főigazgatói feladatok ellátását. (Sélleiné Márki Máriának november 30-ai hatállyal szűnt meg a főigazgatói megbízatása.) Az OEP-nél most Kiss Zsolt főigazgató-helyettes látja el a főigazgatói feladatokat.

Jelezte, hogy az OEP élére a miniszterelnök nevezi ki a vezetőt, erről és az OTH leendő vezetőjének személyéről december 11-én egyeztet Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével.

A jövő évi költségvetésben szereplő, az alapellátásnak juttatott plusz tízmilliárd forintról az államtitkár annyit árult el, hogy a pluszforrás szétosztását különböző ösztönzőkhöz kötik majd. Megjegyezte, az elmúlt évek „nagy nyertese” az alapellátás volt, hiszen a bevételeiket jelentősen emelte a kormány.

A hiányszakmákról szólva azt mondta, a jelenlegi ösztöndíjrendszerben is támogatják az e szakmákban elhelyezkedőket, és ezek a státuszok rendre be is telnek. Mint mondta, akik rezidensképzésre jelentkeztek, azokat felvették az ösztöndíjprogramba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, aki szintén részt vett a háttérbeszélgetésen, elmondta, hogy az államilag támogatott szakképzésbe 2010-ben 420-an léptek be, tavaly pedig már 940 volt a résztvevők száma.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy kérdés kapcsán kitért az Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) helyzetére. Elmondta, a kórház fejlesztése a december 16-ai kormányülésen lesz téma. A kormány szeretné egyben tartani az intézmény funkcionalitását, és ebben a kérdésben a helyszín másodlagos, a fontos az, hogyan lehet a sportolók igényeit a legjobban kiszolgálni – tette hozzá.

Az új budapesti kórházról annyit mondott, az újonnan létesülő intézmény Budán lesz. Hozzátette: a leendő kórház helyét nem önmagában kell vizsgálni, kijelölni, hanem a főváros teljes ellátására kell egy jövőképet vázolni, és ebben kell elhelyezni az új kórház helyét és szerepét. A kórháznak egy rendszer részeként kell megépülnie – emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán.

A Szent Imre-kórházban kialakult helyzetről kérdésre válaszolva azt mondta, az intézményben egy belső munkaügyi vita zajlik, amelybe nem kívánnak beavatkozni. „Nem kívánunk kívülről sem erővel, sem hatalommal, sem egyéb eszközzel részt venni ebben a vitában” – fogalmazott. Hozzátette: azok a dolgozók, akiket a kollégáik "cserbenhagytak" (a távozásukkal), megpróbálnak helytállni a betegekért.

Arra a kérdésre, hogy a fenntartó vizsgálja-e a betegellátás biztonságát az intézményben, az államtitkár azt válaszolta, hatósági ellenőrzések mindenhol rendszeresen vannak, és az „államtitkárságnak nem dolga”, hogy egy munkaügyi vitába beavatkozzon. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint „ez a fluktuáció a normális sávban van, ami nem igényel külön intézkedést az államtitkárság részéről”.

Rétvári Bence arról beszélt, hogy 2010 óta felére csökkent azon magyar orvosok száma, akik első alkalommal kérték ki külföldi munkavállalásukhoz a hatósági bizonyítványt. Úgy vélte, a csökkenés a kormány intézkedéseinek köszönhető, a rezidenstámogatási, a praxisvásárlási és a letelepedési programnak, illetve a hiányszakmák támogatásának.

Kitért arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap főösszege 2010-ben 1455 milliárd volt, míg idén 1902 milliárd forint, ami jelentős, 23,4 százalékkal több forrást jelent az egészségügy számára.

Rétvári Bence megemlítette az OECD-tanulmány azon részét, amely szerint a Fidesz kormányzását megelőző időszakban 2,3 százalék volt a forráskivonás az egészségügyből, azonban – mondta – ez a tendencia lelassult, majd visszafordult, és most már bővülésről beszélhetünk.

Forrás: EMMI - MTI