Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2020. február 21.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

BKV-finanszírozás, metrófelújítás, migránshelyzet
Tarlós István levélben fordul a miniszterelnökhöz – Kétlépcsős javaslatot dolgoztak ki a dugódíj bevezetésére

Levélben fordul a főpolgármester a miniszterelnökhöz a BKV finanszírozása, az utazási kedvezmények átalakítása és a dugódíj ügyében – jelentette be 2015. szeptember 18-án, szokásos kéthetenkénti sajtótájékoztatóján Tarlós István.


A főpolgármester emlékeztetett rá: a budapesti tömegközlekedés biztosítása nem a Főváros passziója, hanem törvényen alapuló kötelezettség, az államtól átvett feladat, „de messze túlnyúlik a főváros határán át az agglomerációba”. Ez – az utazási kedvezményekkel együtt – évente 30 milliárd forintos többletterhet jelent a Fővárosnak, ami „két közepes kerület éves költségvetésével egyenlő”.

Budapest kötelessége a törvény szerint a közigazgatási határig tart, utána elvileg egy centiméterrel sem – hangsúlyozta a főpolgármester. Ennek ellenére a Főváros 26 települést, összesen 350 ezer embert érintő közösségi közlekedést – köztük öt HÉV-vonalat – működtet az agglomerációban. Tarlós István megjegyezte: a MÁV Start az elővárosi vasútvonalak működtetésére 38 milliárdos költségtérítést kap az államtól, Budapest viszont egy fillért sem kap az agglomerációs HÉV-vonalak üzemeltetésére. Az agglomerációs közlekedés fenntartása a Fővárosnak évente 15,9 milliárdba kerül, „négyszer annyiba, mint amennyi bevétele származik belőle”.

A főpolgármester elmondta, hogy reális költségmegosztás esetén az agglomeráció településeinek a mostani hozzájárulásukat a húszszorosára kellene növelniük, „ami nem reális”. A probléma megoldása az lehet, ha Budapest többlettámogatást kap a központi költségvetésből vagy az állam visszaveszi a szolgáltatást – tette hozzá Tarlós István.

Emlékeztetett rá, hogy a kerületek 2013 óta részt vállalnak a közösségi közlekedés finanszírozásából, ez évente mintegy 8 milliárd forintot jelent. Hozzátette: idén a kormánytól 24 milliárd forintot kapnak a közösségi közlekedés működtetésére, ez az összeg jövőre a tervek szerint már csak 18 milliárd, 2017-ben 15, 2018-ban pedig csak 12 milliárd forint. Ehhez képest a budapesti közösségi közlekedés idei finanszírozási igénye 165 milliárd forint körül mozog, az abból származó bevétel 80 milliárd forint lehet. A feladatra a főváros – kerületekkel együtt – összesen 46 milliárd forintot tud biztosítani.

A főpolgármester elmondta: célszerű volna megvizsgálni azt is, hogy az utazási kedvezményeket átalakítsák, rászorultsági alapon. Jelenleg ugyanis a fővárosban a teljesen díjmentes utazások aránya több mint 12 százalék, „ami nagyon magas”. A bevételkiesések ellensúlyozásához a kedvezményes bérletek árát 71, illetve 79 százalékkal kellene emelni, ami „politikailag nehezen vállalható”. A szolgáltatási szint csökkentése – magyarán a járatok ritkítása – pedig alig egymilliárdos megtakarítást hozna, de utasvesztéssel és akár bevételkieséssel is járna.

Tarlós István úgy fogalmazott: az állam már 26 éve ad hoc jelleggel biztosítja a közösségi közlekedés költségeinek fedezetét, a Főváros pillanatnyi likviditási, pénzügyi helyzetéhez igazítva a támogatást. Ebből vannak a viták, a város pénzügyi helyzete ugyanis változhat, a BKV működési költségei viszont állandóak.

A főpolgármester hangsúlyozta: bízik a kormányban és a miniszterelnökben, szeptember végére várja a döntést a BKV finanszírozásáról. Emlékeztetett rá, hogy idén a kormány a BKV újabb 53 milliárdos adósságát vállalta át, amit még az előző városvezetés halmozott fel. Kitért rá, hogy az utóbbi 4 évben BKV saját bevételeit több mint 10 milliárddal növelte, nem vett fel működési hitelt, üzemi eredménye pedig 2011 óta pozitív. A Főváros és a BKV megteszi a magáét a hosszú távú stabilizálás érdekében – nyomatékosította.

A dugódíjjal kapcsolatban a főpolgármester elmondta, hogy a fővárosi kerületi polgármesterek és szakemberek kétlépcsős javaslatot dolgoztak ki: egy az egész fővárosra érvényes Budapest-matrica bevezetését, ami évente 5000 (havonta 450-500) Ft-ba kerülne – ami évente 7-800 milliós, a budapesti lakosokra is kiterjesztve 2-2,5 milliárdos bevételt hozna –, illetve egy kombinált rendszert, amelyben a Budapest-matrica mellett a szűkebb belvárosra vonatkozó, még meg nem határozott mértékű díjat vezetnének be. Megjegyezte, hogy ha az állam is támogatja ennek bevezetését, akkor jogszabály-módosításra is szükség lesz. Tarlós István megjegyezte: úgy látja, nem elkerülhető a dugódíj bevezetése, és az Európai Unióval nem lehet elfogadtatni „olyan sületlenségeket, hogy csak a Veress Pálné utcában kelljen dugódíjat fizetni”.

A migránsügyet illetően Tarlós István közölte: támogatja a kormány lépéseit, máshogyan a probléma nem kezelhető. A korábban a pályaudvarok közelében kialakított ideiglenes szociális ellátóhelyeket a Főváros felszámolta, de a közmű-csatlakozási lehetőségek megmaradtak, a blokkokat bármelyik nap vissza lehet állítani. – Ma nyugalom van, de ki tudja, mi lesz holnapután – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve, hogy a Verseny utcai szociális ellátóhely kialakítása egyelőre szünetel.

Az M3-as metró felújításáról szólva a főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság minden pontban a BKV döntéseit hagyta jóvá, a vesztes vállalkozó kifogásait pedig maradéktalanul elutasította. A szóban forgó cég egyébként egy másik európai országban „elég brutális korrupciós gyanúba keveredett” – mondta Tarlós István, aki hangsúlyozta: a felújítás elől minden akadály elhárult, a kormány minden segítséget megadott.

Az Illatos úti egykori vegyiművek területén történt környezetszennyezésről Tarlós István azt mondta: a legveszélyesebb, mintegy ezer hordónyi, 110 tonnányi veszélyes hulladékot már május végéig elszállították, jövő januárra várható a maradék 2300 tonna elszállíttatása és ártalmatlanítása, ami 1,85 milliárd forintba kerül. A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Illatos úti ebtelepe nem ezen ingatlan mellett, hanem távolabb található, egyelőre „nem fogalmazódott meg olyan igény”, hogy azt elköltöztessék, de ha lesz ilyen hatósági felkérés, akkor ezt haladéktalanul megteszik.

A főpolgármester beszélt arról is, hogy a Főváros a 2017-es vizes vb előkészületei miatt adta át ingyen az államnak a Dagály fürdőt, az átadásért viszont 2 milliárd forint áfát kellene fizetnie a városnak. Ezt a főváros nem tervezi, nem kívánja kifizetni – hangsúlyozta Tarlós István. Közölte: mivel a terület köztulajdonból került át köztulajdonba, fogalmilag kizárt vagyonvesztésről beszélni.

Forrás: Budapest.hu

 

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2020 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu