Az ország területének mintegy felét lefedő kistelepülések ugyan nem lehetnek a jövő közigazgatását érintő viták főszereplői, ennek ellenére mégis alakítói kívánnak lenni a vidéki Magyarország sorsának - emelte ki augusztus 30-án a közigazgatás rádiójának műsorában Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Gémesi György, Gödöllő  polgármestere szintén az önkormányzatok megfelelő felkészültségéről beszélt.

A Magyar Faluszövetség nagy felelősségérzettel látott hozzá a Belügyminisztérium által kibocsátott önkormányzati törvénymódosítás munkaanyagának feldolgozásához. A szövetség állásfoglalása a polgármesterek és a jegyzők hosszas konzultációja után állt össze - mondta a Rádió Orient műsorában Szabó Gellért elnök. „Lényegi megállapításunk, hogy a közigazgatási szerkezet átalakítása egymagában nem jelent megoldást a jelenlegi problémákra" - hangsúlyozta a szövetség elnöke.

„Magyarország jövőjében az ország területének mintegy felét lefedő kistelepülések fontos szerepet játszanak. A nemzet sorsa közelebb van a falusi polgárokhoz, mint a pénzgazdaság visszásságaival küzdő, folyamatos pörgésben élő városiakhoz. A falvak lakóiban felelősségérzet, elszántság és jövőkép van" - emelte ki a Magyar Faluszövetség állásfoglalásának fő elemeit az elnök. Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójában Szabó Gellért hangsúlyozta, a falusiak ugyan nem lehetnek a jövő közigazgatását érintő viták meghatározó szereplői, mégis alakítanák a vidéki Magyarország sorsát, részt akarnak venni az állam gazdasági szabadságharcában.

A falu a magyar kulturális örökség része, fontos értékhordozó közeg. Az emberek normális együttélése és kommunikációja még megtalálható a kistelepüléseken, azonban sok nagyvárosban már nem. Ezek az értékek az összevonások következményeként veszélybe kerülhetnek, hiszen az önkormányzati szinten gyengülne a közegek teljesítőképessége - értékelte a kialakult helyzetet Gémesi György, Gödöllő polgármestere és hozzátette, a kormány és az önkormányzatok között nincsenek ellentétek, a szereplők törekvései egy irányba mutatnak. „Az önkormányzatok is településeik sikerességében érdekeltek" - emelte ki.

A megyei önkormányzatok hatáskörének esetleges megerősítése számos kérdést felvet: a településfejlesztés mellett az iparűzési adó rendszere is bizonytalanná válhat. „A megyei önkormányzatok intézményfenntartói szerepén javítani kell, továbbá a jövőben tisztázni kell a változó hatásköröket és döntési mechanizmusokat. Kerülnünk kell a területiség elvének sérülését és a frakcióegyezségek nagy befolyását. Az önkormányzatok jelenleg vállalkozóiktól kapják az iparűzési adót, azonban egy közös alap létrehozása esetén az újraosztásnál a nagyvárosok több részesedést várhatnának el" - fejtette ki Szabó Gellért.

A településfejlesztési pénzek átcsoportosításával az önkormányzatok fejlesztési önereje csökkenne. Az iparűzési adó elvonásával pedig a működési költségek biztosítása, továbbá a hitelállomány törlesztése kerülne veszélybe. „A települések felnőttek ahhoz, hogy ésszerűen gazdálkodjanak bevételeikkel" - jelentette ki a Rádió Orient műsorának házigazdája. Gémesi továbbá kiemelte, a megye szerepének és a közgyűlés összetételének tisztázása is fontos feladat. „Az átalakításokat a lehetőségek és a források felmérésével kell kezdeni, meg kell vizsgálni, hogyan növelhető a rendszer hatékonysága" - tette hozzá.