Főoldal  
 
Hírek
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
Önkormányzatok
Önk. szövetségek
Jogszabályok

civertan_logo_120px.jpg

vkf

blockcity

agrosol

 
glansya

 prosperty

elmuemasz

 mosz

mosz

s tér


europa a polgarokert

solarway

safecross

 
meva


s tér

nrgcar

csfa

eurest

leblanc

 okow

  

 mosz

mosz

mosz  

 /files/stihl.jpg

  /files/viking.jpg

 kas
/files/viking.jpg

/files/pma.jpg

 fsd

fsd

 
/files/nei.jpg
infraset
 
m

flaga
 
 
 
 
 







































eXTReMe Tracker
  Impresszum   Médiaajánlat    2021. március 5.
Újságcikkekben Weboldalon  
Keresés
Aktuális Hírek

Hazánk nem követi a svéd önkormányzati modellt
A jövőt a mostani uniós költségvetési ciklus határozhatja meg – A megyei jogú városok gazdaságfejlesztési pólusokká válhatnak

A települések adósságállományának az átvételével csak az önkormányzati rendszer egyik problémája szűnt meg, mivel a finanszírozás területén még sok a kérdőjel, valamint az állami és a helyhatósági funkciók között is van némi átfedés. Az uniós fejlesztések bizonyos esetekben valóban új lendületet adhatnak majd – írja az Origo.


Új korszak kezdődött a hazai önkormányzati rendszerben azzal, hogy az októberi voksolás után már öt évre szól a megválasztott tisztségviselők mandátuma. A változásoknak csupán a csúcsa volt az idei választás lebonyolítása, mivel a 2010-ben kétharmaddal megválasztott Fidesz–KDNP többség alapvetően rajzolta át a felelősségi köröket, és a helyi autonómia lehetőségeit. 


Sok feladat, hatalmas adósság

A magyar önkormányzati rendszert 1990-ben a feladatok sokasága jellemezte, de a folyamatosan szűkülő anyagi lehetőségek miatt az eladósodás elkerülhetetlen volt. Így kényszerhelyzetbe került a kormány, és pártszíntől függetlenül 2010 után valamit mindenképpen lépni kellett volna. Az adósságállomány addigra közel 1200 milliárd forintra nőtt, amelynek tarthatatlanságára az Állami Számvevőszék is folyamatosan figyelmeztetett.

Az adósságátvállalásával egyidejűleg komoly megkötéseket is a nyakukba kaptak a települések. Egyrészről csak a bölcsődei és az óvodai oktatás maradt a kezükben, másrészt a hitelfelvételi lehetőségek is beszűkültek. A központi forráselosztás is változott, mivel a helyi jövedelemtermelő képességét is figyelembe veszik, így Győrnek jóval kevesebb pénz jut, mint például Békéscsabának.


Nem lesz svéd modell

Az átalakítások azonban nem tudták azokat a meghatározottságokat felülírni, amelyek a hazai településszerkezetből adódnak. Azokban a térségekben, ahol a kistelepülések a dominánsak, az elmúlt években nem jöttek létre a megfelelő társulások, és a kormányzat ezt a jövőben sem kívánja felgyorsítani.

Vannak olyan vélemények, hogy a hazai önkormányzati rendszert egy, a korábbi svédországi reformhoz hasonlóan kéne átalakítani. A skandináv államban 1952-ben a helyi önkormányzatok számát 2498-ról 1037-re csökkentették, majd 1974-re már csak 278 helyhatóság maradt. Ennek kapcsán kormányzati illetékesek azt mondták, hogy ez itthon elképzelhetetlen lenne, nem fognak falvakat megszüntetni.


Buszon jöhet a kormányablak

A hogyan továbbról is megoszlanak a vélemények, mivel a mostani struktúra is csiszolásra szorul. Sok esetben nem tisztázottak a hatáskörök az építészeti és örökségvédelmi kérdésekben a helyi önkormányzatok és a kormányzati hivatalok között. A hatékonyabb ügyintézés és közigazgatás elősegítése érdekében a kormányablakok buszos megoldása is felmerült, de erről még nem született döntés.

A települések jövőjét nagyban meghatározhatja a mostani uniós költségvetési ciklus, mivel az esetleges bejövő források többségét innen szerezhetik meg. Kormányzati szándék, hogy a gazdaságfejlesztést preferálják az uniós pénzek felhasználása során, azonban ehhez olyan ötletekre van szükség, amelyek hosszú távon fenntarthatóak.

Sok térségben az a legnagyobb probléma, hogy éppen az ötlet hiányzik, mivel a munkaképeskorú népesség és a fiatalok elvándorlása miatt óriásira nőtt az inaktívak aránya, ami nem a sikeres gazdaságfejlesztés alapja.


Nekik nem lesz vétójoguk

Szintén nem csiszolódott ki, hogy a megyei önkormányzatok és a települések, hogyan hangolják össze a fejlesztéseket. A probléma, hogy a megyei önkormányzatok joghatósága alá nem tartoznak sem falvak, sem városok, miközben az ő segítségük nélkül nem lehet előrébb jutni.

A kormány egyelőre arra hajlik, hogy a megyei jogú városok egyfajta gazdaságfejlesztési pólusokká váljanak. Ráadásul ezeknek a pólusoknak a fejlesztésekben vétójoguk lenne, így lényegesen jobban tudnák érvényesíteni a helyi szempontjaikat Budapesttel szemben. Felmerült az is, hogy a megyei közgyűléseknek is vétójoguk lenne, de ezt mind az EU, mind a kormány elvetette.

Forrás: Origo

Hírlevél

Amennyiben szeretné, hogy hírlevelet küldjünk Önnek, iratkozzon fel levelezőlistánkra!
Település:

 
Polgármester:

 
E-mail:



KIEMELT HÍREINK



Archívum

VIDEÓK
 
HÍRLISTA
 


 

  


 



Magyar Polgármester © 2004-2021 Minden jog fenntartva. Honlapkészítés www.webdesignstudio.hu
http://www.aka.hu